Keményebb kézzel terelheti a szakképzés felé a diákokat a kormány
Az állam felsőoktatásból történő kivonulására figyelmeztetett az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF), ami jól látszik az államilag finanszírozott egyetemi és főiskolai férőhelyek számának alakulásából. E finanszírozási forma esetében a magyar állam átvállalja a felsőoktatási képzés költségét a támogatott hallgatóktól.
Számokban: a 2025 szeptemberében induló képzések esetében összesen 87 174 állami finanszírozású helyre várnak jelentkezőket a felsőoktatási intézmények a Felvi.hu-n közzétett adataik szerint. Ez a szám a tavalyi felvételi esetében még 95 846 volt, egy évvel korábban pedig 89 806, a jövő évi adat ezeknél rendre 9, illetve 3 százalékkal alacsonyabb.
- 2024-ben tehát viszonylag magas volt az állami finanszírozással felvehetők száma, ám a tavalyi növekedés csak átmenetinek bizonyult. Az egyes intézményeket nézve jókora különbségek mutatkoznak a változásokban, amit az ADF is kiemelt. (A korábbi éveket jellemző adatok sajnos nem alkalmasak az összehasonlításra.)
- Az intézmények felvehetnek további hallgatókat, a költségtérítéses és a saját ösztöndíjrendszerük révén támogatott, így akár végső soron szintén térítésmentesen tanuló hallgatók számáról saját maguk rendelkezhetnek. Az ő finanszírozásuk viszont már nem az állam felelőssége, hanem például a modellváltó egyetemek hátterében álló alapítványoké.
- Meghaladta a jelentkezők száma a kapacitásokat tavaly és tavalyelőtt is. 2024-ben 16 százalékkal, egy évvel korábban pedig 29 százalékkal többen felvételiztek állami finanszírozású képzésre, mint amennyi hely a rendelkezésükre állt. A jelentkezők száma viszonylag magas volt az elmúlt két évben a 2010-es évek közepe óta tapasztaltakhoz képest.
Miért fontos ez? Az állam egy sok szempontból fontos területen lép hátra. A diplomások aránya a 25-34 éves korosztályban Magyarországon nincs 30 százalék, aminél gyengébb adat csak Romániában fordul elő uniós összehasonlításban, holott a magas iskolai végzettség számos egyéni és társadalmi szintű előnnyel jár.
- Jobban keres, aki tovább tanul, a továbbtanulással járó „bérprémiumok” ráadásul kifejezetten magasak Magyarországon. Az iskolázottság pozitív összefüggésben van továbbá számos jóléti mutatóval, a növelése továbbá kiutat jelenthetne az összeszerelő üzemek és az alacsony szintű beszállítók világából a magyar gazdaság számára.
Igen, de: az állami finanszírozás mostani formáját is sok kifogás éri. Az egyik legvitatottabb pont az úgynevezett röghöz kötés (hivatalosabban a hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség) kérdése, miszerint a diplomaszerzés utáni húsz évben kötelező a támogatott tanulmány hosszának megfelelő magyarországi munkaviszonyt fenntartani.
Tágabb kontextus: a kormány régóta hangoztatott célja a szakképzés jelentőségének, az oda jelentkezők arányának és számának növelése.
- Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára tavaly decemberben azt mondta: a kormány célja, hogy az általános iskola elvégzése után tízből hét, de akár nyolc diák is a technikumot válassza, a jelenlegi hathoz képest.
- Ezt a célt szolgálhatja a gimnáziumi felvételik minimum pontszámára kiadott központi ajánlás, amelyet a Népszava cikke szerint több fővárosi gimnázium is magáévá tett, kötelező jelleggel. A Szülői Hang közösség tiltakozást is indított, mert ez szerintük a gimnáziumi képzés elsorvasztásához vezethet.
Közélet
A lerontott 2025-ös várakozásokra alapozva beterjesztik a 2026-os költségvetést
Továbbra is optimistább a piacnál a kormány, az extraprofitadót nem vezetik ki.
Egyre többen látják úgy, hogy már a 2 százalékot sem éri el idén a magyar gazdasági növekedés
Elmaradt az év elejére beharangozott fordulat, ráadásul a kereskedelmi háború és a választások előtti költségvetési kiköltekezés is kockázatot jelent.
Az UEFA-n kívül senki nem hiszi el Mészáros Lőrincnek, hogy eladta a focicsapatát
Ha az Európai Labdarúgó-szövetség komolyan venné a saját szabályait, akkor nem csak az Eszék, de a Felcsút is bajba kerülhetne. De úgy tűnik, nem veszi.
Fontos
Egyszerre aggasztó és biztató a klímahelyzet – mi az oktatás szerepe?
Ha majd a fenntarthatóság tantárgyból tett érettségi is beszámítható lesz a felsőoktatási felvételibe, szélesebb körben fogják oktatni.
Az árrésstoppos magyar élelmiszer olcsóbb lett, mint Szerbiában, mégis megérheti kiutazni
Alapvető élelmiszerekért ma már nem éri meg kimenni, a zöldség-gyümölcs, cigaretta, olajos mag és divat-ékszer vonalon azonban maradtak jó lehetőségek.
Hol van az a pont, amely felett a vámháborúnak már nincs értelme?
Amerika a potenciális recesszió mellé bizalmi és tőkepiaci válságot rakott a saját nyakába, ezzel a feltörekvő piacok közé árazta be magát.
Tele vannak a raktárak eladatlan hússal és tejjel, és ez nagyon sokba fog kerülni
Óriási költségekkel jár, hogy a száj- és körömfájás miatt beragadt az export, és nagy a bizonytalanság abban, hogy milyen kárenyhítést kapnak a piaci szereplők.
