Vasárnap 137 választóból 136-an a Fideszre szavaztak Csenyétén, az ország egyik legszegényebb, teljesen cigány lakosságú településén. A Belső-Cserehát más gettófalvaiban is bőven 90 százalék felett kapott a kormánypárt. Fájon 99, Szakácsiban 98, Rakacaszenden 96 százalék szavazott rájuk listán, és egyéniben is hasonló támogatást ért el Demeter Zoltán, a Fidesz református lelkész képviselője. Ezt az előzetesen többek által billegőnek tartott, kazincbarcikai központú választókerületet Demeter nagyon simán, több mint 20 százalékpontos különbséggel nyerte meg. Minden településen ő végzett az élen, de szembetűnő, hogy messze legjobban éppen a legszegényebb, jelentős részben roma többségű településeken szerepelt. Gadnán egyenesen száz százalékot kapott.
A Fidesz az ország más régióiban is kiugróan sok szavazatot gyűjtött be a gettófalvakban. A közeli Tornanádaskán 96 százalék szavazott rájuk, a pesti értelmiség körében leginkább freskófaluként ismert, de a kulturális-idegenforgalmi projektből ma már nem igazán profitáló Bódvalenkén pedig szintén 100 százalék választotta a Fideszt. Tiszabőn, az ország egy másik híresen nehéz sorsú településén 98 százalék. Mellette, Tiszaburán – ahol a Magyar Máltai Szeretetszolgálat próbálja egy komplex programmal előmozdítani a társadalmi felzárkóztatást – 92. Az Ormánság néhány falvából a listás eredmény a Fidesz szempontjából: Alsószentmártonban 98, Piskón 99, Gilvánfán 91 százalék.
Az összefüggés országos szinten is jól látszik. A 2011-es népszámlálás nemzetiségi adatai szerint a legnagyobb cigány népességaránnyal rendelkező 25 településen a Fidesz mindenhol legalább 85 százalékot ért el, de a legtöbb helyen tízből kilenc szavazatot is megkapott. A 100 legnagyobb cigány népességarányú településen a Fidesz átlagosan 81 százalékot ért el.
A népszámlálás nemzetiségi adatait általában érdemes körültekintéssel kezelni*Nem is csak azért, mert az utolsó népszámlálás óta már több mint egy évtized telt el, hanem főleg amiatt, hogy a cenzusokon jóval kevesebben vallják magukat romának, mint ahány embert a többségi társadalom vagy a kutatók akként kategorizálnak. Az utolsó népszámláláson országosan 315 ezren vallották magukat cigánynak vagy romának, miközben a kisebbségkutatási becslések többnyire 800 ezer és egymillió közötti cigány/roma népességgel számolnak Magyarországon, vagyis a „látencia” akár háromszoros is lehet, méghozzá településenként eltérő mértékben., de pontosabb országos adat híján még mindig ez jelenti a legjobb kiindulópontot az etnikai arányok megbecsülésére.
Sok olyan település azonban, ahol 2011-ben a népesség negyede-fele vallotta magát cigánynak, a valóságban egyértelműen roma többségű lehet, több közülük pedig egyértelműen szegregált gettófalu, ahol az elöregedett nem cigány lakosság maradéka gyorsan fogyatkozik, az aktív korúak pedig már lényegében elköltöztek a faluból. Egyes belső perifériaterületeken, mindenekelőtt a Csereháton és Dél-Baranyában már egész tájegységek etnikai-szociális szegregátummá válásáról szokás beszélni.
Ezeken a vidékeken már 2018-ban is kiemelkedően szerepelt a Fidesz. A négy évvel ezelőtti választások után is jellemző narratíva volt, hogy a legrosszabb helyzetű szegregátumokban 90 százalék körül kapott a kormánypárt. Ezt az értelmezésekben leginkább a helyi társadalmak kiszolgáltatottságával, a közmunka lehetőségével és az azzal való zsarolhatósággal, valamint a polgármesterek, helyi erős emberek szavazókra gyakorolt befolyásával, szavazatvásárlással, szervezett láncszavazással hozták összefüggésbe.
Azóta a nagy roma népességű településeken tovább nőtt a Fidesz dominanciája. Négy évvel ezelőtt 17 olyan településen kapott minimum 85 százalékot a kormánypárt, ahol legalább az emberek negyede vallotta magát cigány nemzetiségűnek. Most vasárnap már közel négyszer annyi, szám szerint 63 olyan, meghatározó mértékben cigány település volt, ahol a Fidesznek minimum ekkora a túlsúlya.
A települési roma arány és a Fidesz 2022-es listás eredménye között országosan erős, 0,47-es korreláció*Ez egy mínusz 1 és plusz 1 közötti szám, amely két adatsor értékeinek kapcsolatát mutatja: minél közelebb esik a két véglethez, a mínusz vagy plusz 1-es számhoz, annál erősebb pozitív vagy negatív irányú kapcsolatot jelez. A 0 körüli (illetve plusz/mínusz 0,2 tartományon belüli) érték elhanyagolható kapcsolatot mutat: ez egy vízszintes vonalnak felel meg az ábrán, a plusz/mínusz 1-es érték a függőleges vonal lenne. Míg 1-nél teljesen együtt mozog a két adat, a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik adatsor növekedésével a másik csökken. látszik. Ez jelentősen meghaladja a 2018-as, 0,29-es korrelációt,
vagyis a Fidesz dominanciája a cigány szavazók között az elmúlt négy évben tovább erősödött.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Fidesz kiemelkedően jó eredménye ezeken a helyeken alapvetően etnikai kérdés volna. Mivel ezek települési szintű, nem pedig egyéni választói adatok, az is elképzelhető, hogy a nem romák is magas arányban szavaztak a Fideszre az egyébként cigány többségű vagy elcigányosodó településeken. Ennél fontosabb azonban a tágabb társadalmi összefüggés. A Fidesz támogatottsága országosan az iskolai végzettséggel mutat nagyon erős összefüggést, és az is egyértelműen látszik, hogy minél nagyobb a jólét egy adott településen, annál alacsonyabb ott a Fidesz támogatottsága.
