Nagy port vert fel a sajtóban, amikor Vitézy Dávid a G7 podcastjában arról beszélt, hogy a tíz legjobb vasútfejlesztési szakember közül kilenc távozott Lázár János miniszteri színre lépése kapcsán. A nyilatkozatot a minisztérium félreértette vagy rosszul interpretálta, pedig a műsorból egyértelműen kiderült, hogy a BKK egykori vezérigazgatója, korábbi közlekedési államtitkár nem általában a vasúti dolgozókról, hanem a fejlesztési terveket kidolgozó szakemberekről beszélt, azon belül is a vezető pozícióban lévőkről.
Kíváncsiak voltunk a tényekre, ezért megkerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM). Közérdekű adatigénylésünkre csak részben, több emlékeztető után válaszoltak. Azt kérdeztük meg, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) és a többi, év elején a minisztériumba integrált állami vállalat esetében mennyien dolgoztak 2023. augusztus 31-ével is az ÉKM-nél azok közül, akik 2022. december 31-én az adott cégnél dolgoztak, és mennyien voltak közülük vezető munkavállalók.
A megadott adatok szerint nincs komoly probléma: a NIF-en kívül négy társaságot*BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. – BMSK Beruházási Zrt.
BMSK Sport Közhasznú Nonprofit Kft. – BMSK Sport Nkft.
NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. – NFP Nkft.
Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság -Sopron-Fertő Turisztikai Zrt.
olvasztottak a minisztériumba január 1-jén, és az 857 fős állományból 762 fő fogadta el az ÉKM ajánlatát a tárca közlése szerint. Közülük augusztus 31-én még 680-an dolgoztak a minisztérium kötelékében. Ez messze áll a tömeges felmondástól, de
az ÉKM szerint is nyolc hónap alatt minden ötödik munkavállaló felállt az egykori állami cégektől.
Érdekes volt azonban a közérdekű adatkérésre megadott adatokat a cégnyilvántartással összevetni. Az ÉKM által vállalatonként megadott munkavállalói létszám 30 százalékkal volt alacsonyabb, mint – a még a cégek különállása idején – hivatalosan a NAV-nak leadott foglalkoztatotti adatok. A hivatalos decemberi adatokkal összevetve augusztus végéig a munkavállalók 44 százaléka hagyta ott Lázárékat.
Az alábbi grafikonon megjelenítettük a cégnyilvántartás szerinti munkavállalói létszámot és a minisztériumi adatközlést is. Az eltérés oka lehet, hogy például a már felmondási idejüket töltő kollégákat nem vették figyelembe. Információink szerint ugyanis már 2022 őszén látni lehetett, hogy egyelőre nem érkeznek be az uniós pénzek, illetve várható volt, hogy átadják a közlekedési területet Lázár Jánosnak, és maguktól is egyre többen indultak el.
A minisztériumba olvadt vállalatok közül azonban csak a NIF közlekedésfejlesztési társaság. Érdemes azonban még egy korábban közel háromszáz fős vállalatot is figyelembe venni. A korábban Vitézy Dávid által vezetett Budapesti Fejlesztési Központ jogutódjaként létrejött NKK Nemzeti Közlekedési Központ Nzrt. feladatait november 1-jével átadták az ÉKM-ba integrált cégeknek, a vállalat végelszámolását január 1-jén kezdték meg. A – részben a volt dolgozóktól származó – információink szerint innen csak a munkatársak töredéke ment tovább az ÉKM-be. Ezt erősíti meg, hogy a vonatkozó kormányhatározat szerint se kellett őket átvenni, továbbá az ÉKM létszámának alakulása is erre utal.
A közlekedésfejlesztésben szinte az összes vasúti, közúti, intermodális projektet, továbbá a nagyobb kerékpárút-építéseket előkészítő NIF és NKK 2022 augusztusában még 914 főt foglalkoztatott. Az ÉKM közlése és a cégadatbázis alapján közülük egy évvel később 350-en dolgoztak az ÉKM kötelékében. Ha eltekintünk a cserélődéstől, akkor ebből az derül ki, hogy
a közlekedésfejlesztési vállalatok munkavállalóinak csak a 38 százaléka dolgozik ma az ÉKM-nél és az NKK-nál.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a vezető állású kollégák közül mennyien maradtak az ÉKM-nel, de erről nem adott ki adatokat a minisztérium. A NIF-re vonatkozóan igazgatóságonként is kértük az adatokat – ezt sem kaptuk meg. Különösen a vasúti igazgatóság vezetői esetében volt nagy a lemorzsolódás: a szakmai körökben elérhető információk szerint a vasúti vezetők és tapasztalt szakemberek harmada, ha a helyén maradhatott. Az NKK esetében még rosszabb az arány.
Az összes integrált vállalat és a minisztérium munkavállalói létszámát összegyűjtöttük az alábbi grafikonban 2022 januárjától kezdve. Az adatok arra utalnak, hogy jelentős számban hagyták el a dolgozók Lázár minisztériumát. 2022 első felében még nem létezett az ÉKM, így júliustól lehet az érintett cégek és a tárca alkalmazotti létszámát végigkövetni.
2022 júliusában az ÉKM és az érintett vállalatok 1838 főt alkalmaztak, és decemberben is még 1541 főt. 2023 januárjában azonban már csak 1247 fő dolgozott a szervezeteknél – fél év alatt így eltűnt a munkavállalók harmada. Pedig ebben természetesen az is benne van, hogy egyes távozók helyére időközben új munkavállalókat vettek fel.
Igaz, ez a nagy különbség átmenetinek bizonyult, és idén augusztusra már csak 4 százalékkal maradt el a létszám a korábbi alkalmazási szinttől. Már csak az a kérdés, hogy minőségileg hogyan sikerült a csere.
Közélet
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Fontos
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
