Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. október 10. 17:33 Tech

Harminc centiméteren múlik a sorsunk, vigyázni kéne rá

A szerző talajmegújítási tanácsadó. A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.

A mezőgazdaság az időjárás hatásainak leginkább kitett ágazat, ezért a termelők többsége az időjárás-jelentéssel kel és fekszik. Máig érvényes a régi anekdota, amely leírja a termelők viszonyát az időjáráshoz: megkérdezik a 90 éves paraszt bácsit, hogy emlékszik-e olyan évre, amikor kiváló volt az időjárás. A válasz csak annyi, hogy 70 éve paraszt, de jó, ha háromszor volt elfogadható az év, de az sem volt annyira jó.

A változatos vetésforgóval dolgozó termelőnek hol a kukoricának kellene több csapadék, miközben a búzának épp aratásra kellene száradnia, hol a borsó igényelné a csapadékot tavasszal, amikor meg a napraforgót vetné az éppen felpirkadt talajba – soha nem lehet elég jó az időjárás.

Az elmúlt évtizedek változásai azonban világszerte gondolkodásra késztetik a termelőket. Már nem az időjárás, hanem egyre inkább a klíma változása a téma. Az időjárás generációk óta megszokott mintái egyre jobban elmaradnak, a tavasz és az ősz szokásos átmenete helyett az időjárás a fagyokból hirtelen átvált a nyárba vagy épp fordítva, akár egy hónapon belül többször is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozásA déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve a klímaváltozásnak Európában. A szárazság várhatóan harmadával csökkenti a termésátlagokat. 

A termesztett növényeink hozamcsökkenéssel reagálnak ezekre a hőmérsékleti szélsőségekre, az aszályok egyértelműen hozamkorlátozók, a gyümölcsösökben egyre többször pusztít teljes veszteséget okozó fagykár, s a jégesők is jelentős méretű területeken teszik a földdel egyenlővé az gabonákat, az egész országra kiterjedő jégkárelhárító rendszer ellenére.

Az ötvenes évek óta többszörösére emelkedő gabona-átlaghozamok a 2000-es évektől már stagnálnak, miközben folyamatos a nyomás a termelőkön, hogy a világszinten növekvő népességnek még több élelmiszert és ipari alapanyagot termeljenek az egyre szélsőségesebb időjárás mellett.

A termelők mindent megtesznek a minél magasabb termések érdekében, de két hozamkorlátozó tényezőn a konvencionális mezőgazdaság nem tud jelenleg változtatni.

Az egyik negatív hatás a klíma, a másik a talajok humusztartalma, a szerves szén mennyisége.

A klíma egyértelműen kedvezőtlen irányba változik Magyarországon is, az ország déli, keleti és középső részei láthatóan elsivatagosodnak. 2019 nyarán 29 országban, 1200 mérési helyen mintegy 400 melegrekord dőlt meg az északi féltekén, azaz 150 éve nem mértek ilyen magas hőmérsékleteket. Sorra dőlnek meg a korábbi prognózisok, sokkal extrémebb változási trenddel, mint bárki is képzelte. 2019 júliusában 0,56 Celsius-fokkal volt melegebb átlagosan, mint az 1981-2000 közötti időszak átlaghőmérséklete – és ez 1,2 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban. Az IPCC 2018-ban publikált jelentése szerint 1,5 Celsius-fok elérése után jelentősen növekszik a visszafordíthatatlan változások esélye, mint egyes ökoszisztémák összeomlása, beleértve 2 Celsius-fok felett az emberi civilizációt is. A növekvő átlaghőmérséklet pedig láncreakciószerűen felerősíti a talajok szénvesztését.

Ezért minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy ezt az elsősorban a fosszilis energiahordozók mértéktelen felhasználásából adódó negatív változást lelassítsuk, esetleg visszafordítsuk. A klímaváltozás hatásait csökkentő megoldásokhoz paradox módon leghatékonyabban a mezőgazdaság és az erdészet járulhat hozzá.

Ezek az ágazatok jelenleg a legnagyobb levegő- és környezetszennyezők közé tartoznak, s miközben a bolygó felszínének 3 százaléka alkalmas csak élelmiszer-termelésre, minden évben 75 milliárd tonna termőföld vész el a szokásos mezőgazdasági technológiák okozta erózió miatt. Világszerte mintegy 3,2 milliárd embert érint negatívan a talajok pusztulása, évente százezrek menekülnek el a terméketlenné vált régiókból, és egyre erősebb az aggodalom a jelentősebb népességnövekedésű régiókban, hogy miként fogják ellátni élelmiszerrel az embereket.

A destruktív földművelés helyett a mezőgazdaság képviselheti a legnagyobb szénmegkötési potenciált is, a talajban elraktározott szerves szén mennyiségének növelésével. A talajok termőrétegében az intenzív mezőgazdaság talajpusztítása ellenére még mindig háromszor annyi szén található, mint a légkörben vagy a földi biomasszában, s a talaj szabályozza a földi szénciklust, ezen keresztül a teljes földi életet. Nehéz elképzelni, de

a talaj 30 centiméteres, szerves szénben gazdagabb rétegén múlik a teljes földi ökoszisztéma létezése.

