Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. július 31. 07:01 Vállalat

Régen csodabogárnak tartották őket, mára termésversenyeket nyernek

Tavaly év végén tartották a kukoricatermelők legrangosabb termésversenyét Magyarországon. (Az ilyen versenyeken a gazdálkodók saját 5-10 hektáros területükön igyekeznek a lehető legnagyobb terméshozam elérésére, az eredményt a Magyar Kukorica Klub bizottsága ellenőrzi.)

Az első helyezett egy közepes méretű hajdúböszörményi gazdaság lett, a Kardos Farm, amely több mint 17 tonna kukoricát termelt meg egy hektáron. Ez az országos átlag több mint kétszerese. A családi gazdálkodás sem méretét, sem történelmét tekintve nem tartozik a jelentősebb termelők közé, mégis többször győzött már a termésversenyen.

A gazdaság sikerében fontos szerepe volt egy ausztriai látogatásnak 2004 környékén. Ekkor határozta el ugyanis a gazdaságot vezető Kardos család, hogy egy olyan technológiára áll át, amely akkor lényegében ismeretlen volt a magyar gazdák körében, és a mezőgazdaság évezredes szimbólumát, a szántást vetette el.

„Amikor elkezdtük, csodabogár, úttörő meg hasonló jelzőkkel illettek, de most azt látjuk, hogy mindenki rájött, hogy nem olyan hülyeség ez”

– mondta a családi vállalkozás 33 éves ügyvezetője, Kardos Csaba.

Világosítás és rossz földek

A gazdálkodásba apja, Kardos Ferenc vágott bele a rendszerváltás után. Ő akkoriban világosítóként dolgozott a hajdúböszörményi művelődési házban, és a privatizáció során vett néhány földet. A föld művelése helyett azonban a mezőgazdasági gépek vásárlására ment rá. Ezekből nagyobb hiány volt, és a gépekkel bérmunkával, azaz mások földjének megművelésével kezdett el foglalkozni.

Fokozatosan újabb gépeket vásárolt, és saját tapasztalatai alapján fejlesztette magát. „A bátyámmal belenőttünk ebbe, kicsi gyerekkorunk óta része volt az életünknek a gazdaság” – mondta Kardos Csaba, aki formálisan tíz éve csatlakozott a céghez, miután agrármérnöki végzettséget szerzett Gödöllőn.

Kardos Csaba a cégüknél. Fotó: Kardos Farm

A gazdaság jelentősen bővült a kétezres évek elején, miután a közeli Görbeházánál nagyon olcsón megszereztek egy jelentősebb területet, mivel rossz minőségű, kötött volt a talaj. Ezzel párhuzamosan az idősebb testvér, Ferenc egyre többet olvasott arról, hogy mit lehetne kezdeni a hasonlóan rossz minőségű földekkel, mivel ezeknek költséges a szántása.

Ekkor jutottak el az említett ausztriai gazdasághoz, ahol akkor már húsz éve szántás nélkül művelték a földeket. „Emellett mindenféle adatot mértek, vizsgálták a talajszerkezetet, folyamatosan gyűjtötték az adatokat. Annyira meggyőzőek voltak az előnyei, hogy akkor döntöttük el, mi is belevágunk ebbe” – mondta Kardos Csaba.

A mezőgazdaságot megváltoztató porviharok

A szántás nélküli mezőgazdaság tőlünk nyugatabbra sok évtizedes múltra tekint vissza (bővebben itt írtunk róla). Sok gazda számára viszont tabudöngetésnek számít, mert a szántás a mezőgazdaság jelképe volt, a talaj forgatására alapozott megművelése egybeesett a mezőgazdaság széleskörű elterjedésével. A faeke, a vaseke, majd a traktorok megjelenésével az emberiség tervezett módon lett képes élelmiszert előállítani.

A szántás lényege, hogy a talaj felső részét akár hatvan centiméter mélyen is átforgatják. Ami alul volt, felülre kerül, és fordítva. Viszont a talaj gyakori bolygatása zavarja a talajok élőlényeit, így csökkenti a talajok szervesanyagkészletét. A szántás intézményét először a negyvenes években kérdőjelezték meg, miután az Egyesült Államokban részben a földek kizsigerelése olyan ökológiai katasztrófát okozott, hogy 3,5 millió embernek kellett elköltöznie a rendszeressé váló, akár több napig tartó porviharok miatt.

