Évente több ezer ember hal meg kórházi fertőzésekben, és ez csak látszólag jobb adat az uniós átlagnál
Kórházi fertőzések miatt emberek ezrei halnak meg szörnyű betegségekben Magyarországon, a problémával azonban a kormány csak ígéretek szintjén foglalkozik, több energiát öl az adatok eltitkolásába – állítja a Direkt36 kedden megjelent tényfeltáró cikke, amely szerint folyamatosan nőnek az esetszámok, 2021-ben 8-10 ezer halálban játszhattak szerepet a fertőzések.
Számokban: a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint 2015 és 2021 között a kórházi fertőzések gyakorisága 10 ezer kibocsátott betegre és 100 ezer ápolási napra vetítve is jelentősen növekedett, 2019 és 2021 között drasztikusan, durván a duplájára.
- Egy 2017-es európai összehasonlító elemzés szerint a kórházba kerülő emberek 3,5 százaléka fertőzést kap Magyarországon. Ez némileg jobb az uniós átlagnál, de a cikk szerint a valós szám ennél rosszabb lehet, mivel például nálunk a legalacsonyabb a laborvizsgálat-arány, és ahol kevesebbet vizsgálódnak, ott sok fertőzés rejtve marad.
Igen, de: a részletesebb, kórházakra bontott adatokért indított pert első és másodfokon is megnyerte az oknyomozó portál, de az adatokat az NNGYK még mindig nem adta ki. A per során arra hivatkozott az adatgazda, hogy az információ nyilvánosságra hozása veszélyeket hordoz magában és félrevezetheti a lakosságot.
- Nemrég egy szakmai konferencián az Országos Kórházi Főigazgatóság szakreferense azt mondta, “a kórházak 14 százaléka egyáltalán nem jelent be kórházi fertőzést”, továbbá kozmetikázzák a lejelentett adatokat is.
Tágabb kontextus: a magyar helyzetnek számos strukturális oka van, ami olyan alapvető adatokkal függ össze, mint a magyar társadalom egészségügyi állapota, a fekvőbeteg-ellátási arány és a kórházban töltött napok számának alakulása. Ezek közé tartozik, hogy
- Magyarországon az ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma a legmagasabbak közé tartozik az EU-ban. Viszont az ágyaknak csak 1,4 százaléka van egyágyas kórteremben, ami a legalacsonyabb arány az EU-ban. Az egyágyas kórtermek aránya az egyik leghangsúlyosabb tényező a kórházi fertőzések számának alakulásában.
- arányaiban kevés laborvizsgálatot végeznek a magyar kórházakban, európai összehasonlításban a sereghajtók között vagyunk. Emiatt sok fertőzés rejtve marad.
- Magyarországon 1000 ápolási napra vetítve 7,4 liter alkoholos kézfertőtlenítőt használtak a kórházakban, míg az EU-átlag 20 liter.
- 100 kórházi ágyra Magyarországon 43 nővér jut, ez szintén a legrosszabb adat az EU-ban.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
