Az étcsoki és a kávé is a leginkább környezetkárosító élelmiszerek között van
Ha az emberiség tenni akar az egyre pusztítóbb erdőtüzek, a növekvő tengerszint, az észbontó melegrekordok, a példátlan mértékű migráció vagy az elsivatagosodás ellen, át kell alakítania a világ élelmezését.
Az élelmiszeripar a klímaváltozást előidéző üvegházhatású gázok negyedéért felel. A károsanyag-kibocsátás mérséklése érdekében nem csak a talajt kizsigerlő mezőgazdasági módszerek elhagyására vagy a termésátlagok növelésére lenne szükség, hanem a kereslet átalakulására is.
A mezőgazdaság környezetterhelése mögött leginkább az állattenyésztés áll, amely az ENSZ szerint önmagában a károsanyag-kibocsátás 14,5 százalékáért felel. Nagyon leegyszerűsítve ennek az a legfőbb oka, hogy kisebb költséggel lehet a növényeket közvetlenül fogyasztásra termelni, mint állati takarmánynak (majd állati eredetű élelmiszereket gyártani).
A legnagyobb ökológiai lábnyoma a kérődző állatoknak, a szarvasmarhának és a birkának van, mivel ezek az állatok az emésztésük során metánt termelnek. A köztudatban azonban mintha kevésbé lenne ismert, hogy az állati eredetű ételek mellett kifejezetten nagy az ökológiai lábnyoma a kávénak és a csokoládénak is, legalábbis ha a fajlagos tömegük alapján hasonlítjuk össze a két termék csoportot.
A Carbon Brief részletes összefoglalója alapján egységnyi tömegre vetítve az étcsokoládé és a kávé előállítása magasabb szennyezéssel jár, mint a sertéshúsé (bár igaz, az extrém táplálkozási szokások kivételével ezekből alkalmanként kevesebbet fogyasztunk, mint húsból). Egy kilogramm étcsoki előállítása közel 19 kilogramm üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, míg ugyanennyi kávé több mint 16 kilogrammal terheli meg a környezetet.
A növényi alapanyagok közül csak a kávé és a kakaó emelkedik ki. A kávénál ennek az az oka, hogy kifejezetten nagy mennyiségű nitrogénalapú műtrágyát használnak a termesztéséhez. A döntően Elefántcsontparton és Ghánában termesztett kakaóbabnak pedig az esőerdők kiirtása miatt ekkora az ökológiai lábnyoma. Az elmúlt ötven évben
Elefántcsontpart esőerdőinek nyolcvan százalékát irtották ki, főleg a kakaóültetvények miatt.
Az erdőirtások önmagukban nyolc százalékkal járulnak hozzá a globális károsanyag-kibocsátáshoz a fák égésekor felszabaduló szén-dioxid miatt.
A fenti tábla számos egyszerűsítést tartalmaz, inkább viszonyítási alapként érdemes rá tekinteni. A sajtoknál például a cheddar vagy a mozzarella már-már a marhahúst közelíti a kibocsátás szempontjából, a kevesebb tejet tartalmazó termékek viszont kevésbé szennyezőek. A marhahúsnál sem mindegy, hogy egy már létező, fejlett technológiával működő telepről származik, vagy egy esőerdő letarolásával létrehozott legelőről. Egy brazil marhától származó húsféle károsanyag-kibocsátása akár tízszerese is lehet egy észak-amerikainak.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
