Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. október 10. 17:33 Tech

Harminc centiméteren múlik a sorsunk, vigyázni kéne rá

A szerző talajmegújítási tanácsadó. A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.

A mezőgazdaság az időjárás hatásainak leginkább kitett ágazat, ezért a termelők többsége az időjárás-jelentéssel kel és fekszik. Máig érvényes a régi anekdota, amely leírja a termelők viszonyát az időjáráshoz: megkérdezik a 90 éves paraszt bácsit, hogy emlékszik-e olyan évre, amikor kiváló volt az időjárás. A válasz csak annyi, hogy 70 éve paraszt, de jó, ha háromszor volt elfogadható az év, de az sem volt annyira jó.

A változatos vetésforgóval dolgozó termelőnek hol a kukoricának kellene több csapadék, miközben a búzának épp aratásra kellene száradnia, hol a borsó igényelné a csapadékot tavasszal, amikor meg a napraforgót vetné az éppen felpirkadt talajba – soha nem lehet elég jó az időjárás.

Az elmúlt évtizedek változásai azonban világszerte gondolkodásra késztetik a termelőket. Már nem az időjárás, hanem egyre inkább a klíma változása a téma. Az időjárás generációk óta megszokott mintái egyre jobban elmaradnak, a tavasz és az ősz szokásos átmenete helyett az időjárás a fagyokból hirtelen átvált a nyárba vagy épp fordítva, akár egy hónapon belül többször is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozásA déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve a klímaváltozásnak Európában. A szárazság várhatóan harmadával csökkenti a termésátlagokat. 

A termesztett növényeink hozamcsökkenéssel reagálnak ezekre a hőmérsékleti szélsőségekre, az aszályok egyértelműen hozamkorlátozók, a gyümölcsösökben egyre többször pusztít teljes veszteséget okozó fagykár, s a jégesők is jelentős méretű területeken teszik a földdel egyenlővé az gabonákat, az egész országra kiterjedő jégkárelhárító rendszer ellenére.

Az ötvenes évek óta többszörösére emelkedő gabona-átlaghozamok a 2000-es évektől már stagnálnak, miközben folyamatos a nyomás a termelőkön, hogy a világszinten növekvő népességnek még több élelmiszert és ipari alapanyagot termeljenek az egyre szélsőségesebb időjárás mellett.

A termelők mindent megtesznek a minél magasabb termések érdekében, de két hozamkorlátozó tényezőn a konvencionális mezőgazdaság nem tud jelenleg változtatni.

Az egyik negatív hatás a klíma, a másik a talajok humusztartalma, a szerves szén mennyisége.

A klíma egyértelműen kedvezőtlen irányba változik Magyarországon is, az ország déli, keleti és középső részei láthatóan elsivatagosodnak. 2019 nyarán 29 országban, 1200 mérési helyen mintegy 400 melegrekord dőlt meg az északi féltekén, azaz 150 éve nem mértek ilyen magas hőmérsékleteket. Sorra dőlnek meg a korábbi prognózisok, sokkal extrémebb változási trenddel, mint bárki is képzelte. 2019 júliusában 0,56 Celsius-fokkal volt melegebb átlagosan, mint az 1981-2000 közötti időszak átlaghőmérséklete – és ez 1,2 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban. Az IPCC 2018-ban publikált jelentése szerint 1,5 Celsius-fok elérése után jelentősen növekszik a visszafordíthatatlan változások esélye, mint egyes ökoszisztémák összeomlása, beleértve 2 Celsius-fok felett az emberi civilizációt is. A növekvő átlaghőmérséklet pedig láncreakciószerűen felerősíti a talajok szénvesztését.

Ezért minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy ezt az elsősorban a fosszilis energiahordozók mértéktelen felhasználásából adódó negatív változást lelassítsuk, esetleg visszafordítsuk. A klímaváltozás hatásait csökkentő megoldásokhoz paradox módon leghatékonyabban a mezőgazdaság és az erdészet járulhat hozzá.

Ezek az ágazatok jelenleg a legnagyobb levegő- és környezetszennyezők közé tartoznak, s miközben a bolygó felszínének 3 százaléka alkalmas csak élelmiszer-termelésre, minden évben 75 milliárd tonna termőföld vész el a szokásos mezőgazdasági technológiák okozta erózió miatt. Világszerte mintegy 3,2 milliárd embert érint negatívan a talajok pusztulása, évente százezrek menekülnek el a terméketlenné vált régiókból, és egyre erősebb az aggodalom a jelentősebb népességnövekedésű régiókban, hogy miként fogják ellátni élelmiszerrel az embereket.

A destruktív földművelés helyett a mezőgazdaság képviselheti a legnagyobb szénmegkötési potenciált is, a talajban elraktározott szerves szén mennyiségének növelésével. A talajok termőrétegében az intenzív mezőgazdaság talajpusztítása ellenére még mindig háromszor annyi szén található, mint a légkörben vagy a földi biomasszában, s a talaj szabályozza a földi szénciklust, ezen keresztül a teljes földi életet. Nehéz elképzelni, de

a talaj 30 centiméteres, szerves szénben gazdagabb rétegén múlik a teljes földi ökoszisztéma létezése.

