Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. november 2. 19:20 Világ

Mindenkinek cuki családi háza van, ami évente leég: mégis mi történik Kaliforniában?

“Csaknem egész életemben Kaliforniában éltem, és tényleg őszintén szeretem ezt a helyet és a lakóit. Az elmúlt években gyakran kaliforniai nacionalistaként tekintettem magamra: amikor úgy tűnt, hogy Amerika már teljesen megőrült, arra gondoltam, hogy legalább az Arany Államban élek, és itt még mindig nagyjából rendben mennek a dolgok.

De mostanában egyre gyakrabban bizonytalanodok el. Talán a füst és az áramkimaradások miatt van, de a kaliforniaiakra egyáltalán nem jellemző nihilizmus férkőzött be mostanában a gondolkodalataimba. Egyre többször érzem azt, hogy végünk van. Kalifornia már soha nem lesz a régi. És emiatt nem érzem jól magam.

És nem csak a tüzekről van szó – bár úristen, már attól is rosszul vagyok, ha a tüzekre gondolok. Mostantól ilyen lesz az élet Amerika legnagyobb és leggazdagabb államában? Évente több százezer embert lakoltatnak ki, emberek millióinak lakásában nincs áram, százaknak pusztul el az ingatlanja és az élete. Tavaly Észak-Kaliforniában, közel ahhoz a részhez, ahol élek, – autóútnyi távolságra a világtörténelem legnagyobb, legfejlettebb és legnagyobb hatalommal rendelkező cégeitől – a levegő mérgezőbb volt, mint Pekingben vagy Új-Delhiben. Jó eséllyel ez ebben a hónapba újra megismétlődik, és mostantól minden évben ez lesz.

Ez lenne minden, amire Amerika képes?”

teszi fel a kérdést a New York Times publicistája, Farhad Manjoo, majd azokat a tényezőket kezdi sorolni, amik miatt a legnagyobb amerikai állam szerinte sokkal rosszabb hely lett, mint amilyen régebben volt. Ezt pedig röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy Kaliforniában a várostervezésben nem vették figyelembe a fenntarthatóságot, ami a klímaváltozás tüneteinek megszaporodásával egyre gyakrabban keseríti majd meg az állam lakóinak életét.

Tűzoltók dolgoznak San Bernardinóban. Fotó: AFP / Europress.

Anne Lowrey, az Atlantic újságírója így fogalmazza meg ugyanezt: “két nagy baja van az államnak: az erdőtüzek és a megfizethető lakhatás hiánya. Az egyik ráadásul erősíti a másikat.”

Kaliforniában napok óta újra komoly erdőtüzek pusztítanak, és aki követi a híreket, annak feltűnhet, hogy az utóbbi években egyre gyakoribbak a hírek az Egyesült Államok egyik leggazdagabb államának erdőtüzeiről. A trend a statisztikák alapján is egyértelmű: az állam történetében 20 legpusztítóbb erdőtüzéből 14 esett a 2007 utáni időszakra, amit a globális átlaghőmérséklet emelkedése magyaráz, ami miatt Kaliforniában az 50 évvel ezelőtti állapothoz képest évi 78 nappal nőtt azoknak a napoknak a száma, amikor nagy az erdőtűz kockázata.

De pontosan mi ez a várostervezési hiba, amiről Manjoo és Lowrey is ír?

Az Atlantic cikke alapján

a fő probléma Kaliforniában az agglomerációk terjeszkedése.

Az államban 1990 és 2010 között az új ingatlanok fele az agglomerációban épült. Emiatt nagyjából 2 millió ingatlan, az összes kaliforniai ingatlan hetede van kitéve erdőtűz kockázatának a Center for Insurance Policy and Research becslése alapján. Ez jóval nagyobb arány, mint bármilyen más amerikai államban.

A legtöbb pusztító erdőtűz a kaliforniai agglomerációkban koncentrálódik. Tavaly az erdőtűz 10 ezer otthont pusztított el Paradise-ben, ami egy agglomerációs város, itt 85 ember halt meg. Tavalyelőtt pedig 5000 ingatlan veszett oda és 22 ember halt meg a Santa Rosa közelében pusztító tűz miatt.

Bár az agglomerációs területek nagy része természetes módon kitett a jelenségnek, az emberi tevékenységnek is köze van ahhoz, hogy ennyire megszaporodtak az erdőtüzek az elmúlt években. Egyes becslések szerint tízből kilenc tüzet emberi mulasztás okoz. Ráadásul amíg a száraz fák és bokrok megfelelő környezetet biztosítanak a tűz kialakulásának, az épített környezet (autók, házak) egyes kutatások szerint további “üzemanyagként” funkcionál az erdőtüzekben.

