G7 Reggel

2022. október 18. | Gazdasági sztorik öt percben

1. Napi G7: Kínlódó tüntetések

A közelmúltban hiába váltak egyre gyakoribbá a hatalomváltást követelő tömegtüntetések a világ autokráciáiban, ezeknek egyre kisebb része vezet sikerre.

Alulnézet: az elmúlt 15 évben több jelentős tüntetéshullám is kirobbant Iránban, de hiába tükröz látszólag mélyebb társadalmi elégedetlenséget a mostani felkelés, egy hónap után nem ért el látványos változást.

Számokban: a XX. században a tömegtüntetések hatásossága folyamatosan nőtt, a 2000-es évek elején már a nagyobb tüntetéshullámok kétharmada járt sikerrel. Bár azóta tovább nőtt a tömegtüntetések száma, egyre kevésbé érnek el eredményt.

• A 2010-es évek végére már csak minden harmadik, a 2020-as évek elejére minden hatodik tüntetéshullám járt sikerrel.

Mi változott? A koronavírus-járvány sok mozgalmat megakasztott, de a járvány mellett több oka is lehet a látszólag kevésbé hatékony megmozdulásoknak:

• Növekvő társadalmi megosztottság, amely globális jelenségnek tűnik és így nehezíti az egységes fellépést.
• Könnyebb a mobilizáció az online terek miatt, az így szervezett tüntetések mögött viszont nem feltétlenül húzódik elég erős társadalmi feszültség.
• A digitalizáció újabb eszközöket ad az autokratikus államok kezébe a társadalmi mozgalmak kontrollálására és manipulációra.

Tágabb kontextus: egyre gyakoribb, hogy a sikeres forradalmak által hozott változás átmeneti marad, mivel jellemzően a kormánybuktatáson túl nincsen szélesebb ideológiai- és érdekközösség.

• Emellett a modern városi forradalmak a legtöbb esetben megöröklik a korrupt és hatékonytalan államszervezetet (mint az arab tavasznál vagy az ukrajnai narancsos forradalomnál), míg a korábbi forradalmak hatása mélyrehatóbb volt.

Húszéves külügyminisztériumi szolgálat után májusban mondott le tisztségéről Borisz Bondarev orosz diplomata, aki Oroszország genfi ENSZ-tanácsadója volt. Most a Foreign Affairs-ben fejtette ki döntésének hátterét.

Miért fontos ez? Szinte alig lehet tudni valamit az orosz hatalom belső működéséről, és ugyan Bondarev sem igazi bennfentes, beszámolójából kicsit közelebbről megismerhetőek a háborúhoz vezető folyamatok.

A hatalmi viszonyokról: egyre inkább azt várták el az orosz diplomatáktól, hogy a Kreml propagandisztikus üzeneteit közvetítsék. A propaganda viszont a diplomáciai jelentéseket is egyre inkább uralta: nem közöltek semmilyen bírálatot Putyinról.

• Putyin azért kedveli Szergej Lavrov külügyminisztert Bondarev szerint, mert “kényelmes” vele dolgozni, mivel mindig azt mondja, amit Putyin hallani akar.

A hadseregről: Bondarev évekig rálátott az orosz fegyverimportra, és pontosan tudta, hogy a Krím 2014-es elfoglalása után bevezetett nyugati szankciók mennyire meggyengítették a hadsereget a nyugati alkatrészek hiánya miatt.

• Szerinte emiatt a nyugat felülbecsülte az orosz hadsereget, és már a háború előtt egyértelmű volt, hogy Oroszország nem fogja tudni legyőzni Ukrajnát.
• Putyint azonban – sok más forrás szerint is – ebben is félrevezették tanácsadói.

A nyugatról: a Szovjetunió felbomlása után sok orosz hitt abban, hogy a nyugat segíteni fog a szabad piac kiépítésében. Támogatás helyett azonban csak a gyors privatizációra biztatták a Kremlt, ami az oligarcha-rendszerhez vezetett.

• A remélt jólét helyett jött a hiperinfláció, sokan elszegényedtek, csökkent a várható élettartam. A nyugat megítélése pedig “súlyosan sérült”.
• Szerbia 1999-es NATO-bombázása is csalódást keltett Oroszországban, mivel egy kis ország agresszív megtámadását látták benne.

