Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2020. szeptember 7. 09:59 Élet

Először a fenyő, utána a bükk is eltűnik Magyarországról, egyre nagyobb lesz a sztyepp

Az állami tulajdonban álló Egererdő az ország legnagyobb összefüggő erdővel borított hegyvidéki táján gazdálkodik. Az általa kezelt terület magába foglalja a Mátrát, a Bükk nyugati részét és a Heves-Borsodi-dombságot is.

A társaság egyik erdészetvezetője, Dudás Béla egy augusztusi előadásán beszélt arról, hogy a klímaváltozás hatására elkezdett átalakulni az erdő állománya, az utóbbi időkben negatív változásokat észleltek az erdőkben. Mivel a részletek csak szórványosan jelentek meg a médiában, megkerestem az Egererdőt, hogy fejtsék ki bővebben, milyen változásokat észlelnek az éghajlatváltozás hatására.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozásA déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve a klímaváltozásnak Európában. A szárazság várhatóan harmadával csökkenti a termésátlagokat. 

A válasz alapján a társaság erdészei az elmúlt két évtizedben azzal szembesültek, hogy az időjárási anomáliák (mint például az aszályok) mértéke és gyakorisága is növekedett. A jellemzően őshonos fafajokból álló állománynál először az örökzöld fenyveseknél okozott szembetűnő változást a klímaváltozás.

Az aszály miatt meggyengült állományon belül a lucfenyőket szúk támadták meg. Ahogy korábban írtuk, szúk eddig is laktak a fenyőkben, de az utóbbi időben egyrészt nagyon elszaporodtak, másrészt korábban a gyantájával védekezett ellenük a fenyő, de már nem képes rá, mert elkezdett száradni.

A lucfenyőre keresztet lehet vetni Magyarországon, csak mutatóban fog maradni belőle pár példány

– mondta korábbi cikkünkben Horváth Iván, a Pro Silva nevű erdészeti szövetség elnöke. A lucfenyő egyébként Európa-szerte pusztul, és nem csak azokban a térségekben, ahol nem őshonos.

Szállításra váró feketefenyõrönkök a Keszthelyi-hegységben. Forrás: MTI/Varga György

A fekete- és erdeifenyőket gombák támadták meg az Egererdő területén. Gombafertőzés már korábban is sok fenyőt pusztított el Magyarország más tájain, a Keszthelyi-hegységben például az aszályok miatt legyengült feketefenyők mintegy kétharmada pusztult el 2013 környékén egy ilyen fertőzés miatt.

Sajnos egy-két évtized múlva le kell számolnunk a hegyvidéki fenyves sajátos varázsával, egyszerűen azért, mert a klimatikus viszonyok már nem megfelelőek számukra (…) Hiányozni fognak az örökzöld foltok a mátrai és bükki, így a szilvásváradi panorámából is

– írta most az Egererdő.

A fenyvesek mellett az őshonos fafajú erdőkre is hatással van a klímaváltozás, bár szerencsére jóval kisebb mértékben. A párás, hűvös klímát kedvelő bükkösök mesterségesen létrehozott állományaiban is számottevő pusztulást figyeltek meg. Ez szintén ismerős más magyar tájakról: a 2000-es évek első felében több százezer bükkfát kellett kivágni Zala-megyében, miután a szintén szárazság miatt legyengült fákat két robbanásszerűen szaporodó rovarfaj támadta meg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre gyakoribbak az inváziós rovarok MagyarországonAz elmúlt húsz évben annyi idegenhonos rovart észleltek, mint az azt megelőző 110 évben összesen. A klímaváltozás és a világkereskedelem a jelenség két fő oka.

Ahogy korábbi cikkünkből is kiderül, a kutatók között konszenzus van arról, hogy a magyar középhegységek emblematikus fafajának számító bükk minden bizonnyal el fog tűnni Magyarországról a század végéig. Az Egererdő pedig a kevesebb csapadékot igénylő tölgyeseknél azt tapasztalta, hogy a sekély talajú, gyorsan kiszáradó részeken foltosan kiritkulnak, akár teljesen kiszárad az állomány.