De miért építkeznek az emberek az agglomerációban, ha ennyire veszélyes? Lowrey és Manjoo is egyetért abban, hogy egész egyszerűen azért, mert a nagyvárosok belső kerületeiben túl szigorúak az építési szabályok, és ezek lazítása az ott lakók ellenállásába ütközik. Emiatt rengetegen kiárazódnak a városok belső részéről.

Pedig ha magasabb épületeket lehetne építeni a belvárosokban, az a lakáshiányt is enyhíteni tudná.

Az erdőtüzek ráadásul csak rontanak a helyzeten: minden erdőtűz utáni időszakban nőnek a bérleti díjak, családok maradnak otthon nélkül, miközben nő az építkezés költsége. Egy 2018-as becslés szerint nagyjából 130 ezer embernek nem volt otthona Kalifornia államban.

“Egy államban, ahol a lakástulajdonosok negyven éve alkotmánymódosítással vésték kőbe az akaratukat, hogy örökre alacsony legyen az ingatlanadó, ahol minden próbálkozás elbukik, ami a belső kerületek sűrűbb lakhatását tenné lehetővé, ahol az olyan alapvető igények kielégítését, mint az áramhasználat, tisztességtelen cégekre bízzák, és ahol az autózás domináns közlekedési mód, nehéz elképzelni, hogy bármikor rendszerszintű változások jöjjenek a közeljövőben” – fogalmazott Manjoo.

San Francisco belvárosa. Fotó: AFP / Europress

És bár a kaliforniai kormányzat az elmúlt időszakban elfogadott intézkedéseket annak érdekében, hogy élénkítsék az építőipat és csökkentsék a bérleti díjakat, Lowrey szerint messze nem elég az, amit a politikusok eddig elértek. Ráadásul azért sem tesznek semmit, hogy kevesebben építkezzenek a veszélyeztetett területeken: “Nem emlékszem egyetlen visszadobott projektre, vagy olyanra, ahol kevésbé sűrű építkezést követeltek volna meg a tűzveszély miatt” – idéz Lowrey egy nyugdíjas várostervezési szakembert, aki az agglomerációs Sonoma Countyban dolgozott.

Jelenleg viszont továbbra is kalforniaiak milliói élnek a veszélyeztetett agglomerációkban, és számukra bármikor benne van a pakliban, hogy elpusztul az otthonuk, vagy akár veszélybe kerül az életük.

“Kalifornia lakhatási válsága felerősítette az erdőtűzválságot, az erdőtűzválság pedig felerősítette a lakhatási válságot. Ez egy ördögi kör, aminek bőven lesznek még áldozatai.

– írja Lowrey.

Világ erdőtűz kalifornia lakhatás város várostervezés Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2020. augusztus 2. 13:15 Világ

Furcsa betétdíjat vetnének ki a fáradt olajra Lengyelországban

Azt szeretnék elérni, hogy ne érje meg vele fűteni, mert még mindig sokan ezt teszik.

Váczi István
2020. július 31. 13:02 Világ

Egyre trükkösebb módszerekkel manipulálnak Közép-Európában az oroszok

Három éve folyamatosan és változatos módszerekkel próbálják a NATO ellen hangolni a lengyel, litván és lett közvéleményt.

Váczi István
2020. július 31. 10:43 Világ

A gazdasági zuhanás után 30 millió amerikainak nincs elég élelme

Amióta májusban elkezdték mérni, még sosem szenvedtek annyian hiányt ételben az Egyesült Államokban, mint július közepén.

Fontos

Fabók Bálint
2020. augusztus 1. 07:42 Élet

Így szabadulhatunk meg ingyen a szemetünk harmadától Budapesten

Minimális energiabefektetéssel sokat tehetünk a környezetünkért a komposztálással. Összegyűjtöttük, milyen támogatást kaphatunk ehhez a budapesti önkormányzatoktól.

Stubnya Bence
2020. július 31. 06:52 Pénz

Erős versenytársa lett az aranynak a járvány alatt

Úgy menekültek a társadalmilag tudatos befektetési eszközökbe a járvány alatt, mint ahogy az aranyba szoktak, és sokan ezek további fellendülésére számítanak.

Kasnyik Márton
2020. július 30. 06:53 Adat

2018 volt az az év, amikor elkezdtek lecsúszni a nyugdíjasok

Most már látszik az adatokban, hogy a nyugdíjakat maguk mögött hagyták az utóbbi években gyorsan emelkedő bérek. Ebből kellemetlen és szinte megoldhatatlan feszültség lehet.