Ennek hatására jöttek rá az Egyesült Államokban, hogy az intenzív, szántásra alapozott művelés az elsődleges oka a drasztikus talajszerkezetet-romlásnak, és emiatt elkezdtek alternatív megoldásokat keresni. A szántást elhagyó talajművelés azóta egyre népszerűbb a világban, elsősorban Amerikában. Dél-Amerikában már a szántóföldek több mint 60 százalékát szántás nélkül művelik, Észak-Amerikában pedig 30 százalék körüli ez az arány. Az Európai Unióban 25 százalék körüli a szántás nélkül művelt földek aránya, és az egész világról elmondható, hogy évről évre számottevően változik az így művelt területek aránya.

A Kardos Farm egyik épülete. Fotó: Kardos Farm

Amikor végül 2007-ben belevágott a szántás nélküli művelésbe a Kardos család, még alig voltak ilyen gazdaságok Magyarországon. A család elsőként a rossz minőségű görbeházai földeken kísérletezett a technológiával. Számukra leginkább a költséghatékonyság volt vonzó, mivel „a szántás költségét lehet megfogni rajta”. Miután megbizonyosodtak arról, hogy valóban idő- és költséghatékony, az egész gazdaságra kiterjesztették a technológiát.

„A talajt mi is műveljük, de nem forgatjuk, hanem lazítjuk 35-40 centis mélységig” – mondta Kardos Csaba. Ez azt jelenti, hogy egy szárnyas kés felrepeszti a talajt, amely így meglazul, de az alsó réteg nem megy felülre. A szántás nélküli művelést olykor takarónövényekkel egészítik ki. Ez azt jelenti, hogy ősszel nem hagyják parlagon a földet a következő tavaszi vetés előtt, hanem különböző növényeket (Kardosék például retket vagy mustárt) is elvetnek, hogy jobbá tegyék a talajt. A takarónövények télen lefagynak, és lényegében zöldtrágyaként táplálják és javítják a földet.

Rossz földeknél és kedvezőtlen időjárásnál működik igazán

Összesen mintegy ezer hektárt művelnek (ebben vannak saját és bérelt földek is), a földjeik a térségre jellemzően nagyon el vannak szórva. Az egymástól legtávolabb eső földek légvonalban 60 kilométerre vannak egymástól, az átlagos táblaméret mindössze 5-7 hektár, ebből adódóan nagyon eltérő minőségű földeket művelnek. „Tizenkét év távlatából azt lehet mondani, hogy összességében a gyengébb adottságú területeken van jelentősége a szántás nélküli művelésnek” – mondta Kardos Csaba.

A másik látványos eredmény, hogy éppen két olyan évben nyerték meg a kukorica termésversenyt (2012-ben és 2018-ban), amikor aszályos, szélsőséges időjárás volt.

Ez alapján tehát a szántás nélküli technológiával kiegyenlítettebb termésre lehet számítani, ami a klímaváltozásból adódóan egyre fajsúlyosabb szempont lehet.

Ezek mellett még a költséghatékonyság nagy előny, de Kardos azt nem tudta megmondani, hogy nagyjából mennyi pénzt spórolhattak az új technológiával.

A termésversenyek persze nem feltétlenül adnak átfogó képet egy gazdaságról, de Kardos Csaba szerint a hosszú távú trendek alapján fokozatosan javulnak a termésátlagaik, még ha az időjárás ebbe bele is zavarhat egy adott évben. Kukoricájuk termésátlaga például 11 tonna/hektár volt tavaly, amely 30 százalékkal volt nagyobb az országos átlagnál. A kukorica mellett még búzát termelnek nagyobb mennyiségben, mellettük pedig napraforgót, repcét és borsót. Mindegyikből országos átlag feletti a termésátlaguk, a búza például szintén több mint 30 százalékkal haladta meg a tavalyi hektáronkénti 5,1 tonnás országos átlagot.

Az eredmények mostanra igazolják a döntésüket, de amikor elkezdtek szántás nélkül művelni, akkor több olyan partnerük is elpártolt tőlük, akiknek bérmunkában dolgoztak. Mostanra Magyarországon is egyre inkább elterjedt a szántás nélküli technológia, Kardos Csaba szerint egy bizonyos üzemméret felett már mindenki alkalmazza valamilyen mértékben.

„Mára elég sokan jönnek hozzánk is tanácsot kérni, sokszor keresnek telefonon, olyanok is, akik még nem próbálkoztak vele. Talán ez a legnagyobb visszaigazolás, mi pedig szívesen adunk tanácsot”

– mondta a családi cég ügyvezetője. Azt mondta, a többi magyar termelőt egyébként sem tartja konkurenciának, mivel szerinte „ezen a kis országon belül” az ittenieknek inkább össze kellene fogni, és a külföldi termelőket tekinteni vetélytársnak.