Sajátos klímája miatt Magyarország az egyik leginkább sérülékeny európai ország az éghajlatváltozás szempontjából. A nyolcvanas évektől gyorsuló melegedés következtében a nyári középhőmérséklet 2 Celsius-fokkal nőtt. Több fafaj eltűnőben van, és harminc éven belül olyan klimatikus viszonyok lesznek, hogy az ország bizonyos részein nem tudnak majd fák nőni.

Egyes klímamodellek alapján a legszárazabb erdészeti klímaosztály Magyarországon az erdős sztyepp, amelynek kiterjedése több mint duplájára nőhet harminc éven belül (a mostani 25 százalékos arányról 55 százalékosra). Emellett minden bizonnyal meg fog jelenni egy Magyarországon eddig ismeretlen klímazóna is, a sztyepp vagyis pusztaság.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkkor tehetünk a legegyszerűbben a klímaváltozás ellen, ha átalakítjuk az étrendünket. De hogyan?Mennyire ártalmas a marhahús a klímának? Mi van a sajtokkal? Milyen tenyésztett halat enni ökológiai szempontból? Néhány tanács a klímát féltőknek.

Az Egererdő azt írta, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklésére az őshonos fafajú erdők mesterséges telepítése lehet az egyik jó módszer. Szerintük “elvetendő a szárazságtűrő, de idegenhonos fajok betelepítésének gondolata”, és szükséges az erdők változatosságának a növelése.

Ez utóbbi azért komoly kihívás, mert “elődeink olyan erdőket hagytak ránk”, amelyek több tíz hektáros tömbökben hasonló korúak és fafajúak. Az őshonos lombhullató erdők változatosságát ezért több, de kisebb mértékű beavatkozással növelik, amelyeket fokozatosan vezetnek be.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet erdő erdőgazdálkodás fenyő klímaváltozás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Stubnya Bence
2024. május 24. 10:23 Adat, Élet

A fiatalok több mint fele legszívesebben elköltözne Magyarországról

Csak a ciprusi fiatalok között vannak vannak többen a magyaroknál a külföldre költözést tervezők az Európai Unió tagországainak mezőnyében.

Stubnya Bence
2024. május 24. 05:10 Adat, Élet

Gyorsabban jövünk ki a megélhetési válságból a várakozásokhoz képest

Egyre több jel utal arra, hogy a tavalyi sokk után bátrabban fogyasztunk az év elején, mint ami várható volt. Kár, hogy az ipar közben mélyrepülésben van.

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 16:34 Élet, Világ

Nem sietik el a boltokban használt vékony műanyag zacskók betiltását

Az Európai Unió tesz egy nagy lépést a műanyag hulladék csökkentése érdekében, de nagyon lassan és sok szempontból kritizált módon.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. május 24. 13:41 Adat, Világ

Kolozsváron metrót építenek annyi pénzből, amennyiért a Déli Körvasutat fejlesztik Budapesten

Sőt, ha figyelembe vesszük, hogy a budapesti vasútfelújítás nem is érinti a vonal teljes hosszát, akkor olcsóbbra jön ki a kolozsvári metróépítés kilométerenkénti költsége.

Stubnya Bence
2024. május 23. 13:49 Vállalat

Az egész magyar gazdaság megérzi, ha le kell állnia a gödi akkugyárnak

Komoly gazdasági érdekekkel állnak szemben a civilek jogos környezetvédelmi aggályai, ezért hatalmas tétje van a másodfokú bírósági döntésnek.

Hajdu Miklós
2024. május 23. 10:43 Közélet, Vállalat

Sokmilliárdos pénzhegyen ülő állami cég került Lázár János alapítványának tulajdonába

Évről évre több milliárd forintos nyereséget ér el az a vállalat, amit most adott át ingyen az állam a Lázár János által kezelt alapítványnak.