Még kényelmetlenenebb helyzetbe került az alapítványi botrány nyomán Varga Mihály
Bár korábban volt olyan terv, hogy a jegybanki alapítvány beolvadjon a Magyar Nemzeti Bankba (MNB), a kirobbant botrány és a vagyonvesztés miatt ez most aligha reális. Ezzel pedig tovább maradhat fenn az MNB negatív tőkehelyzete.
Előzmények: a Matolcsy György vezette MNB 2014-ben hozta létre 266 milliárd forint vagyonjuttatással a jegybank alapítványokat, amelyek 2019-re összeolvadtak.
- Az utóbbi napokig úgy lehetett tudni, hogy az alapítvány vagyona gyarapodott, és 2023 végén 283 milliárd forintot tett ki.
- Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss jelentése azonban súlyos problémákat és katasztrofális pénzügyi helyzetet tárt fel az alapítványnál és vagyonkezelőjénél.
Idézet: „Az alapítvány cél szerinti működése és fizetőképessége közvetlen veszélyben van” – írta az alapítvány felügyelőbizottságának elnöke az MNB elnökének idén januárban az ÁSZ jelentése szerint.
- „Bevételi és forráslehetőségek, valamint a kötelezettségállomány ismeretében az látszódik, hogy külső segítség nélkül a PADME/Optima csoport jelenlegi helyzetének megnyugtató rendezésére jelenleg nem látunk lehetőséget” – írta Matolcsy György akkor még MNB-elnök az ÁSZ elnökének az alapítványról és vagyonkezelőjéről.
Miért fontos ez? Botrányos, ami a több százmilliárdos alapítványi vagyonnal történt, ráadásul a kecskeméti egyetem vagyona is veszélybe került, ezekkel kapcsolatban érdemes elolvasni a Telexről belinkelt cikkeket.
- A történtek nehezebbé teszik az új jegybankelnök munkáját is. Varga Mihály megígérte, hogy leépíti az MNB alaptevékenységen felüli aktivitását, és nem tűnt elképzelhetetlennek, hogy megvalósítja azt a még 2020-ra datálható tervet, hogy a jegybanki alapítvány vagyona visszakerüljön a jegybankhoz, azaz végső soron a magyar államhoz.
- Ez a mostani botrány és az alapítványnál azonosított pénzügyi káosz nyomán azonban ez rövidtávon aligha reális, hiszen ezzel az új jegybanki vezetés magára húzná az egész problémahalmazt.
Számokban: a papíron több százmilliárdos vagyon jól jött volna az MNB-nek, amelynek tőkehelyzete – alapvetően az infláció elleni küzdelemben magasra emelt kamatok miatt – 2023-ban súlyosan negatívba fordult.
- Ez csak azért nem kényszerített ki költségvetési tőkepótlást, mert megváltoztatták a jegybanktörvényt, amely most már csak azt mondja ki, hogy ha a saját tőke „hosszabb ideig” a 10 milliárdos jegyzett tőke szintje alatt van, akkor a költségvetésből biztosítani kell, hogy „elfogadható időn belül” összeérjen a kettő.
- Mint az alábbi grafikonon is látszik, a legfrissebb ismert, 2024. közepi állapot szerint a kettő különbsége 1775,9 milliárd forint.
Felülnézet: mint látszik, a helyzet javult valamelyest 2023 végéhez képest, alapvetően az alapkamat csökkenése és a forint gyengülése miatt.
- Ez a két tendencia ugyan folytatódott a második félévben is, idén azonban egyelőre nem: az alapkamat szinten maradt, a forint pedig erősebb, mint év végén.
- A tavalyi első félévben még mindig erősen veszteséges volt az MNB, a saját tőke hiánya főleg a forint gyengülésének köszönhetően csökkent.
- Így ha arra várnak a döntéshozók, hogy az MNB majd saját maga ledolgozza a veszteségét, akkor az akár hosszú éveket is igénybe vehet.
Igen, de: vannak nemzetközi példák a negatív tőkehelyzet melletti jegybanki működésre, és 2023-ban az Európai Központi Bank is elfogadta, hogy három-öt év alatt rendezze tőkehelyzetét az MNB.
Mi következik? A tőkevesztés ledolgozása alacsony kamatszint és gyengébb forint mellett menne aránylag könnyen. Ezek viszont fokoznák az inflációs kockázatokat, így elég nehéz helyzetben vette át Varga Mihály az MNB vezetését. Egyelőre mindenesetre az infláció elleni küzdelemre kell koncentrálnia a jegybanknak.
Közélet
Kozmetikázni akarja az inflációt a kormány, vagy a választók árérzékelésére játszik?
A boltok után a bankok következnek, a cél egyszerre lehet a statisztika kozmetikázása és hogy a választói bázis kisebb inflációt érzékeljen.
Ráfizet a rendőrség a gyorshajtók büntetésére
A bírságokból befolyó milliárdok nem hozzájuk kerülnek, azt lenyeli a központi költségvetés. A költségek egy részét azonban a rendőrség állja.
Az ellenzéki győzelem esélye esztelen állami költekezéshez vezet
A kormány természetének megfelelően saját politikai hatalmának biztosítására törekszik, a társadalmi jólét tartós emelésére csak a látszat szintjén.
Fontos
Ötdimenziós sakkjátszma vagy szimpla őrültség Trump vámháborúja?
Elemzők hada próbálja megtalálni a mestertervet az elnök külgazdaság-politikája mögött, mások szerint egyszerűen nem érti a gazdasági összefüggéseket.
Konganak a gáztárolók, több uniós ország lazítana a szabályokon
Az uniós gáztárolók feltöltésére vonatkozó szigorú szabályok lazításáról egyeztetnek a közösség tagállamai. Sokan a spekulánsoktól félnek.
Ingatlanbirodalmat építenek a NER-es építőiparban szerzett pénzből
Az állami megbízásokból megnövesztett cégrészt eladták a NER-en belül, majd a pénzből elkezdtek ingatlanokat venni.
Mitől működik egy vásárlói bojkott?
Nehéz úgy kikerülni a sarki kávézót, ha nincs másik a közelben, és nehéz büntetni egy céget, ha a vásárlók nem hiszik el, hogy minden egyes vásárlásuk számít.
Indokolatlanul sok hulladék keletkezik az egészségügyben
Rengeteget spórolhatna az ellátórendszer, ha nem lenne ennyire rászokva az egyszer használatos eszközökre.
Ne támogassuk tovább a gazdagokat!
Közvetlenül és közvetve is sok pénzzel támogatja a földgáz, a benzin és a gázolaj felhasználását az állam, ami növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Kitörési lehetőséget is látnak a magyar beszállítók az autóipar válságában
A szűkülő piacon nehéz alkalmazkodni az elektromos átálláshoz, de nem lehetetlen, ilyen most a magyar járműipar alulnézetből.
