Egy olyan felületet hozunk létre a G7-en belül, ahol vendégszerzőinkkel megkíséreljük a lehető legtöbb szempontot felvillantva körbejárni a Magyarország előtt álló kihívásokat. Induló témának a Nyugathoz való felzárkózást választottuk.
Hogyan lehetne az ország jobb, működőképesebb, élhetőbb? Ha a mostani irányt követjük továbbra is, milyen lesz Magyarország, milyen állapotban lesz a társadalom 10-25-50 év múlva? Bele lehet ebbe úgy nyúlni, hogy tartós hatást váltsunk ki pozitív irányba? Általában ezeket a kérdéseket tesszük fel magunknak, amikor Magyarország jövőjéről, (leendő) gyerekeink, unokáink életviszonyairól elmélkedünk.
A G7 alapítása óta tényekből és adatokból kiindulva, az összefüggésekre rávilágítva számol be a hírek mögött meghúzódó gazdasági-társadalmi mozgások okairól és következményeiről. Ahogy a lap indulásakor fogalmaztunk, az egyik leginkább meghatározó értéknek az előítéletektől mentes, átlátható vitát tartjuk.
A G7 Holnap egy új projektünk: egy olyan véleményoldal, ahol megkíséreljük a lehető legtöbb szempontot felvillantva körbejárni azokat a kihívásokat, amelyek Magyarország előtt állnak.
Nem egy hagyományos, pro és kontra álláspontokat felsorakoztató, „vitatkozó” vitaoldalt akarunk építeni, hanem vendégszerzőinkkel együtt szeretnénk közösen kibontani egy-egy probléma lehető legtöbb aspektusát, a felmerülő dilemmákat, valamint azokat az értékeket és elveket, melyeket a megoldások keresésénél figyelembe kell venni.
Azzal mindenki tisztában van, hogy a legtöbb kihívás nem egydimenziójú: azok a válaszok, melyek az egyik szempont szerint jó okkal támogathatók, más fontos szempontoknak ellentmondhatnak. A G7 Holnap a kérdések összetettségére szeretne rámutatni, egy-egy témát hosszasan, több héten, akár egy hónapon keresztül átbeszélve. Közben jó lenne, ha Hankiss Elemér üzenete is átmenne, és a szerzők, olvasók, hozzászólók átengednék magukat annak a „játéknak”, hogy találjuk ki együtt Magyarországot.
Induló témának a Nyugathoz való felzárkózást választottuk.
Bár a felzárkózás legalább a reformkor óta a magyar elit vesszőparipája, 1990 után lett igazán politikai toposz, hogy aztán 30 év alatt a rendszerváltás beváltatlan ígéretévé váljon.
De hogyan állunk valójában a felzárkózással? És mit kezdjen az ország a Nyugattal mint viszonyítási ponttal? Különösen most, amikor Európa egyre kevésbé tartozik a gazdasági növekedés és technológiai innováció centrumába.
A kérdés akár úgy is feltehető, hogy melyek azok a mutatók, amelyeket leginkább figyelni kellene, és amelyekben a jövőben jók kellene lennünk. Hogyan lehet elcsípni egy olyan felzárkózást, amely abba az irányba mutat, ahová a világ is tart?
Ezek azok a kérdések, amelyekre első sorozatunkban a válaszokat keressük.
A vitaindítót Orbán Krisztián közgazdász jegyzi, akinek az írását holnap közöljük. Előre is köszönjük a vendégszerzőknek az írásaikat, melyek egyéni adományok a G7 új kezdeményezése számára – az együttgondolkodás előmozdításának szándékával.
A GDP-növekedéséből a többség semmit nem érzékel. A felzárkózást a társadalom nagy része számára kifizetődővé kell tenni – írja Orbán Krisztián közgazdász.
Nem zárkóztunk fel gazdaságilag, de legalább történelmi perspektívából nézve nem is maradtunk le -véli a milánói Bocconi Egyetem docense. Ez a G7 Holnap Felzárkózás című vitasorozatának második része.
A nyereség nagy részét kiviszik, miközben a térségben a legnagyobb támogatást kapják – nem oldották meg problémáinkat a külföldi működőtőke-befektetők.
A főváros gazdasága nem képes az ország kétharmadát „magával húzni”, de ha a vidéki térségek nem fejlődnek, akkor a felzárkózás is kudarcra van ítélve. Folytatódik a G7 Holnap cikksorozat.
Azok az országok álltak át a minőségen alapuló növekedésre, ahol a humán tőkét, az exportképes vállalkozásokat és az innovációt támogatják. Folytatódik a G7 Holnap cikksorozat.
A jelenlegi adó- és támogatási környezet a túlélést segíti, de azt nem, hogy a kisvállalkozások nagyobbak, versenyképesebbek legyenek. Folytatódik a G7 Holnap cikksorozat.
A rendszerváltás óta a magyar gazdaság gyorsabban fejlődött a világ átlagánál. A koronavírussal lezárult korszak után a prosperitás megalapozása új megközelítést igényel. Ez a G7 Holnap vitasorozatának újabb része.
A piacra mindent rábízó gazdaságfilozófia megkérdőjelezhetetlenül tört magának utat, és ez meg is látszik a magyar társadalmon. A G7 Holnap sorozatának újabb része.
Legyen szó képzésről, gazdaságfejlesztésről, bérnövekedésről, értékközösségről, a társadalom nagy részét nem lehet belőle kihagyni. Ez a G7 Holnap Felzárkózás sorozatának összefoglalója.
G7 Holnap
A létünket veszélyeztető klíma- és környezeti válsághoz való alkalmazkodáshoz a városi közlekedést is alapvetően át kell alakítani.
Klímasemlegesség, e-mobilitás, kapacitásszegény infastruktúra - ezek a városi közlekedés problémái.
A sofőr nélküli autók korában a város nyújtotta szolgáltatássá alakulhat a közlekedés, amelyért használatarányos klubtagsági díjat kell fizetni. Bár mindez távolinak tűnhet, ideje lenne rá felkészülni.
Fontos
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
