Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. november 2. 19:20 Világ

Mindenkinek cuki családi háza van, ami évente leég: mégis mi történik Kaliforniában?

“Csaknem egész életemben Kaliforniában éltem, és tényleg őszintén szeretem ezt a helyet és a lakóit. Az elmúlt években gyakran kaliforniai nacionalistaként tekintettem magamra: amikor úgy tűnt, hogy Amerika már teljesen megőrült, arra gondoltam, hogy legalább az Arany Államban élek, és itt még mindig nagyjából rendben mennek a dolgok.

De mostanában egyre gyakrabban bizonytalanodok el. Talán a füst és az áramkimaradások miatt van, de a kaliforniaiakra egyáltalán nem jellemző nihilizmus férkőzött be mostanában a gondolkodalataimba. Egyre többször érzem azt, hogy végünk van. Kalifornia már soha nem lesz a régi. És emiatt nem érzem jól magam.

És nem csak a tüzekről van szó – bár úristen, már attól is rosszul vagyok, ha a tüzekre gondolok. Mostantól ilyen lesz az élet Amerika legnagyobb és leggazdagabb államában? Évente több százezer embert lakoltatnak ki, emberek millióinak lakásában nincs áram, százaknak pusztul el az ingatlanja és az élete. Tavaly Észak-Kaliforniában, közel ahhoz a részhez, ahol élek, – autóútnyi távolságra a világtörténelem legnagyobb, legfejlettebb és legnagyobb hatalommal rendelkező cégeitől – a levegő mérgezőbb volt, mint Pekingben vagy Új-Delhiben. Jó eséllyel ez ebben a hónapba újra megismétlődik, és mostantól minden évben ez lesz.

Ez lenne minden, amire Amerika képes?”

teszi fel a kérdést a New York Times publicistája, Farhad Manjoo, majd azokat a tényezőket kezdi sorolni, amik miatt a legnagyobb amerikai állam szerinte sokkal rosszabb hely lett, mint amilyen régebben volt. Ezt pedig röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy Kaliforniában a várostervezésben nem vették figyelembe a fenntarthatóságot, ami a klímaváltozás tüneteinek megszaporodásával egyre gyakrabban keseríti majd meg az állam lakóinak életét.

Tűzoltók dolgoznak San Bernardinóban. Fotó: AFP / Europress.

Anne Lowrey, az Atlantic újságírója így fogalmazza meg ugyanezt: “két nagy baja van az államnak: az erdőtüzek és a megfizethető lakhatás hiánya. Az egyik ráadásul erősíti a másikat.”

Kaliforniában napok óta újra komoly erdőtüzek pusztítanak, és aki követi a híreket, annak feltűnhet, hogy az utóbbi években egyre gyakoribbak a hírek az Egyesült Államok egyik leggazdagabb államának erdőtüzeiről. A trend a statisztikák alapján is egyértelmű: az állam történetében 20 legpusztítóbb erdőtüzéből 14 esett a 2007 utáni időszakra, amit a globális átlaghőmérséklet emelkedése magyaráz, ami miatt Kaliforniában az 50 évvel ezelőtti állapothoz képest évi 78 nappal nőtt azoknak a napoknak a száma, amikor nagy az erdőtűz kockázata.

De pontosan mi ez a várostervezési hiba, amiről Manjoo és Lowrey is ír?

Az Atlantic cikke alapján

a fő probléma Kaliforniában az agglomerációk terjeszkedése.

Az államban 1990 és 2010 között az új ingatlanok fele az agglomerációban épült. Emiatt nagyjából 2 millió ingatlan, az összes kaliforniai ingatlan hetede van kitéve erdőtűz kockázatának a Center for Insurance Policy and Research becslése alapján. Ez jóval nagyobb arány, mint bármilyen más amerikai államban.

A legtöbb pusztító erdőtűz a kaliforniai agglomerációkban koncentrálódik. Tavaly az erdőtűz 10 ezer otthont pusztított el Paradise-ben, ami egy agglomerációs város, itt 85 ember halt meg. Tavalyelőtt pedig 5000 ingatlan veszett oda és 22 ember halt meg a Santa Rosa közelében pusztító tűz miatt.

Bár az agglomerációs területek nagy része természetes módon kitett a jelenségnek, az emberi tevékenységnek is köze van ahhoz, hogy ennyire megszaporodtak az erdőtüzek az elmúlt években. Egyes becslések szerint tízből kilenc tüzet emberi mulasztás okoz. Ráadásul amíg a száraz fák és bokrok megfelelő környezetet biztosítanak a tűz kialakulásának, az épített környezet (autók, házak) egyes kutatások szerint további “üzemanyagként” funkcionál az erdőtüzekben.

