Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2024. szeptember 10. 13:23 Közélet, Vállalat

Nagy Márton készül, de mit tehet a kormány a Temu és társai térhódítása ellen?

Adminisztratív eszközöket is bevethet Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter annak érdekében, hogy a magyarok lehetőleg a hazai és ne a külföldi tulajdonban lévő kereskedőknél költsék el a pénzük nagy részét – erre lehet következtetni a tárcavezető InfoRádiónak adott interjújából és egy kamarai előadásából is, amelyet a Portfolio szemlézett.

Miért fontos ez? A kormány a fogyasztási adatokból kiindulva vélhetően csak az utóbbi időben észlelte komolyan azt a korántsem új trendet, hogy a magyar lakosság egyre inkább külföldről, vagy itthoni, de külföldi tulajdonú kereskedőktől vásárol, és egyiket sem tartja kívánatosnak.

Felülnézet: az ország határainál a jelentős és tartós árkülönbségek következtében annyira felerősödött a bevásárlóturizmus, hogy már az élelmiszerek rendszeres külföldi beszerzése is általános jelenség.

  • Az online kiskereskedelemben és a szolgáltatásokban is egyre nő a Magyarországon hagyományos értelemben jelen nem lévő külföldi cégek (Temu, Netflix és hasonlók) aránya.
  • A külföldre utazó magyarok kevesebben lettek, költéseik mégis megemelkedtek, ami arra utal, hogy a vagyonosabb réteg egyre drágább utakra megy.
  • A fenti esetekben a pénz kiáramlik az országból, nem pörgeti a belföldi gazdaságot, ami a kormány nagy szívfájdalma.
  • Emellett az online és az offline kereskedelemre egyaránt jellemző, hogy a piacvezető kereskedők nem magyar tulajdonban vannak. Kevés kivételtől eltekintve az online térben már évekkel ezelőtt visszaszorultak a regionális, cseh vagy román szereplőkkel szemben, míg a legnagyobb offline boltláncok német-osztrák-brit multik.
  • Mindennek tetejébe jelent meg nemrég a kínai Temu, amely letarolta a piac maradékát, a Gazdasági Versenyhivatal eljárása mellett is.

Tágabb kontextus: az Orbán-kormányok 2010 óta számos olyan szabályváltozással (vasárnapi boltzár, különadók, plázastop) próbálkoztak, amelyek szándéka a magyar tulajdonú szereplők előnybe hozása volt, de nem ért el fordulatot. Sőt, a kiskereskedelem terheinek növelése a magas áfával együtt épp az egyik okozója lehet a bevásárlóturizmus népszerűsödésének.

Számokban: ahogy a Telex hétfőn írta, tavaly 1888 milliárd forintért rendeltek az interneten külföldről magyar bankkártyákkal, és az idei első negyedév növekedési üteme alapján idén ez 2400 milliárd forint körül alakulhat.

  • A tavalyi érték a kiskereskedelmi forgalom 10 százaléka körül volt, az idei a 12 százaléka körül lehet. Ebben ráadásul nincsenek benne a külföldi kártyát használó magyarok tömegei.

Mi várható? Nagy Márton az esélyegyenlőségre hivatkozva azt szeretné elérni, hogy a Magyarországon értékesítő, de cégjogilag nem feltétlenül jelen lévő kereskedők adóterhelése egyenlő legyen az itteniekkel.

  • Ez valószínűleg a határon átnyúló online kereskedelem különterhelésével lenne elérhető, ezek a kereskedők nem fizetnek például társasági adót Magyarországon (de ez a külföldön értékesítő magyar e-kereskedőkre is igaz, csak azok nem tudnak érdemben élni a lehetőséggel).
  • A Temut azonban legfeljebb fejni lehet, a nemzetközi trendet megállítani aligha.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre inkább kiszorulnak a magyar vállalkozások az élmezőnyből a hazai e-kereskedelembenAz Alza, a kifli.hu vagy akár az IKEA is szinte a semmiből jőve vált hirtelen vezető szereplővé. Meddig jut a Pepita.hu vagy a Pelenka.hu?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBesokalltak a szédületes tempóban taroló Temutól a magyar e-kereskedőkÁtrendezi az e-kereskedelmi piacot a Temu, a kereskedők a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulnak segítségért.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNemcsak a Temu tarolása a probléma, hanem hogy kicsi a magyar piacA csehek és a lengyelek kiugróan jók, de Románia és még Horvátország is előttünk jár az e-kereskedelmi piac mutatóiban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat adó e-kereskedelem határon átnyúló kiskereskedelem nagy márton szabály Temu Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

Fontos

G7.hu
2024. november 19. 09:27 Élet

Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7

A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.

Mészáros R. Tamás
2024. november 19. 06:03 Világ

Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve

Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.

Jandó Zoltán
2024. november 18. 14:35 Világ

Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond

Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.