A jövő évi költségvetés parlament előtt lévő tervezete szerint 2025-ben 11,5 százalékkal növekednek a társaságiadó-bevételek. Ez nagyobb növekedés, mint amivel például az áfa vagy a személyi jövedelemadó esetében számol a kormány, ami arra utal, hogy ebben szerepe lehetet az eddig visszafogottan adóztatott multik nagyobb arányú befizetésének.

Ez abból a szempontból is érdekes, hogy Orbán Viktor kormánya volt az egyetlen a fejlett világban, amely sokáig harciasan ellenezte a globális minimumadó-szabályozás elfogadását, arra hivatkozva, hogy az rontaná a magyar gazdaság versenyképességét. (Annak ugyanis az alacsony céges adókörnyezet az egyik pillére a kormány szerint.) Az ellenkezésnek az lett az eredménye, hogy az Egyesült Államok felmondta az amerikai-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, ami jelentős adóbevétel-kiesést okozhatott Magyarországnak, mivel így az amerikai cégeknek kevésbé éri meg Magyarországon működni. (Nem is beszélve az olyan adóoptimalizációs manőverekről, mint amilyet a GE mutatott be idehaza 2015-ben.)

Végül az eredeti feltételek mellett Magyarország is csalatkozott a globális minimumadó rendszeréhez – már csak azért is, mert erről uniós jogszabály rendelkezett. Így végül sok hűhó volt a semmiért a nagy ellenállás, miközben új kettős adóztatási egyezmény azóta sincs, a magyar kormány reményei szerint majd valamikor Donald Trump hivatalba lépése után jöhet ez létre.

Jöhet a pénz

A hazai jogszabály 2024 elején született meg arról, hogy mi történik azokkal a cégekkel, amelyek túl kevés adót fizetnek: nem túl meglepő módon ezektől beszedi a kormányzat azt az adót, amivel a minimális 15 százalékos szintet elérhetik. Ugyanis a globális rendszerben az anyavállalatoknak kellene az adót a székhelyük országában megfizetni, ha a leányuk a működése országában ezt nem teszi meg a 15 százalékos szintig. Vagyis ez a pénz úgy veszne el a magyar költségvetés számára, hogy a vállalatok nem nyernek vele semmit.

Az előrejelzések többségéhez képest optimista módon a kormány 3,4 százalékos gazdasági növekedésre alapozza a jövő évi költségvetést, a vállalatok nyeresége után fizetendő társasági adó említett 11,5 százalékos előirányzott növekedése azonban még ehhez képest is figyelemre méltó. A 9 százalékos adókulcs nem változik, és a sport tao-felajánlások rendszerében sem látszik olyan szigorítás, ami az egyesületek felől a költségvetés felé térítené el az adóforintokat. Ezért érdemes körülnézni a multik háza táján. (Kérdéseinkkel kerestük a Pénzügyminisztériumot, de az nem reagált megkeresésünkre.)

Az ezer legnagyobb

A globális minimumadó szabályait akkor kell alkalmazni, ha a világszerte elért, konszolidált vállalatcsoport-szintű árbevétel meghaladja a 750 millió eurót az elmúlt négyből legalább kettőben. A körülbelül 300 milliárd forintnak megfelelő árbevétel nemcsak a globális nagyvállalatokat, hanem több hazai nagyvállalatot is érint. A társaságoknak azt kell bizonyítaniuk, hogy leányvállalataik minden országban elérik az adózott eredményhez viszonyítva a 15 százalékos adómértéket.

Magyarországon a 9 százalékos tao önmagában nem lenne elegendő ehhez. Ráadásul az ezer legnagyobb árbevételű hazai vállalatot vizsgálva az látható, hogy még ennél is jóval kisebb volt az effektív adóráta tavaly, csupán 5,6 százalék. Ez a szám azt mutatja, hogy a ténylegesen megfizetett adó mértéke hogyan aránylik az adózás előtti eredményhez.

Ugyanakkor hazánk egyedi helyzetben van, mert bár a globális minimumadót a társasági adóra szabták, de esetünkben emellett be kell számítani a helyi iparűzési adót is (amelynek alapja nem a nyereség, hanem a bizonyos tételekkel korrigált árbevétel). Kívülről nézve azonban sokkal nehezebben számolható ki, hogy az egyes vállalatok mennyi hipát fizettek.^*Az eredménykimutatásban az egyéb ráfordítások között szereplő tételt csak a kiegészítő mellékletben tüntetik fel a cégek. Kívülről lehetetlen megmondani, hogy egy vállalkozásnál pontosan mekkora adókulccsal kell számolni, ugyanis többféle megosztás is lehetséges a cég telephelyei között, az egyes településeken pedig nulla és két százalék között változhat a hipa kulcsa.
Az adó alapját sem lehet pontosan kalkulálni az eredménykimutatásból. A hipa alapja az árbevétel összege csökkentve az anyagköltséggel, az eladott áruk beszerzési értékével, az alvállalkozók, a közvetített szolgáltatások értékével. Az alap továbbá csökkenthető alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés költségeivel is. (Erről a csillagra kattintva lehet bővebben olvasni.)

Becslésként használható az a módszer, hogy az árbevételt csak az anyagköltséggel csökkentjük, és a maximális két százalékos adómértéket vesszük. Így a legnagyobb ezer magyarországi vállalkozás esetében becsülhetően az adózás előtti árbevétel 3,6 százaléka a hipa, de ebben a veszteséges cégek is benne vannak.

