Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. szeptember 20. 17:39 Világ

A felmelegedés olyan következményeit éljük át idén, amiket csak évtizedek múlva vártak

Az, hogy az Egyesült Államok nyugati partján végigsöprő erdőtüzeknek köze van a globális felmelegedéshez, egy egyszerű fizikai összefüggés alapján belátható: a magasabb átlaghőmérséklet következményeképpen a víz pára formájában az atmoszférában marad, a talaj közelében a növényzet kiszárad, és könnyebben gyullad fel. Mindez persze még nem jelenti azt, hogy a gyakoribb és nagyobb erdőtüzeknek ne lenne köze direkten emberi tevékenységhez is. Ahogy arról már korábban írtunk, Kaliforniában az agglomerációk terjeszkedése is növeli az erdőtüzek kockázatának kialakulását és a tüzek nagyságát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMindenkinek cuki családi háza van, ami évente leég: mégis mi történik Kaliforniában?A statisztikák alapján nem túlzás erdőtűzválságról beszélni. Csakhogy a lakhatási válság nélkül ezeknek a tüzeknek nem lenne ennyi áldozata.

Ettől függetlenül persze már régóta tudni lehetett, hogy a felmelegedés hozzájárul majd az olyan kiterjedésű és intenzitású tüzek megszaporodásához, mint amit az elmúlt hetekben lehetett megtapasztalni az Egyesült Államokban. A Washington Post cikke egész konkrétan egy 2000-es amerikai kormányzati dokumentumot idéz, ami előre jelezte az ország nyugati területein várható pusztító erdőtüzeket, és arra figyelmeztette az érintett államokat, hogy kezdjenek el időben felkészülni.

Kalifornia állam 2018-as saját, a klímaváltozás hatásait elemző tanulmánya több mint egymillió hektárnyi leégett területtel számolt az átlaghőmérséklet emelkedése miatt évente. Csakhogy a valóságban

az előre jelzett 2050 helyett 30 évvel korábban elérte, sőt meg is haladta ezt a szintet a leégett területek nagysága az idén, ez jelenleg ugyanis már 1,3 millió hektárnál tart.

De nemcsak a tüzek gyakorisága és kiterjedése változott meg, hanem a jellege is. A tüzek olyan forrósággal égnek, ami egészen szélsőséges időjárási jelenségek kialakulásához vezet, mint amilyenek például a pirokumulusz felhők. Ezek a zivatarfelhőkhöz hasonlóan magasra nyúlnak fel a légkörben, és a forró levegőn kívül füstöt is a magasba juttatnak. Közvetve hozzájárulnak a villámlások kialakulásához, valamint tűztornádókat hoznak létre.

Az idei évben világszerte dőltek meg a korábbi hőségrekordok: a kaliforniai Halál-völgyben 54,4; az orosz Távol-Keleten 38 Celsius-fokot mértek, Brazíliában pedig a világ egyik legnagyobb mocsaras területe, a Pantanal július közepe óta ég egy hosszas aszályt követően.

„Negyven évvel ezelőtt találgattuk, hogy mik történhetnek meg, de nem hiszem, hogy bármelyikőnk is arra számított, hogy már a mi életünkben látni fogjuk, ahogy ezek a dolgok megtörténnek. A távoli jövőre előre jelzett problémák helyett sokkal inkább a jelen problémáiról van már szó” – mondta Chris Rapley, a University College London 73 éves klímakutatója a Financial Timesnak.

A klímaváltozás hatása más éghajlati jelenségekben is megmutatkozik: a héten tudósok egyszerre öt hurrikánt és trópusi vihart azonosítottak be az Atlanti-óceánon, és az Egyesült Államok hatóságai „extrém módon aktív” hurrikánszezonra számítanak. Mindeközben idén a Jeges-tengeri és a grönlandi jégtakaró felülete is a valaha mért legkisebb értéket mutatja.

Tim Lenton, az Exeteri Egyetem klímakutatója szerint ez jóval nagyobb aggodalomra ad okot, mint az erdőtüzek. Lenton szerint könnyen lehet, hogy már átléptünk egy vagy két olyan fordulópontot, ami felgyorsítja a klímaváltozás folyamatát. A kisebb jégtakaró ugyanis kevésbé veri vissza a Nap sugarait, ami a jég körüli víz további melegedéséhez vezet, mindez pedig öngerjesztő folyamatként a jég további fogyásához vezet.

