Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. szeptember 20. 18:50 Pénz

Lassan, de egyre közelebb lopakodik a jegybanki szigor

Kevés olyan pénzügyi kérdés van, ami mindenki életére hatással van, de a forint árfolyama, a spórolt pénzünkért kapott betéti kamat vagy a felvett hitel díja mindenképpen ezek köze tartozik. És erre a három dologra mind hatással van a jegybanki kamatláb (más néven: irányadó kamatláb), amit havonta határoz meg a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának*Ez az MNB legfőbb az árstabilitásért felelős döntéshozó szerve. kamatmeghatározó ülése. Sőt, ezeken az üléseken rengeteg más döntést is hozhatnak, amivel komolyan befolyásolhatják a pénzünk értékét, vagy hogy mennyi kamatot kapunk vagy fizetünk, ha lekötjük a pénzünket, netán hitelt veszünk fel.

Különösen érdekes, hogy milyen döntéseket hoz a Monetáris Tanács egy olyan helyzetben, amikor a forint értéke az éveken át tartó stabilitás után kizökkent, méghozzá a gyengülés irányába, és történelmi mélypontokra süllyed.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKereken tíz éve azon bosszankodtunk, hogy túl gyenge már a forint 235-ös eurónálMielőtt a válság leterítette volna Magyarországot, a forint elérte története legerősebb árfolyamát. Tanulságos történet egy évtizeddel ezelőttről.

Az utolsó kamatmeghatározó ülést kedden tartották, és az döntések megosztották a monetáris elemzőket. Bár az alapkamat nem változott, egy sor olyan döntést hozott az MNB legfontosabb testülete, ami utal a monetáris politika szigorodására. De azért nem egyértelműen, sőt, ha úgy tetszik, lazításként is értelmezhető.

Jegybanki szigor és lazaság

Mielőtt kielemezzük, mit döntött a Monetáris Tanács kedden, tisztázzuk, hogy mi történik, ha szigorít vagy lazít a jegybank, és persze azt is, hogy miért olyan fontos az alapkamat. Az alapkamatot a jegybank fizeti kereskedelmi bankoknak*Ezek azok a hétköznapi banki szolgáltatásokat adó pénzintézmények, ahol a folyószámlát nyithatunk, hitelt vehetünk fel vagy befektethetjük a pénzünket., amelyek kötelesek bizonyos összeget*Ez az úgynevezett tartalékolási kötelezettség. elhelyezni az MNB-nél. Ha a jegybank szigorít, akkor kamatot emel. Ilyenkor növekednek a forintlekötések hozamai, azaz a bankok többet kapnak a jegybanknál tartott pénzük után, és ezért ügyfeleiknek is magasabb betéti kamatokat kínálnak.

A növekvő hozamok pedig

  • vonzóbbá teszik a betéteket, így egyre többen fogják a pénzüket lekötve kamatoztatni,
  • ez pedig egyrészt az infláció mérséklődését okozza, mivel csökken a “használatban lévő”, tehát nem betétekben álló pénz mennyisége,
  • másrészt viszont ugyanebből az okból kifolyólag a gazdaságot is fékezi, a hitelek költségei megemelkednek,
  • végül pedig a szigorítás a forint erősödéséhez vezet a forintalapú befektetések hozamnövekedése és az inflációs fenyegetettség csökkenése miatt.

De a jegybank persze nem csak a kamatemeléssel szigoríthat, hanem számos más eszköze is van erre, amelyek végül is mind az infláció, illetve a gazdasági növekedési ütemeinek csökkenését és a nemzeti valuta erősödését eredményezik. Az MNB odáig ment, hogy a korábbi jegybanki betétet megszüntette, és hosszabb lejáratú kötvényekbe terelte a bankok pénzét. Sőt, gesztusokkal, kommunikációs trükkökkel akár úgy is befolyásolhatja az MNB a monetáris környezetet, hogy valójában maga a beavatkozás elmarad.

Térjünk azonban vissza még arra, hogy mi történik a monetáris politika lazításakor. Ez leginkább a kamatcsökkentéssel valósítható meg, de persze ilyenkor is van számos további lehetősége a központi banknak. Értelemszerűen a lazuló környezetben 

  • csökkennek a betéti kamatok, és ezáltal a bankbetétek népszerűsége,
  • nő pénzmennyiség, ami serkenti az inflációt,
  • olcsóbbá válnak a hitelek, felpörög a gazdaság,
  • a forint viszont gyengül, mivel csökken a nemzetközi piacokon a forintbefektetések vonzereje.

A jelenben nehezen értelmezhető, de előremutató döntések

Most próbáljuk meg ebben a keretben értelmezni, hogy mit döntött a Monetáris Tanács az eheti ülésén. Az alapkamat változatlan maradt, a gyenge forintárfolyam ellenére is. Ugyanakkor a jegybank elkezdte jelezni, hogy szigorít a politikáján, méghozzá több lépéssel is, de csak a távoli jövőben.

Nagy Márton, az MNB alelnöke a kamatdöntés utáni háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy a monetáris politika irányultsága nem változott – ami arra utal, hogy maradnak az évek óta laza feltételek –, de a Monetáris Tanács felkészült az óvatos és fokozatos normalizációra.

