Először a fenyő, utána a bükk is eltűnik Magyarországról, egyre nagyobb lesz a sztyepp
Az állami tulajdonban álló Egererdő az ország legnagyobb összefüggő erdővel borított hegyvidéki táján gazdálkodik. Az általa kezelt terület magába foglalja a Mátrát, a Bükk nyugati részét és a Heves-Borsodi-dombságot is.
A társaság egyik erdészetvezetője, Dudás Béla egy augusztusi előadásán beszélt arról, hogy a klímaváltozás hatására elkezdett átalakulni az erdő állománya, az utóbbi időkben negatív változásokat észleltek az erdőkben. Mivel a részletek csak szórványosan jelentek meg a médiában, megkerestem az Egererdőt, hogy fejtsék ki bővebben, milyen változásokat észlelnek az éghajlatváltozás hatására.
A válasz alapján a társaság erdészei az elmúlt két évtizedben azzal szembesültek, hogy az időjárási anomáliák (mint például az aszályok) mértéke és gyakorisága is növekedett. A jellemzően őshonos fafajokból álló állománynál először az örökzöld fenyveseknél okozott szembetűnő változást a klímaváltozás.
Az aszály miatt meggyengült állományon belül a lucfenyőket szúk támadták meg. Ahogy korábban írtuk, szúk eddig is laktak a fenyőkben, de az utóbbi időben egyrészt nagyon elszaporodtak, másrészt korábban a gyantájával védekezett ellenük a fenyő, de már nem képes rá, mert elkezdett száradni.
A lucfenyőre keresztet lehet vetni Magyarországon, csak mutatóban fog maradni belőle pár példány
– mondta korábbi cikkünkben Horváth Iván, a Pro Silva nevű erdészeti szövetség elnöke. A lucfenyő egyébként Európa-szerte pusztul, és nem csak azokban a térségekben, ahol nem őshonos.
Szállításra váró feketefenyõrönkök a Keszthelyi-hegységben. Forrás: MTI/Varga György
A fekete- és erdeifenyőket gombák támadták meg az Egererdő területén. Gombafertőzés már korábban is sok fenyőt pusztított el Magyarország más tájain, a Keszthelyi-hegységben például az aszályok miatt legyengült feketefenyők mintegy kétharmada pusztult el 2013 környékén egy ilyen fertőzés miatt.
Sajnos egy-két évtized múlva le kell számolnunk a hegyvidéki fenyves sajátos varázsával, egyszerűen azért, mert a klimatikus viszonyok már nem megfelelőek számukra (…) Hiányozni fognak az örökzöld foltok a mátrai és bükki, így a szilvásváradi panorámából is
– írta most az Egererdő.
A fenyvesek mellett az őshonos fafajú erdőkre is hatással van a klímaváltozás, bár szerencsére jóval kisebb mértékben. A párás, hűvös klímát kedvelő bükkösök mesterségesen létrehozott állományaiban is számottevő pusztulást figyeltek meg. Ez szintén ismerős más magyar tájakról: a 2000-es évek első felében több százezer bükkfát kellett kivágni Zala-megyében, miután a szintén szárazság miatt legyengült fákat két robbanásszerűen szaporodó rovarfaj támadta meg.
Ahogy korábbi cikkünkből is kiderül, a kutatók között konszenzus van arról, hogy a magyar középhegységek emblematikus fafajának számító bükk minden bizonnyal el fog tűnni Magyarországról a század végéig. Az Egererdő pedig a kevesebb csapadékot igénylő tölgyeseknél azt tapasztalta, hogy a sekély talajú, gyorsan kiszáradó részeken foltosan kiritkulnak, akár teljesen kiszárad az állomány.
Sajátos klímája miatt Magyarország az egyik leginkább sérülékeny európai ország az éghajlatváltozás szempontjából. A nyolcvanas évektől gyorsuló melegedés következtében a nyári középhőmérséklet 2 Celsius-fokkal nőtt. Több fafaj eltűnőben van, és harminc éven belül olyan klimatikus viszonyok lesznek, hogy az ország bizonyos részein nem tudnak majd fák nőni.
Egyes klímamodellek alapján a legszárazabb erdészeti klímaosztály Magyarországon az erdős sztyepp, amelynek kiterjedése több mint duplájára nőhet harminc éven belül (a mostani 25 százalékos arányról 55 százalékosra). Emellett minden bizonnyal meg fog jelenni egy Magyarországon eddig ismeretlen klímazóna is, a sztyepp vagyis pusztaság.
Az Egererdő azt írta, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklésére az őshonos fafajú erdők mesterséges telepítése lehet az egyik jó módszer. Szerintük “elvetendő a szárazságtűrő, de idegenhonos fajok betelepítésének gondolata”, és szükséges az erdők változatosságának a növelése.
Ez utóbbi azért komoly kihívás, mert “elődeink olyan erdőket hagytak ránk”, amelyek több tíz hektáros tömbökben hasonló korúak és fafajúak. Az őshonos lombhullató erdők változatosságát ezért több, de kisebb mértékű beavatkozással növelik, amelyeket fokozatosan vezetnek be.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