Az ezer cég közül 157 volt veszteséges, 467-nek volt 15 százalék alatt a becsült adóterhelése, 380-nak haladta meg azt.

A vizsgált ezer cégnek a 2023-as eredmény után 658 milliárd forint társasági adót kellett fizetnie, részben 2023-ban (adóelőleg), részben 2024-ben. Az idei költségvetés 1153 milliárd forint bevétellel számol ebből az adóból, így ezek a nagyvállalatok legalább a tao-bevételek felét adják.

Ha minden cégre vonatkozna a globális minimumadó-szabály, akkor közel félezer cégnek kellene kiegészítő adót fizetni, közel 300 milliárd forintos mértékben a becslésünk szerint. A valóságban ennél jóval kisebb többletadóval lehet csak számolni, hiszen nem minden cég esik a globális minimumadó új rendszere alá, illetve a hipa számításában nagy a bizonytalanság.

A jövő évi költségvetés tervezete 1285 milliárd forint tao-bevétellel számol, és az állami bevételek szempontjából azért 2025 az első érintett év, mert a törvény idén lépett hatályba, így 2024 az első év, amelyről ebből a szempontból is be kell számolni. Az esetleges kiegészítő adót a jövő január-májusi időszakban kell könyvelni, befizetni pedig az év későbbi részében.

Fizethet az Audi

A szolgáltató vállalatoknál szinte biztosan nem okoz többlet adóterhelést a globális minimumadó, hiszen ezen cégek fő költségelemeit, a béreket és az igénybe vett szolgáltatásokat sem lehet a forgalmi típusú hipa alapjából levonni. Vagyis a hipa „segít” elérni a 15 százalékos adómértéket.

A gyártó vállalatoknál más a helyzet, hiszen az anyagköltséggel csökkenthetik a hipa alapját, így ők nehezebben érhetik el a 15 százalékos adóterhelést.

Ezen belül is speciális helyzetben van például az Audi, amely a tao és a hipa alapját is jelentősen csökkenteni tudja a k+f adókedvezmény segítségével. Ahogy korábban már megírtuk, ez nem azért van, mert a szó köznapi értelmében óriási innovációt végeznének Magyarországon: az adó alapjából le lehet vonni az anyavállalattól igénybe vett k+f szolgáltatások díját is. Tehát egy Németországból kapott számla is ugyanúgy csökkenti a magyar adó alapját, mintha Magyarországon végeznének magyar mérnökökkel kutatást.

A győri társaság árbevétele és profitja mellett is szinte észrevehetetlen költség a hazai adófizetés. A vállalat 2010 és 2023 között 33,1 ezer milliárd forint árbevétel mellett hat százalékos, 1858 milliárd forintos adózás előtti eredményt ért el, amit szinte egészében osztalékként, érdemi adó megfizetése nélkül utalt el Németországba az anyacéghez.

A magyar Audi 2010 és 2023 között a profit 0,6 százalékát fordította társasági adó fizetésére, ez 11,7 milliárd forint volt. Jelentős összeget tett ki a hipa: ez 121,8 milliárd forintot hozott Győr városának – ez a nyereség hét százalékának felelt meg.

Ha az elmúlt 14 évben az Audi a globális minimumadónak megfelelő adót fizette volna meg Magyarországon, akkor a ténylegesen befizetett 133 milliárd forint adón kívül még további 145 milliárd forintot kellett volna adóznia. (Kerestük az Audit, de a vállalat nem reagált a kérdésünkre.)

Ez jól mutatja, hogy egyetlen cég alacsony adóterhelése is okozhat szabad szemmel jól látható kiesést a költségvetésben. Ez különösen olyan időszakban nem mindegy, amikor több terület – például a vasúti pályaudvarok – hiányosságaival kapcsolatban halljuk azt a kormány tagjaitól, hogy nincs pénze az államnak az állapotok javítására.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSaját adótrükkjeivel magyarázza az alacsony magyar béreket az AudiAz Audi elismerte, hogy a csoport magas belső árakkal tolja fel a magyar leány bevételeit, és ezzel indokolta, hogy az itthoni bérek alacsonyabbak a bevételhez képest.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan egy magyar cég, ami 246 milliárdos veszteséget csinált, és még nyereségadót is fizetettDöbbenetes pénzt égetett el egy offshore tulajdonú magyar cég. De egyáltalán, miért volt itt?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNégyszer több támogatást kap a magyar Audi, mint a német a munkahelyek arányábanAz elmúlt évtized 1500 milliárd forintos profitját teljes egészében elvitte a cég az országból, a magyar állam végső soron a német költségvetés osztalékadó-bevételét támogatta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország a globális innováció segédmunkása, öt cég költi el az országos k+f felétA magyar innovációban semmi nem az, aminek látszik. A multik egy része csak adót optimalizál, a kisebb cégek alig kutatnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár a magyar GDP-t sem tudjuk kiszámolni a multik adótrükkjei miattRészben néhány külföldi vállalati központban dől el, hogy mekkora a magyar gazdaság, és hova mekkora adóbevétel kerül. A nagy transzferármutyi, első rész.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat adóelkerülés Audi globális mininimumadó hipa iparűzési adó költségvetés társasági adó Olvasson tovább a kategóriában