A talaj szervesszén-tartalma ezért az egyik legfontosabb értékmérője az egészséges talajoknak. A tápanyagok visszatartása és tárolása, a víztartó képesség, porozitás, fajsúly, vízáteresztő képesség, aggregátstabilitás*Minél kisebb ez az érték, annál könnyebben erodálódik, pusztul a talaj. és a talajélet változatossága, valamit fajgazdagsága mind függ a talaj szervesszén-tartalmától. Minél magasabb a szerves szén értéke a talajban, annál termékenyebb, és annál kevésbé van rá negatív hatással az aszály, csökken a tápanyagok kimosódása, az erózió, javul a vízbefogadó képessége és nagyobb mikrobiális változatosságot képes fenntartani. A megfelelő mikrobák nélkül pedig nem nő a szerves széntartalom, pedig a mezőgazdasági szénmegkötés az elmúlt évtizedekben egyre fontosabb.

Idén szeptember 24-én az EU agrárminiszterei Helsinkiben találkoztak, hogy megvitassák a mezőgazdasági szénmegkötés lehetőségeit. A tárgyalások arra koncentráltak, hogy miként lehet az EU Közös Agrárpolitika 2021-től következő keretrendszerében a szénmegkötést támogatni.

A mezőgazdasági szénmegkötés elsődleges és bármikor elkezdhető technológiái a takarónövényekkel és komposzttal támogatott direktvetés (a szántás és talajbolygatás teljes elhagyásával), összetett vetésforgók, a holisztikus legelőkezelés, nagy testű kérődzők körforgásos legeltetése, agrárerdészet és az erdősítés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA mezőgazdaság jelképével számolna le a barnaforradalomAz USA-ban már hódít a szántást elhagyó mezőgazdaság, amely olcsóbb, fenntarthatóbb és a klímaváltozás ellen is fontos szerepe lehet. Magyarországon sok minden akadályozza a terjedését.

Ezek a technológiák igazi win-win helyzetet eredményezhetnek, amennyiben az EU elegendő pénzügyi motivációval sarkallja az innovációra egyébként korántsem nyitott uniós termelőket. Ezek a technológiák kedvező környezeti hatással vannak a termőtalajokra és élőhelyekre, a víz és levegő tisztaságára, valamint nem utolsósorban az élelmiszer-termelés biztonságára és a termelők jövedelmezőségére.

Például már a szántás elhagyása is jelentős előnyt jelent, nagy mennyiségű gázolajat takaríthat meg a termelő. Ezen kívül a nem különösebben mély művelésnek számító, nyitottan hagyott, 22-25 centiméter mély szántáshoz képest a 6-10 centiméteres, sekély tárcsázás vagy kultivátorozás 2,235 tonna szerves szenet óvhat meg hektáronként, ami 8,18 tonna/hektár szén-dioxid-kibocsátás elkerülését jelenti.

A 2015-ben Magyarország által is aláírt párizsi egyezmény 0,4 százalék szénmegkötést irányoz elő évente a talajokban. Ha ennek csak a felét teljesíti Magyarország, már klímanegatív lehetne, azaz több szenet kötnének meg a termelők, mint amennyi szén-dioxidot kibocsát a teljes ország egy évben. A talajmegújító mezőgazdaság, így a talajregeneráció elsődleges szolgáltatásaként jelentős mértékben járulhat hozzá az üvegházhatást okozó gázok mennyiségének csökkentéséhez és a klímacélok eléréséhez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRégen csodabogárnak tartották őket, mára termésversenyeket nyernekEgy ausztriai látogatás után döntött úgy a Kardos Farm, hogy felhagy a mezőgazdaság jelképével, a szántással. Ezután versenyeket nyertek és pénzt is spóroltak.

Tech klímaváltozás mezőgazdaság szántás nélküli földművelés szén-dioxid szénmegkötés Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Straub Ádám
2019. október 13. 07:50 Tech

Jobb mozid lehet otthon, mint egy plázában

Nyolcvan colos képátló felett már jobban megéri projektort venni, mint tévét, de ha tökéletes hangzást és képminőséget szeretnénk, sok más felszerelésre is költeni kell.

Váczi István
2019. október 11. 12:50 Tech

Papírból készült „sörösüveggel” állt elő az egyik nagy gyártó

Az új csomagolás nagy része farostból készült, amelyet belülről egy vékony PET- vagy PEF-réteg választ el a sörtől.

Avatar
2019. október 5. 17:35 Tech

Nagy erőkkel próbálják feltámasztani a könyv alakú számítógép ötletét

A technológiai ipar régen tanítja arra a társadalmat, hogy attól, hogy egy ötlet rossz, még meg lehet próbálni eladni nagy mennyiségben.

Fontos

Hajdu Miklós
2019. október 12. 12:09 Közélet

Egymáshoz hasonló településeken sem hoznak több pénzt a fideszes polgármesterek

Akkor sem látszik, hogy a kormánypárti vezetésű önkormányzatok jobb anyagi körülmények között működnének, ha egymáshoz sok szempontból hasonló fideszes és a kormánypárton kívüli vezetésű településeket összemérve vizsgáljuk meg a kérdést.

Jandó Zoltán
2019. október 11. 16:00 Közélet, Vállalat

Tízmilliárdokat költött Borkai városában telkekre az Audi

Kifejezetten sokat áldozott az Audi azokra a korábbi szántókra, ahol később az autógyártó logisztikai központja épült fel.

Bucsky Péter
2019. október 11. 07:01 Közélet

Gazdagabbak a fideszes kerületek, de az ellenzékiek jobban gyarapodnak

Vagyonosabbak az önkormányzatok és jobban lehet keresni a kormánypárt által vezetett fővárosi kerületekben, de az ellenzékiek lakossága gyorsabban nő.