Egy olyan felületet hozunk létre a G7-en belül, ahol vendégszerzőinkkel megkíséreljük a lehető legtöbb szempontot felvillantva körbejárni a Magyarország előtt álló kihívásokat. Induló témának a Nyugathoz való felzárkózást választottuk.
Hogyan lehetne az ország jobb, működőképesebb, élhetőbb? Ha a mostani irányt követjük továbbra is, milyen lesz Magyarország, milyen állapotban lesz a társadalom 10-25-50 év múlva? Bele lehet ebbe úgy nyúlni, hogy tartós hatást váltsunk ki pozitív irányba? Általában ezeket a kérdéseket tesszük fel magunknak, amikor Magyarország jövőjéről, (leendő) gyerekeink, unokáink életviszonyairól elmélkedünk.
A G7 alapítása óta tényekből és adatokból kiindulva, az összefüggésekre rávilágítva számol be a hírek mögött meghúzódó gazdasági-társadalmi mozgások okairól és következményeiről. Ahogy a lap indulásakor fogalmaztunk, az egyik leginkább meghatározó értéknek az előítéletektől mentes, átlátható vitát tartjuk.
A G7 Holnap egy új projektünk: egy olyan véleményoldal, ahol megkíséreljük a lehető legtöbb szempontot felvillantva körbejárni azokat a kihívásokat, amelyek Magyarország előtt állnak.
Nem egy hagyományos, pro és kontra álláspontokat felsorakoztató, „vitatkozó” vitaoldalt akarunk építeni, hanem vendégszerzőinkkel együtt szeretnénk közösen kibontani egy-egy probléma lehető legtöbb aspektusát, a felmerülő dilemmákat, valamint azokat az értékeket és elveket, melyeket a megoldások keresésénél figyelembe kell venni.
Azzal mindenki tisztában van, hogy a legtöbb kihívás nem egydimenziójú: azok a válaszok, melyek az egyik szempont szerint jó okkal támogathatók, más fontos szempontoknak ellentmondhatnak. A G7 Holnap a kérdések összetettségére szeretne rámutatni, egy-egy témát hosszasan, több héten, akár egy hónapon keresztül átbeszélve. Közben jó lenne, ha Hankiss Elemér üzenete is átmenne, és a szerzők, olvasók, hozzászólók átengednék magukat annak a „játéknak”, hogy találjuk ki együtt Magyarországot.
Induló témának a Nyugathoz való felzárkózást választottuk.
Bár a felzárkózás legalább a reformkor óta a magyar elit vesszőparipája, 1990 után lett igazán politikai toposz, hogy aztán 30 év alatt a rendszerváltás beváltatlan ígéretévé váljon.
De hogyan állunk valójában a felzárkózással? És mit kezdjen az ország a Nyugattal mint viszonyítási ponttal? Különösen most, amikor Európa egyre kevésbé tartozik a gazdasági növekedés és technológiai innováció centrumába.
A kérdés akár úgy is feltehető, hogy melyek azok a mutatók, amelyeket leginkább figyelni kellene, és amelyekben a jövőben jók kellene lennünk. Hogyan lehet elcsípni egy olyan felzárkózást, amely abba az irányba mutat, ahová a világ is tart?
Ezek azok a kérdések, amelyekre első sorozatunkban a válaszokat keressük.
A vitaindítót Orbán Krisztián közgazdász jegyzi, akinek az írását holnap közöljük. Előre is köszönjük a vendégszerzőknek az írásaikat, melyek egyéni adományok a G7 új kezdeményezése számára – az együttgondolkodás előmozdításának szándékával.
A GDP-növekedéséből a többség semmit nem érzékel. A felzárkózást a társadalom nagy része számára kifizetődővé kell tenni – írja Orbán Krisztián közgazdász.
Nem zárkóztunk fel gazdaságilag, de legalább történelmi perspektívából nézve nem is maradtunk le -véli a milánói Bocconi Egyetem docense. Ez a G7 Holnap Felzárkózás című vitasorozatának második része.
A nyereség nagy részét kiviszik, miközben a térségben a legnagyobb támogatást kapják – nem oldották meg problémáinkat a külföldi működőtőke-befektetők.
A főváros gazdasága nem képes az ország kétharmadát „magával húzni”, de ha a vidéki térségek nem fejlődnek, akkor a felzárkózás is kudarcra van ítélve. Folytatódik a G7 Holnap cikksorozat.
Azok az országok álltak át a minőségen alapuló növekedésre, ahol a humán tőkét, az exportképes vállalkozásokat és az innovációt támogatják. Folytatódik a G7 Holnap cikksorozat.
A jelenlegi adó- és támogatási környezet a túlélést segíti, de azt nem, hogy a kisvállalkozások nagyobbak, versenyképesebbek legyenek. Folytatódik a G7 Holnap cikksorozat.
A rendszerváltás óta a magyar gazdaság gyorsabban fejlődött a világ átlagánál. A koronavírussal lezárult korszak után a prosperitás megalapozása új megközelítést igényel. Ez a G7 Holnap vitasorozatának újabb része.
A piacra mindent rábízó gazdaságfilozófia megkérdőjelezhetetlenül tört magának utat, és ez meg is látszik a magyar társadalmon. A G7 Holnap sorozatának újabb része.
Legyen szó képzésről, gazdaságfejlesztésről, bérnövekedésről, értékközösségről, a társadalom nagy részét nem lehet belőle kihagyni. Ez a G7 Holnap Felzárkózás sorozatának összefoglalója.
G7 Holnap
A világrend változik, csak a kormány álláspontja nem, így hazánk elszigetelte magát saját szövetségesi rendszerén belül. Itt a G7 Holnap aktuális fejezetének vége.
Orosz külpolitikai dokumentumokból jól kivehető módon Oroszország ukrajnai háborúja csak eszköz a saját elvárásainak megfelelő, új nemzetközi rend kivívására.
Régiónkban a katonai és geopolitikai súlypont északra tolódott, s mivel e területen Lengyelország a legnagyobb kiterjedésű ország, amely ráadásul közvetlenül érintkezik Ukrajnával, jelentősége megkérdőjelezhetetlen.
Fontos
A háború után meglóduló energiaárak alaposan kitömték a katari államkasszát, és a pénzt nem restek részben a külpolitikai céljaik mentén befektetni.
Az előző időszak masszív kamatemelései után a fejlett gazdaságokban tetőzött vagy hamarosan tetőzik a szigorítási ciklus, a piacok már a várható kamatcsökkentésekre fókuszálnak.
Habár az európai járműipar már tud eredményeket felmutatni, jelentős egyenlőtlenségeket hordoz magában az elektromobilitásra való átállás. Galgóczi Béla a G7 Podcast vendége.
