(Magyar Zsuzsanna a HOLD Alapkezelő részvényelemzője.)

A síelés mindig is a jómódúak sportja volt, de ha az európai síparadicsomok áremelkedése folytatódik, akkor lassan igazi luxuscikk lesz belőle. A végéhez közeledő idei szezonban olyan magas költségek voltak, amelyek arra kényszeríthetik az utazókat, hogy jövőre újragondolják, mennyit is ér a síelés által nyújtott eufória.

A síelés költségei több tényezőből állnak össze, úgy mint a szállás, az étkezés, az utazás és a síbérlet, az Európában síelni vágyók leginkább közkedvelt helyszínei közé pedig Franciaország, Olaszország, Németország és Ausztria tartozik.

Francia- és Olaszországban az éttermek és hotelek éves inflációja 3 százalék körül alakult a 2024/2025-ös síszezonban, míg egy évvel korábban 4 százalék körül volt. Aki inkább Németországot vagy Ausztriát választotta, az ennek közel a kétszeresével szembesülhetett. Az osztrák síközpontok közelében elhelyezkedő különböző árkategóriájú szállások és az azok által biztosított ellátás az elmúlt két évben éves szinten 5-10 százalékkal drágult, ami ugyan nem jelentősen, de magasabb, mint az országban átlagosan tapasztalható árnövekedés. 

A síinflációnak egy nem elhanyagolható részét teszi ki a síbérletek áremelkedése. Az osztrák síközpontokban átlagosan 6 százalékos emelkedést lehetett tapasztalni az idei szezonban a múlt évhez képest. 2023/2024-ben a bérletárak növekedése 10 százalék körül volt, míg a többi népszerű európai síparadicsomban valamivel alacsonyabb szinten, kicsivel 8 százalék felett alakult.

A síparadicsomokba való eljutás módja és költségei igen eltérők lehetnek a különböző országból érkezők számára. A 2023/2024-es szezonban a Franciaországban síelők 65 százaléka francia volt, az őket követő második legnagyobb létszámot a britek adták, 12 százalékkal. 

Egy biztosító idei felmérése alapján arra lehet következtetni, hogy Magyarországról a legtöbben az autóval való utazást részesítik előnyben, a fő célpont pedig Ausztria. Míg a megkötött síbiztosítások 65 százalékának célpontja nyugati szomszédunk, a második legnépszerűbb úticél Szlovákia. Bár az utasbiztosítás összege eltörpül a többi kiadás mellett, ennek az inflációja idén télen éves szinten 5 százalék körül alakult.

Az eszpresszó kicsit, a szörp nagyot drágult

Mindenki, aki élete során kipróbálta már a síelést, tudja, hogy milyen érzés egy rövid – vagy hosszabb – szünetet tartani egy hüttében. Ugyan általában magasabb árakkal találkozhatunk ezeken a vendéglátóhelyeken, azonban nagyon jól esik a sportolást követően elfogyasztani egy ebédet, vagy akár csak egy forró italt. Viszont annál rosszabbul esik évről évre szembesülni az esetleges áremelkedésekkel. Azoknak a termékeknek vagy szolgáltatásoknak a drágulását sokkal nehezebben fogadjuk el, amelyeket eleve drágának tartunk, ám az esetek döntő részében ez mégsem befolyásolja a fogyasztásunkat. 

Az osztrák hüttékben a 2010/2011-es síszezon óta átlagosan közel kétszeresére nőttek az árak euróban mérve, ami nem tér el lényegesen az osztrák éttermek átlagos, 85 százalékos áremelkedésétől. Legkevésbé a kávé drágult a hüttékben, az eszpresszó ára csupán másfélszeresére nőtt az elmúlt közel 15 évben. Ezzel szemben a szörpök már valamivel több mint 100 százalékos növekedésben voltak, az ételeknél pedig a rántott hús átlagárában volt a legkisebb mértékű – másfélszeres – áremelkedés.

Magyarországon 2025 januárjában – a síszezon kellős közepén – 5,5 százalék volt az előző év azonos időszakához viszonyított fogyasztóiár-index változás, míg egy évvel korábban 3,8 százalékos volt az infláció. A síeléssel kapcsolatos kiadások tehát gyorsabb ütemben nőnek, mint a hazai fogyasztói kiadások, figyelembe véve a forint gyengülését is az euróhoz képest.

Amennyiben ez a dinamika állandósul, vagy esetleg tovább gyorsul, akkor előfordulhat, hogy idővel egyre kisebb réteg lesz az, amely megengedheti magának ezt a típusú téli kikapcsolódást. Bárhogy is futsz – vagy siklasz – a gyorsabb nyomában, sosem éred utol, előbb vagy utóbb elfogy a lendületed, vagy kiürül a zsebed.

Napjainkban a magyar lakosság körülbelül 8 százaléka jár rendszeresen síelni. A jövőben az árnövekedési dinamika következménye az lehet, hogy a síelni vágyók minél korábban igyekeznek lefoglalni a síelést annak érdekében, hogy elkerüljék a keresletnövekedés által generált áremelkedéseket. Egy másik lehetséges kimenetele pedig az lehet a költségoptimalizálási törekvéseknek, hogy az eddig jól bevált és közkedvelt, viszont drágább síterepek helyett olcsóbb alternatíva fele néznek.

Felkészülhet Szlovákia?

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz ausztria Hold Hold Alapkezelő infláció síelés Olvasson tovább a kategóriában