A talaj szervesszén-tartalma ezért az egyik legfontosabb értékmérője az egészséges talajoknak. A tápanyagok visszatartása és tárolása, a víztartó képesség, porozitás, fajsúly, vízáteresztő képesség, aggregátstabilitás*Minél kisebb ez az érték, annál könnyebben erodálódik, pusztul a talaj. és a talajélet változatossága, valamit fajgazdagsága mind függ a talaj szervesszén-tartalmától. Minél magasabb a szerves szén értéke a talajban, annál termékenyebb, és annál kevésbé van rá negatív hatással az aszály, csökken a tápanyagok kimosódása, az erózió, javul a vízbefogadó képessége és nagyobb mikrobiális változatosságot képes fenntartani. A megfelelő mikrobák nélkül pedig nem nő a szerves széntartalom, pedig a mezőgazdasági szénmegkötés az elmúlt évtizedekben egyre fontosabb.

Idén szeptember 24-én az EU agrárminiszterei Helsinkiben találkoztak, hogy megvitassák a mezőgazdasági szénmegkötés lehetőségeit. A tárgyalások arra koncentráltak, hogy miként lehet az EU Közös Agrárpolitika 2021-től következő keretrendszerében a szénmegkötést támogatni.

A mezőgazdasági szénmegkötés elsődleges és bármikor elkezdhető technológiái a takarónövényekkel és komposzttal támogatott direktvetés (a szántás és talajbolygatás teljes elhagyásával), összetett vetésforgók, a holisztikus legelőkezelés, nagy testű kérődzők körforgásos legeltetése, agrárerdészet és az erdősítés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA mezőgazdaság jelképével számolna le a barnaforradalomAz USA-ban már hódít a szántást elhagyó mezőgazdaság, amely olcsóbb, fenntarthatóbb és a klímaváltozás ellen is fontos szerepe lehet. Magyarországon sok minden akadályozza a terjedését.

Ezek a technológiák igazi win-win helyzetet eredményezhetnek, amennyiben az EU elegendő pénzügyi motivációval sarkallja az innovációra egyébként korántsem nyitott uniós termelőket. Ezek a technológiák kedvező környezeti hatással vannak a termőtalajokra és élőhelyekre, a víz és levegő tisztaságára, valamint nem utolsósorban az élelmiszer-termelés biztonságára és a termelők jövedelmezőségére.

Például már a szántás elhagyása is jelentős előnyt jelent, nagy mennyiségű gázolajat takaríthat meg a termelő. Ezen kívül a nem különösebben mély művelésnek számító, nyitottan hagyott, 22-25 centiméter mély szántáshoz képest a 6-10 centiméteres, sekély tárcsázás vagy kultivátorozás 2,235 tonna szerves szenet óvhat meg hektáronként, ami 8,18 tonna/hektár szén-dioxid-kibocsátás elkerülését jelenti.

A 2015-ben Magyarország által is aláírt párizsi egyezmény 0,4 százalék szénmegkötést irányoz elő évente a talajokban. Ha ennek csak a felét teljesíti Magyarország, már klímanegatív lehetne, azaz több szenet kötnének meg a termelők, mint amennyi szén-dioxidot kibocsát a teljes ország egy évben. A talajmegújító mezőgazdaság, így a talajregeneráció elsődleges szolgáltatásaként jelentős mértékben járulhat hozzá az üvegházhatást okozó gázok mennyiségének csökkentéséhez és a klímacélok eléréséhez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRégen csodabogárnak tartották őket, mára termésversenyeket nyernekEgy ausztriai látogatás után döntött úgy a Kardos Farm, hogy felhagy a mezőgazdaság jelképével, a szántással. Ezután versenyeket nyertek és pénzt is spóroltak.

Tech klímaváltozás mezőgazdaság szántás nélküli földművelés szén-dioxid szénmegkötés Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Hajdu Miklós
2019. november 13. 13:18 Tech

Megint az emberek titkos megfigyelésével égeti magát a Facebook

Az iPhone-os Facebook alkalmazás időnként akkor is bekapcsolja a telefon kameráját, amikor az egyáltalán nem indokolt.

Fabók Bálint
2019. november 11. 17:39 Tech, Világ

Az Adidas robotokkal próbálta forradalmasítani a cipőipart, de inkább visszatér ázsiai munkásokhoz

Bezárják a két robotizált szupergyárat, mert "olcsóbb és rugalmasabb" Ázsiában termelni.

Avatar
2019. november 10. 18:01 Tech

Mocorognak az okosórák gyártói, de nem jutnak egyről a kettőre

Nehéz kitörni a lassú processzorok és gyorsan merülő akkumulátorok világából, ezért vásárlás előtt érdemes alaposan kipróbálni a kinézett kütyüt.

Fontos

Bucsky Péter
2019. november 13. 06:48 Közélet

Budapesti behajtási díj helyett megcsinálta a kormány a kihajtási díjat

Annyit keres a kormány a fővárosi és agglomerációs autókon, amit a főváros a dugódíjból tervezne beszedni. Utóbbitól mégis félnek.

Jandó Zoltán
2019. november 12. 11:44 Adat

Magyar orvosok ezrei, nővérek tízezrei hagyják el a pályát vagy az országot

Az orvos és nővérhiányt bevándorlókkal sem tudjuk kezelni, és nem azért mert erre ne lenne igény, hanem mert a nővérek például szinte mindenhol jobban keresnek.

Fabók Bálint
2019. november 12. 06:51 Élet

Megnéztem két szelektív hulladékkezelőt, és alig hittem el, amit láttam

Hiába szelektálunk gondosan, a műanyaghulladék csak néhány típusa hasznosul újra. A joghurtos pohár, a zacskó vagy az ételhordó doboz sem ilyen.