• Szigetelt lakásokban, jobb kályhákkal, tudatos tüzelőhasználat mellett negyedannyi fa is elegendő lenne. Az elmúlt évtizedet azonban elvesztegettük, és a legolcsóbb kályhákkal az utcát fűtjük (G7)
• Egy uniós programnak köszönhetően tíz év alatt jelentősen kevesebb helyen szennyezett arzénnal a csapvíz. 2017-ben 1,68 millió ember volt érintett, tíz évvel később 44 ezer (Szabad Európa)
• A trappista az egyik leginkább dráguló élelmiszer, beérte a goudát és kilónkénti ára a 4000 felé tart. Hosszú cikkben jártak utána a drágulásnak, amely szerint a magyar élelmiszeripar nagyon kitett az euróárfolyamnak (hvg365)
• Riport a Budapesti Sakkszövetség egykori főtitkáráról, aki 217 ezer forint távhőtartozás miatt bukta a lakását és került utcára (24.hu)
• Elnaz Rekabi iráni falmászó fejkendő nélkül vett részt egy szöuli versenyen. Ő a második iráni női sportoló, aki így ment szembe a törvénnyel. Az eset után elvették az útlevelét, tartózkodási helye ismeretlen (Twitter)

• Közel ötven milliárdos él Kelet-Európában, köztük tíz török, kilenc cseh, hét ukrán, hat-hat ciprusi és lengyel.
• Jelenleg egy magyar, Csányi Sándor szerepel a Forbes listáján egymilliárd dolláros vagyonnal. Mészáros Lőrincnek áprilisban 1,2 dolláros vagyona volt, de a tőzsdei árak és a forint gyengülése miatt már nincs rajta a listán.

5. Személyes perspektíva: Visszavágyás a rossz városba

A 65 éves Zoltán Mezőtúron él és hiába dolgozta végig az életét, 71 ezer forint a nyugdíja, mivel szinte soha nem jelentették be. Ütőér szűkület miatt tavaly levágták az egyik lábát, és azóta hiába jelentkezett vagy száz helyre, nem talál munkát.

Életút: Zoltán többnyire kubikosként dolgozott, tehát olyan vándormunkásként, aki ás és földet hord például kábelfektetésnél vagy útépítésnél. 18 éves kora óra járta az országot, és összesen három évig dolgozott Németországban és Hollandiában.

• Egykor a lakosság 60 százaléka volt kubikos Mezőtúron Zoltán szerint, és a ’70-es, ‘80-as években is tele voltak velük vonatok (bővebben az utolsó pontban írunk róluk).
• Pár éve biztonsági őrként is dolgozott a Budai Várban. Ekkor is ingázott Mezőtúrról, volt, hogy egy hetet lehúzott egyhuzamban az őrbódéban.

Amit megbánt: a rendszerváltás környékén lehetősége volt arra, hogy Németországban maradjon, mégis hazajött. “Kár volt így utólag. Ha ott lennék nyugdíjas, nem 71 ezerből élnék, hanem 2000 euróból. Nem kéne éhezni” – mondta.

• “Mindig visszavágytam ebbe a rossz városba” – tette hozzá az egyedül élő Zoltán.

Hétköznapok: Rezsire 30 ezret költ havonta, tehát 41 ezre marad minden másra. Néha bejönnek alkalmi munkák – legutóbb kukoricát válogatott -, és szokott pecázni, a halat nagyon szereti. Többször fogott már több mint húsz kilós busát.

• Szinte minden nap találkozik a haverjaival a piacon lévő lottózónál, és külön kiemelte, hogy inni nem szokott.

6. Külső szemlélő: Covid és a jövő

Kovács Péter a Libri-Bookline Zrt. vezérigazgatója.

Milyen cikk volt rá nagy hatással a héten? A Hvg.hu-n megjelent tudományos szemle a koronavírus lehetséges jövőbeni terjedéséről.

Miért? „A koronavírussal kapcsolatos előrejelzések, kutatások továbbra is fontos információt adnak az előttünk álló időszakról, hiszen az elmúlt évtizedben semmi nem hatott annyira a vállalatok életére, mint a világjárvány. Ma már kevésbé számolunk vele, holott továbbra is hatással van és lehet a globális és a magyar gazdasági folyamatokra. Ami a sok nehézség mellett mindenképpen megemlítendő, hogy az elmúlt két évben a pandémia generálta boltbezárások miatt több vállalatnál is olyan új megoldások születtek, amelyeknek köszönhetően a szervezetek ellenállóbbak lehetnek egy hasonló krízissel szemben.”

7. Múltidéző: Viharsarki kubikosok

Mi látható a képen? A mezőtúri Kubikos téri Kubikos-emlékmű, kezében a kubikos legfontosabb szerszámai, a lapát, a csákány és az ásó.

Mi a jelentősége? A kubikolás főleg a XIX. század második felétől a II. világháborúig volt elterjedt. A legtöbb vándormunkás az Alföld délkeleti részéből, a Viharsarokból származott.

• A folyószabályozásokon, vas- és közút építéseken vettek részt nagy számban, bandákban mozogva.
• Mezőrtúron minden évben tartanak kubikus emléknapot.