De miért építkeznek az emberek az agglomerációban, ha ennyire veszélyes? Lowrey és Manjoo is egyetért abban, hogy egész egyszerűen azért, mert a nagyvárosok belső kerületeiben túl szigorúak az építési szabályok, és ezek lazítása az ott lakók ellenállásába ütközik. Emiatt rengetegen kiárazódnak a városok belső részéről.

Pedig ha magasabb épületeket lehetne építeni a belvárosokban, az a lakáshiányt is enyhíteni tudná.

Az erdőtüzek ráadásul csak rontanak a helyzeten: minden erdőtűz utáni időszakban nőnek a bérleti díjak, családok maradnak otthon nélkül, miközben nő az építkezés költsége. Egy 2018-as becslés szerint nagyjából 130 ezer embernek nem volt otthona Kalifornia államban.

“Egy államban, ahol a lakástulajdonosok negyven éve alkotmánymódosítással vésték kőbe az akaratukat, hogy örökre alacsony legyen az ingatlanadó, ahol minden próbálkozás elbukik, ami a belső kerületek sűrűbb lakhatását tenné lehetővé, ahol az olyan alapvető igények kielégítését, mint az áramhasználat, tisztességtelen cégekre bízzák, és ahol az autózás domináns közlekedési mód, nehéz elképzelni, hogy bármikor rendszerszintű változások jöjjenek a közeljövőben” – fogalmazott Manjoo.

San Francisco belvárosa. Fotó: AFP / Europress

És bár a kaliforniai kormányzat az elmúlt időszakban elfogadott intézkedéseket annak érdekében, hogy élénkítsék az építőipat és csökkentsék a bérleti díjakat, Lowrey szerint messze nem elég az, amit a politikusok eddig elértek. Ráadásul azért sem tesznek semmit, hogy kevesebben építkezzenek a veszélyeztetett területeken: “Nem emlékszem egyetlen visszadobott projektre, vagy olyanra, ahol kevésbé sűrű építkezést követeltek volna meg a tűzveszély miatt” – idéz Lowrey egy nyugdíjas várostervezési szakembert, aki az agglomerációs Sonoma Countyban dolgozott.

Jelenleg viszont továbbra is kalforniaiak milliói élnek a veszélyeztetett agglomerációkban, és számukra bármikor benne van a pakliban, hogy elpusztul az otthonuk, vagy akár veszélybe kerül az életük.

“Kalifornia lakhatási válsága felerősítette az erdőtűzválságot, az erdőtűzválság pedig felerősítette a lakhatási válságot. Ez egy ördögi kör, aminek bőven lesznek még áldozatai.

– írja Lowrey.

Világ erdőtűz kalifornia lakhatás város várostervezés Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Pálos Máté
2022. december 7. 11:13 Világ

Oroszország elleni újabb szankciós csomag készül az EU-ban

Alakul a kilencedik uniós gazdasági szankciócsomag, az Európai Bizottság a hírek szerint büntetőintézkedéseket vetne ki például az orosz bányászati szektorra is.

Kolozsi Ádám
2022. december 6. 15:42 Közélet, Világ

Magyarország akkor vétózott, amikor enyhülni látszottak a nagyok a magyar pénzek ügyében

Eszkalálódni látszik a kölcsönös zsarolási játszma a Magyarországnak járó uniós források körül, miután kedden Varga Mihály egyedüliként megvétózta a kedvezményes EU-s hitelt Ukrajnának Brüsszelben.

Váczi István
2022. december 6. 04:34 Világ

Megérkezett a kemény tél az ukrán csataterekre, de ki tudja jobban kihasználni?

A téli viszonyok minden katona dolgát megnehezítik, stratégiai szinten viszont nagy előnybe kerülhet a képzettebb és jobb morállal rendelkező hadsereg.

Fontos

Torontáli Zoltán
2022. december 7. 20:02 Élet, Vállalat

Az ársapka eltörlése csak két hónapra oldja meg a gondokat a gázolajnál

Ez már valóban a szankciók közvetett hatása lesz, egyelőre nem látszik, honnan lehetne pótolni a kieső üzemanyag-mennyiséget.

Stubnya Bence Jandó Zoltán
2022. december 7. 04:34 Adat, Élet

Nem azért nincs benzin a kutakon, mert nálunk nőtt volna legjobban a fogyasztás

Felrobbant árszintek ide vagy oda, nem hazánk az egyetlen uniós ország, amely több benzint és gázolajat fogyaszt, mint az energiaválság előtt.

Pálos Máté
2022. december 6. 19:14 Élet, Vállalat

Miért most alakult ki pánikvásárlás és üzemanyaghiány a benzinkutakon?

Az ország számos kútján elfogyott a nem hatósági áras üzemanyag is, a Mol szerint a hétvégi „pánikvásárlás” során az átlagosnál másfélszer több benzint vásároltak a magyar kutakon.