Megfordítva: minél szegényebb egy falu vagy kisváros, annál több szavazatra számíthat a kormánypárt, a legszegényebbekben idén is söpörtek. Ott, ahol sok a közmunkás, a kormánypárt különösen jól szerepelt.
Az etnikai és szociális meghatározottság egy sor társadalmi kérdés kapcsán szorosan összefügg egymással, ez így van a politikai választásokkal kapcsolatban is. Nagyjából 300 ezer ember él Magyarországon szegregátumban, az ő jelentős részük roma. De az ennél jóval tágabb kört érintő vidéki, kistelepülési szegénykultúra is hasonló politikai trendekkel jár együtt, többnyire attól függetlenül, hogy annak cigányok vagy nem cigányok elsősorban a helyi érintettjei. Bár ennek leglátványosabb, szimbolikus formája a mélyszegénységben élő cigánytelep, a választásszociológiai összefüggések másfajta társadalmi hátrányoknál is hasonló módon működnek. A horizont beszűkültsége, a megszólíthatatlanság, a túlélés kérdésének mindent meghatározósága, amire most a szavazatszámlálásból hazatérő budapesti értelmiség újólag rácsodálkozik, nem csak a cigánygettók valóságát uralja.
A mélyszegénységbe rekedt településeken nem pusztán a Fidesz gyakran emlegetett erőforrástöbblete, médiatúlsúlya és hatékonyan átvitt kampányüzenetei meghatározóak, hanem az is, hogy helyben a kormánypárt az egyetlen látható politikai entitás. Az állami szociális támogatások, EU-s finanszírozású fejlesztések megvalósulása, valamint a Fidesz közé sokan egyenlőségjelet tesznek – sok helyen, különösen a választás előtti kistelepüléseken a Fidesz kvázi állampártként jelenik meg. Ez valószínűleg sokkal erősebb meghatározója a Fidesz cigány többségű településeken elért jó eredményének, mint az olyan celebspottingoló kampányesemények, mint Győzike szerepeltetése a Békemeneten vagy Orbán Viktor Kis Grófóval való közös fotózkodása.
A megalakuló Országgyűlésben négy cigány származású képviselő fog ülni. Márki-Zay Péter számára miniszterelnök-jelöltként prioritás volt, hogy a közös ellenzéki listán három roma politikus szerepeljen befutó helyen: a párbeszédes Berki Sándor, Lőcsei Lajos és a jobbikos Varga Ferenc így az ellenzéki frakciókat erősíti majd. A Fidesz padsoraiban az eddig romaügyi kormánybiztos Sztojka Attila foglalhat helyet, a várakozások szerint ő akár kormányzati pozíciót is kaphat. A 2002-től országgyűlési képviselő Farkas Flóriánt a sorozatos pénzügyi visszaélések után idén már nem tette fel országos listájára a Fidesz, Lungo Drom-elnökként azonban még neki is meghatározó lehet a szerepe.
A legnagyobb magyarországi kisebbség ugyanakkor nemzetiségi szószóló nélkül marad: az Országos Roma Önkormányzat verekedésközeli belső viták után nem tudta megválasztani a jelöltet – korábban a Lungo Drom támadta meg az Alkotmánybíróságon eredményesen az ellenzék felé forduló Agócs János ORÖ-elnök jelöltségét. Nem lenne meglepetés, ha a Fidesz a választás után megpróbálná visszaszerezni a Lungo Dromon keresztüli dominanciáját az Országos Roma Önkormányzat felett, és a 2018-hoz képest is több, a pártra érkező cigány szavazatra alapozva újra megkísérelné kiépíteni az ideiglenesen meggyengült intézményes hatalmát a romapolitikában.
Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.
Adat
Bukarestben a legkisebb a szegénység kockázata az egész EU-ban
Románia a lista másik vége felé is képviselteti magát, ami az ország fejlődésének belső egyenlőtlenségeit mutatja. A magyar régiók közül több is egész jól áll.
Háborús nyerészkedés: valakik nagyon sok pénzt keresnek az orosz gázzal Magyarországon
Szerbia felől folyamatosan ömlik Magyarországra az – esetenként átcímkézett - orosz gáz, amin tízmilliárdokat lehet keresni. Az egyik nagy nyertes az állami MVM lehet.
A gazdasági növekedés ötödét hozhatják jövőre az új magyar gyárak
A kormány nagy reményeket fűz ahhoz, hogy jövőre termelni kezdenek az új akku-és autógyárak, de a jegybank előrejelzése kisebb hozzáadott értéket vár.
Fontos
Maradhat valami a Dunai Vasműből, csökkentett termelési szinttel
Nem teljes kapacitáson, de kedvező esetben újraindulhat a termelés a Dunai Vasműben egy svájci-szlovák konzorciumnak köszönhetően.
Nagy József, a 24.hu újságírója nyerte az első Szentkirályi Balázs-díjat
Nagy Józsefnek ítélte a G7 jelenlegi és volt újságíróiból álló zsűri az idén megalapított Szentkirályi Balázs-díjat. A 24.hu újságírója az elismerést a vérplazmabiznisz hátterét feldolgozó riportjáért kapta.
Évekig harcolt ellene, most beszedi a pénzt a kormány a minimumadóból
Kiegészítő adót kell fizetnie azoknak a cégeknek, amelyek terhelése 15 százalék alatti a globális minimadó szabályai szerint. Az egyik érintett az Audi lehet.