De nemcsak az erdőtüzek, a viharok vagy a jégtakaró fogyása, hanem más időjárási jelenségek esetében is csak több évtized múlva számítottunk radikális változásokra. Legalábbis a közelmúlt kormányzati és céges döntésein biztosan ez látszik. Az Európai Bizottság 2050-re szeretné elérni a karbonsemlegességet. Joe Biden amerikai elnökjelölt 15 év alatt tenné karbonsemlegessé az amerikai áramellátási infrastruktúrát.

Az Amazon két évtized alatt csökkentené nullára a még mindig növekvő szén-dioxid-kibocsátását, a BP pedig egy évtized alatt 40 százalékkal csökkentené az olajkitermelését, de nem állna le teljesen a fosszilis energiahordozók bányászatával.

„Lehet, hogy egyáltalán nem megalapozott ragaszkodni ahhoz az elképzeléshez, hogy a klímaváltozás legsúlyosabb hatásait csak a következő és az azutáni generáció fogja megtapasztalni?”

teszi fel a kérdést Aaron Rutkoff, a Bloomberg szerzője, aki cikkében több példát is hoz olyan időjárási jelenségekre, amiket csak évtizedek múlva kellene megtapasztalnunk az előrejelzések szerint. Például a szabadtéri munkához túlságosan forró időjárást, ami az előrejelzések szerint csak a század végén és az Egyenlítő környékén jelenik majd meg. Vagy a part menti városokat elöntő vízszintemelkedés, amit a következő század elejére prognosztizálnak.

Rutkoff szerint viszont a nyugati parti erdőtüzek és az év elején Ausztrálián végigsöprő, szintén az ország történetének egyik legsúlyosabb bozóttüze arra utal, hogy ezek a jelenségek hamarabb jelentkeznek, mint amire számítottunk.

És ha így néz ki a klímaváltozás az ipari forradalom előtti szinthez képest plusz 1 Celsius-foknál, akkor az nemcsak azt jelenti, hogy a hőmérsékleti rekordok gyorsabban dőlnek meg, mint eddig, vagy hogy a permafroszt gyorsabban olvad a vártnál, hanem azt is, hogy az embernek is gyorsabban kéne haladnia a probléma megoldásával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEljött az idő, hogy pánikba essünk az éghajlatváltozás miattMegjelent egy könyv, ami szerint nagyon racionális rettegni az éghajlati katasztrófa miatt, mert a mi életünket is ketté fogja törni. Nehéz vitatkozni vele.

Világ amerikai egyesült államok erdőtűz globális felmelegedés klímaváltozás Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2021. január 18. 17:18 Világ

Nem elég, hogy méregdrágák, már lepakolni is alig tudják a konténereket a kikötőkben

Idén tovább nőtt a Kínából induló tengeri fuvarozás költsége, ráadásul a legnagyobb amerikai és európai kikötők nem is képesek egyből fogadni a beérkező hajókat.

Váczi István
2021. január 18. 12:57 Világ

224 milliárd maszk exportja hajtotta tavaly a kínai gazdaságot

Felülmúlta a várakozásokat a kínai gazdaság növekedése, a ma közzétett adatok szerint az utolsó negyedévben 6,5 százalékkal nőtt a kibocsátás az egy évvel korábbihoz képest.

Kasnyik Márton
2021. január 17. 06:29 Világ

Öt dolog, amit a Trump-korszakból tanultam

Őrült Királyként, saját hazugságaiba gabalyodva fejezi be elnökségét, de már korábban is kemény tanulságokkal szolgált Donald Trump politikai pályafutása.

Fontos

Stubnya Bence
2021. január 20. 06:54 Vállalat

Már a februári minimálbér-emelést is veszélyezteti a tárgyalási patthelyzet

Közel van egymáshoz a munkaadói és a munkavállalói szervezetek ajánlata, mégsem tudtak eddig megegyezni az emelés mértékéről.

Fabók Bálint
2021. január 19. 06:56 Közélet

Milliárdos cégek tömeges összeomlása mutatja, hogyan lophattak szét egy állami programot

Rendszerszintű visszaélések ritkán válnak annyira egyértelművé, mint a kulturális tao-támogatások esetén. Hogyan uraltak le visszás cégek egy egész szektort?

Hajdu Miklós
2021. január 18. 06:32 Közélet

A beoltások felpörgetését tényleg nem a magyar ellátórendszer kapacitásai nehezítik

Ha a számokat nézzük, az ellátórendszer korlátai nem látszanak, a szűk keresztmetszet egyelőre az, hogy nincs elég oltás, és sokan nem is akarják felvenni.