A konkrét döntések is arra utalnak, hogy egyelőre, amíg lehet, a jegybank kivár a kamatemeléssel, de a szigorítás kisebb jeleit adja. Például olyan, a tavalyi év végén még a monetáris lazítás érdekében bevezetett eszközöket vezet most ki a jegybank, amelyekkel a célja a hosszabb távon elérhető kamatok leszorítása volt. Megváltozik az úgynevezett irányadó eszköz is – a jegybanki kötvény kamata helyett az MNB szándékai szerint a jövőben a kötelező tartalékráta lesz ez –, ami még önmagában nem jelent szükségképpen sem lazítást, sem szigorítást, de utalhat arra, hogy a Monetáris Tanács felkészül egy kamatemelési ciklusra.

A szigorodó monetáris környezetben a hitelkamatok is emelkednek. Az MNB viszont bejelentette a Növekedési Hitelprogram újraindítását is, amivel maximum 2,5 százalékos kamatozású hitelfelvételi lehetőséget biztosít a magyar kis- és középvállalkozások számára. Ez pedig értelmezhető akár úgy is, hogy a Monetáris Tanács előkészít a kkv-k számára egy olyan lehetőséget, amivel a későbbiekben megemelkedő kamatok mellett is kedvező hitelhez juthatnak.

A célok legalább egészen egyértelműek

A jegybanki politika fő célja, hogy a nemzeti valuta értéke stabil maradjon, miközben a gazdasági növekedés szempontjából is kedvezők monetáris feltételek. Ezt úgy tudja elérni, ha megfogalmaz egy optimális inflációs célt, ami ha teljesül, nem hoz drámai pénzromlást, épp csak annyit, amennyi a gazdaság pörgéséhez szükséges. A monetáris döntéseket pedig úgy hozza meg, hogy a valódi infláció minél közelebb legyen ehhez a célhoz.

Ez az MNB friss inflációs jelentése szerint úgy tűnik, teljesül. A jegybank utoljára 2015 márciusában változtatott az inflációs célon, ekkor a 2 és 4 százalék közötti pénzromlási ütem elérését állította be. A legújabb tényadatok és jegybanki előrejelzések pedig azt mutatják, hogy az infláció ebben a sávban marad.

 

 

Végül, de nem utolsó sorban ne feledkezzünk meg arról, hogy bár a lakosság jelentős részének rosszul eshet, ha gyengül a forint (és a deviza adósságokat növeli), de a gazdaság szempontjából ez nem feltétlenül rossz. Az exportpiacokon ugyanis így versenyelőnyt szerezhetnek a magyar termékek, mivel olcsóbbá válnak a külföldiek számára, ami pedig a kereslet növekedését vonja magával. Emiatt bírálta Donald Trump is az amerikai jegybankot, amellett érvelve, hogy a túl erős dollár miatt hátrányba kerültek az amerikai exportálók a világpiacokon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan megvigasztalódhat a túl erős dollár miatt szomorú TrumpAz eurózóna gazdasági kilátásainak javulása miatt várhatóan csak erősödhet már a közös valuta.

Pénz alapkamat jegybank mnb monetáris politika Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Kasnyik Márton
2018. október 19. 11:22 Élet, Pénz

A bíróság felvetette a felügyelet felelősségét a Buda-Cash ügyben

Börtönbe kerül a Buda-Cash igazgatósága, és a vagyonukat is elkobozzák, sőt, a családtagjaikét is.

Wiedemann Tamás
2018. október 15. 17:49 Pénz, Piac

Annyira megbízhatatlan lett a légi közlekedés, hogy már járattörlésre is lehet biztosítást kötni

Egy állami biztosítótársaság olyan utasbiztosítást kínál Magyarországon, amely késés és törlés esetén is fizet. A piaci szereplők még nem jöttek ki az ilyen biztosításokkal.

Wiedemann Tamás Váczi István
2018. október 15. 13:45 Állam, Pénz

Máshová terelné a pénzt a kormány azzal, hogy megszünteti a legnépszerűbb állami lakástámogatási formát

Túl nagy volt az extraprofit, meg amúgy is ott van a CSOK – erre hivatkozva szüntetné meg a kormánypárt a lakásra gyűjtők állami támogatását. De a lakáslottó is nyerhet a lakástakarék megszüntetésén.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. október 22. 06:53 Állam, Élet

Az állam arra készülhet, hogy az egész pénztárszektorra rátenyereljen

Túl sok jel utal arra, hogy készül egy manőver, amely állami kézbe csatornázza a befizetéseinket. A megszerzett pénzzel rendbe tehetik az egészségügyet és a nyugdíjakat - igaz, a rendszer elkerülhetetlenül kétszintes lesz.

Kasnyik Márton
2018. október 20. 15:08 Podcast

Abból a pénzből, amit közmunkára költünk, egy skandináv színvonalú rendszert lehetne kiépíteni

Amikor Magyarországra jönnek az uniós szakemberek, és meglátják, hogyan működik a munkaügyi rendszer, tátva marad a szájuk. Scharle Ágota munkaügyi közgazdász, a Budapest Intézet vezetője a G7 podcast vendége.

Jandó Zoltán
2018. október 20. 07:58 Piac

Van egy nagyon egyszerű ok, ami miatt nem vesznek Magyarországon elektromos autót

Magyarországon 250, Hollandiában 5 kilométerenként van egy töltőállomás. Az infrastruktúra hiánya nem csak nálunk visszatartó erő.