Idegesek a befektetők, Argentína lesz az Egyesült Államokból?
Az előző két hét káosza után ezen a héten aránylag nyugodtak a pénzpiacok, az amerikai pénzügyminiszter pedig hangsúlyozta, töretlen a befektetők bizalma az amerikai államadósság iránt, de ha kell, akkor a kormány be tud avatkozni.
Előzmények: Donald Trump amerikai elnök április 2-i bejelentése a kölcsönös vámokról hatalmas tőzsdei zuhanást váltott ki világszerte, a befektetők lényegében a globalizáció végét kezdték el árazni.
Az Egyesült Államok számára különösen baljóssá tette a folyamatot, hogy a korábbi pénzpiaci pánikokkal szemben most nemcsak a tőzsde esett Amerikában, hanem a dollár is gyengült és nőtt az amerikai állampapírok hozama, ami a fogyatkozó bizalom jele.
Idézet: „Válság idején a tőke jellemzően a biztonságos, stabil országokba menekül, de most úgy tűnik, ezek között nincs ott az USA, sőt. Pont azt látjuk, mint amit bármely fejlődő piaci válságnál látunk: gyengül az ország devizája, emelkednek a kötvényhozamok, esnek a részvények. Az elmúlt 30 évben ilyet az USA-ban nem láttam még” – írta Zsiday Viktor befektetési szakember.
„Fura szerepcsere: Argentína egy-két éve úgy viselkedik, mintha egy überfegyelmezett germán jegybankár irányítaná, az USA pedig úgy, mint régen Argentína” – tette hozzá, pedig akkor még nem tudhatta, hogy az amerikai pénzügyminiszter épp argentínai útja alatt nyilatkozva igyekszik majd megnyugtatni a piacokat.
Felülnézet: a jelenségre sokfajta magyarázat született, ezek egyike, hogy az amerikai pénzpiacon gyorsan kellett zárni nagy tőkeáttétellel járó kockázatos ügyleteket, és ez okozta az amerikai kincstárjegyek hozamemelkedését. (Ami az értékük csökkenését jelenti.)
Felmerült, hogy a kincstájegyek külföldi, állami birtokosai zúdítottak nagyobb mennyiséget piacra, hogy ezzel érjék el Trump meghátrálását a vámháborúban. Erre nincs bizonyíték, és az amerikai pénzügyminiszter is azt mondta, hogy továbbra is erős a külföldi kereslet az amerikai államadósság iránt.
Hosszabb távon azonban egyértelműen csökken a külföldi befektetők részesedése az amerikai államkötvények piacán: a 2009-es válság idején az állampapírok több mint 55 százaléka volt külföldi kézben, tavaly év végi adat szerint már csak a 30 százalékuk.
Ha ez a trend folytatódik, egyre drágábban tudja majd csak finanszírozni a mindenféle mutató szerint növekvő államadósságát az Egyesült Államok.
Számokban: a dollár gyengülésének az euró volt a nagy nyertese. A közös fizetőeszköz 2009 óta trendszerűen gyengült a dollárral szemben, ám az utóbbi hetekben kilépett ebből a csatornából, ami a devizakereskedelemben használt technikai elemzés számára fontos jel, és további erősödés előtt nyithatja meg az utat.
Rögtön meg is jelentek olyan vélemények és piaci várakozások, hogy a jövőben egyre nagyobb teret nyerhet a nemzetközi devizatartalékokban az euró a dollárral szemben, ami az előbbi további erősödésével járna.
Igen, de: messzemenő következtetéseket korai lenne levonni, ráadásul a túl erős euró jelenleg nem érdeke a közös pénzt használó országoknak, ahol ismét inkább a gyenge növekedés, nem pedig a magas infláció a probléma (az erős euró az utóbbin segítene, míg az exportot akadályozza).
A gyenge dollár segíthetne az amerikai külkereskedelmi hiány csökkentésében, ami Donald Trump úton-túfélen hangoztatott célja. Kormánya azonban – szavakban legalábbis – az erős dollárt élteti.
Alulnézet: a gyengébb dollár rossz hír az amerikai befektetésekkel rendelkező magyaroknak, hiszen ezek forintban kevesebbet érnek, mintha még mindig a pár hónappal ezelőtti árfolyam lenne érvényes.
A hazai autósoknak viszont kedvez a gyenge dollár, mivel az olaj árát abban jegyzik, így a dollár gyengülése még fel is erősíti az olajárcsökkenés hatását a benzinkutaknál.
Mi következik? Ez továbbra is elsősorban Trumpon múlik. Ha csökkenti a vámokkal kapcsolatos káoszt, az rövid távon az amerikai és világgazdasági kilátások szempontjából is kedvező.
Erre azonban nem sok minden utal, az utóbbi napokban az elnök beszélt például arról, hogy az autók és alkatrészeik átmeneti mentességet kaphatnak a 25 százalékos vám alól, de arról is, hogy külön vámok jönnek az elektronikai termékekre és gyógyszerekre.
Középtávon félő, hogy a bizonytalanság és az egyre rosszabb fogyasztói hangulat gazdasági visszaesést vált ki Amerikában. Ebben az esetben fennáll egy történelmi mértékű tőzsdei zuhanás veszélye is Jónap Richárd, a Concorde Értékpapír Zrt. portfóliómenedzsere szerint.
Ha ez bekövetkezik, akkor megtudhatjuk, hogy még mindig tőkepiaci menedék-e az Egyesült Államok, vagy tényleg feltörekvő piac, esetleg egyenesen Argentína lett belőle a befektetők szemében.