Manipulatív piacok és fals hírek

A szántás elhagyása mellett a Kardos Farm életében komoly változást jelentett a 2009-ben átadott terményszárító. Addig a kereskedelmi résszel nem kellett nagyon foglalkozniuk, mivel az általuk megtermelt terményeket elvitték egy náluk nagyobb kereskedőhöz, aki – persze az ő beleegyezésükkel – eladta azt. A raktározási lehetőségnek köszönhetően azonban nemcsak a saját terményeiket kezdték el árulni, hanem már hozzájuk is hoznak kisebb termelők árut. A saját termény nagyjából a húsz százalékát teszi ki az általuk kínált termékeknek.

A kisebbeknek ez azért éri meg, mert közösen jobb árakat tudnak kiharcolni. „A kereskedelem komoly kihívást jelent. Amíg csak a termelés volt, addig ismert feladatokról kellett dönteni, a kereskedelemmel azonban megnőtt a döntések száma” – mondta Kardos Csaba. Beszélgetésünk elején is arra panaszkodott, hogy indokolatlanul alacsony a kukorica ára, nem pörög a kereslet. „Manipulatívok a piacok, nem a valós események, nem az időjárás mozgatják, hanem a fals hírek” – mondta.

Főleg nagy multi cégekkel üzletel, amelyek mára olyan jelentőssé váltak, hogy a „kiskereskedői világot kiszorították”. Kardos ezt nem bánja, mivel utóbbi nagymértékben a szürke- vagy feketekereskedelemre épült, ami torzította a piacot. „A multikkal kiszámíthatóbban lehet kereskedni. Nincsenek extra nagy hasznok, de lehúzások, átverések sem” – mondta.

 

Egyelőre a kereskedelemnek még kisebb a szerepe, mint a növénytermesztésnek. A kereskedelmet bonyolító Kardos Gabona forgalma tavaly mintegy 150 millió forint volt, míg a gazdaságot takaró Kardos Farm árbevétele közel 700 millió forint volt. A következő nagyobb lépés a családi gazdaság életében a precíziós gazdálkodás (ez azt jelenti, hogy egy termelő helyspecifikus adatok gyűjtésével műveli a földjét) és az öntözés erősítése lehet. Az öntözött területek arányát a jelenlegi 7-8 százalékról 25 százalékra emelnék.

A kihívások egyre nagyobb mértékben Kardos Csabára várnak. A bátyja különvált a gazdaságtól, és a saját útját járja. Apja pedig fokozatosan engedi át a terepet neki. A nagyobb döntések még mindig közösek, de az ügyintézésből fokozatosan kivonul.

Vállalat agrárium cégportré mezőgazdaság szántás Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2019. december 10. 06:52 Vállalat

Indul Budapesten a Kifli.hu: a csehek ott támadják a Tescót és a társait, ahol a legjobban fáj nekik

Viccesen hangzó neve ellenére komoly cseh online élelmiszerbolt jelenik meg Budapesten. Mit kínálnak és hogyan lehetnek nyereségesek ott, ahol minden versenytársuk csak égeti a pénzét?

Kasnyik Márton
2019. december 9. 16:32 Vállalat

Ebből az ábrából kiderül, mennyire értékeli a piac a NER-cégeket

Sokkal több pénzt toltak volna a befektetők a piaci vállalatokba, mint a NER-cégeibe az MNB kötvényprogramjában.

Jandó Zoltán
2019. december 7. 16:28 Vállalat

Fél év alatt többet keresett jegyeken a veszprémi kézicsapat, mint a fél futballélvonal egy idényben

Az első hat hónapban még úgy is nyereséges lett a Veszprém Handball Kft., hogy 1,3 milliárdot költött a külföldiekkel teletömött csapat béreire.

Fontos

Bucsky Péter
2019. december 9. 06:58 Adat

Nagy üzlet a feketézéssel fertőzött bulinegyed, csak nem a kerületnek

Pár vendéglátóhely adja a bevétel és a nyereség felét, sok kisebb hely alig jelent be dolgozót a bulinegyedben. Az állam jól jár, a mellékhatásokat elviselő kerület bukik.

Váczi István
2019. december 7. 07:41 Élet

Mikor szabadulunk meg a füstokádó városi buszoktól?

Csak Budapestre négyféle szerződéstípussal érkeztek új buszok 2010 óta, de még így is rengeteg környezetszennyező jármű szállít utasokat, akárcsak sok vidéki városban.

Kasnyik Márton
2019. december 6. 06:59 Vállalat

Tíz évre az adófizetők nyakába rakták a NER-nagyvállalatok kockázatát

Piaci körülmények között nem bizonyított, politika-közeli vállalatok is sok tízmilliárd forint forráshoz jutnak az MNB legújabb programjában. Ennek vannak kockázatai.