Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. november 2. 19:20 Világ

Mindenkinek cuki családi háza van, ami évente leég: mégis mi történik Kaliforniában?

“Csaknem egész életemben Kaliforniában éltem, és tényleg őszintén szeretem ezt a helyet és a lakóit. Az elmúlt években gyakran kaliforniai nacionalistaként tekintettem magamra: amikor úgy tűnt, hogy Amerika már teljesen megőrült, arra gondoltam, hogy legalább az Arany Államban élek, és itt még mindig nagyjából rendben mennek a dolgok.

De mostanában egyre gyakrabban bizonytalanodok el. Talán a füst és az áramkimaradások miatt van, de a kaliforniaiakra egyáltalán nem jellemző nihilizmus férkőzött be mostanában a gondolkodalataimba. Egyre többször érzem azt, hogy végünk van. Kalifornia már soha nem lesz a régi. És emiatt nem érzem jól magam.

És nem csak a tüzekről van szó – bár úristen, már attól is rosszul vagyok, ha a tüzekre gondolok. Mostantól ilyen lesz az élet Amerika legnagyobb és leggazdagabb államában? Évente több százezer embert lakoltatnak ki, emberek millióinak lakásában nincs áram, százaknak pusztul el az ingatlanja és az élete. Tavaly Észak-Kaliforniában, közel ahhoz a részhez, ahol élek, – autóútnyi távolságra a világtörténelem legnagyobb, legfejlettebb és legnagyobb hatalommal rendelkező cégeitől – a levegő mérgezőbb volt, mint Pekingben vagy Új-Delhiben. Jó eséllyel ez ebben a hónapba újra megismétlődik, és mostantól minden évben ez lesz.

Ez lenne minden, amire Amerika képes?”

teszi fel a kérdést a New York Times publicistája, Farhad Manjoo, majd azokat a tényezőket kezdi sorolni, amik miatt a legnagyobb amerikai állam szerinte sokkal rosszabb hely lett, mint amilyen régebben volt. Ezt pedig röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy Kaliforniában a várostervezésben nem vették figyelembe a fenntarthatóságot, ami a klímaváltozás tüneteinek megszaporodásával egyre gyakrabban keseríti majd meg az állam lakóinak életét.

Tűzoltók dolgoznak San Bernardinóban. Fotó: AFP / Europress.

Anne Lowrey, az Atlantic újságírója így fogalmazza meg ugyanezt: “két nagy baja van az államnak: az erdőtüzek és a megfizethető lakhatás hiánya. Az egyik ráadásul erősíti a másikat.”

Kaliforniában napok óta újra komoly erdőtüzek pusztítanak, és aki követi a híreket, annak feltűnhet, hogy az utóbbi években egyre gyakoribbak a hírek az Egyesült Államok egyik leggazdagabb államának erdőtüzeiről. A trend a statisztikák alapján is egyértelmű: az állam történetében 20 legpusztítóbb erdőtüzéből 14 esett a 2007 utáni időszakra, amit a globális átlaghőmérséklet emelkedése magyaráz, ami miatt Kaliforniában az 50 évvel ezelőtti állapothoz képest évi 78 nappal nőtt azoknak a napoknak a száma, amikor nagy az erdőtűz kockázata.

De pontosan mi ez a várostervezési hiba, amiről Manjoo és Lowrey is ír?

Az Atlantic cikke alapján

a fő probléma Kaliforniában az agglomerációk terjeszkedése.

Az államban 1990 és 2010 között az új ingatlanok fele az agglomerációban épült. Emiatt nagyjából 2 millió ingatlan, az összes kaliforniai ingatlan hetede van kitéve erdőtűz kockázatának a Center for Insurance Policy and Research becslése alapján. Ez jóval nagyobb arány, mint bármilyen más amerikai államban.

A legtöbb pusztító erdőtűz a kaliforniai agglomerációkban koncentrálódik. Tavaly az erdőtűz 10 ezer otthont pusztított el Paradise-ben, ami egy agglomerációs város, itt 85 ember halt meg. Tavalyelőtt pedig 5000 ingatlan veszett oda és 22 ember halt meg a Santa Rosa közelében pusztító tűz miatt.

Bár az agglomerációs területek nagy része természetes módon kitett a jelenségnek, az emberi tevékenységnek is köze van ahhoz, hogy ennyire megszaporodtak az erdőtüzek az elmúlt években. Egyes becslések szerint tízből kilenc tüzet emberi mulasztás okoz. Ráadásul amíg a száraz fák és bokrok megfelelő környezetet biztosítanak a tűz kialakulásának, az épített környezet (autók, házak) egyes kutatások szerint további “üzemanyagként” funkcionál az erdőtüzekben.

De miért építkeznek az emberek az agglomerációban, ha ennyire veszélyes? Lowrey és Manjoo is egyetért abban, hogy egész egyszerűen azért, mert a nagyvárosok belső kerületeiben túl szigorúak az építési szabályok, és ezek lazítása az ott lakók ellenállásába ütközik. Emiatt rengetegen kiárazódnak a városok belső részéről.

Pedig ha magasabb épületeket lehetne építeni a belvárosokban, az a lakáshiányt is enyhíteni tudná.

Az erdőtüzek ráadásul csak rontanak a helyzeten: minden erdőtűz utáni időszakban nőnek a bérleti díjak, családok maradnak otthon nélkül, miközben nő az építkezés költsége. Egy 2018-as becslés szerint nagyjából 130 ezer embernek nem volt otthona Kalifornia államban.

“Egy államban, ahol a lakástulajdonosok negyven éve alkotmánymódosítással vésték kőbe az akaratukat, hogy örökre alacsony legyen az ingatlanadó, ahol minden próbálkozás elbukik, ami a belső kerületek sűrűbb lakhatását tenné lehetővé, ahol az olyan alapvető igények kielégítését, mint az áramhasználat, tisztességtelen cégekre bízzák, és ahol az autózás domináns közlekedési mód, nehéz elképzelni, hogy bármikor rendszerszintű változások jöjjenek a közeljövőben” – fogalmazott Manjoo.

San Francisco belvárosa. Fotó: AFP / Europress

És bár a kaliforniai kormányzat az elmúlt időszakban elfogadott intézkedéseket annak érdekében, hogy élénkítsék az építőipat és csökkentsék a bérleti díjakat, Lowrey szerint messze nem elég az, amit a politikusok eddig elértek. Ráadásul azért sem tesznek semmit, hogy kevesebben építkezzenek a veszélyeztetett területeken: “Nem emlékszem egyetlen visszadobott projektre, vagy olyanra, ahol kevésbé sűrű építkezést követeltek volna meg a tűzveszély miatt” – idéz Lowrey egy nyugdíjas várostervezési szakembert, aki az agglomerációs Sonoma Countyban dolgozott.

Jelenleg viszont továbbra is kalforniaiak milliói élnek a veszélyeztetett agglomerációkban, és számukra bármikor benne van a pakliban, hogy elpusztul az otthonuk, vagy akár veszélybe kerül az életük.

“Kalifornia lakhatási válsága felerősítette az erdőtűzválságot, az erdőtűzválság pedig felerősítette a lakhatási válságot. Ez egy ördögi kör, aminek bőven lesznek még áldozatai.

– írja Lowrey.

Világ erdőtűz kalifornia lakhatás város várostervezés Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Fabók Bálint
2019. november 11. 17:39 Tech, Világ

Az Adidas robotokkal próbálta forradalmasítani a cipőipart, de inkább visszatér ázsiai munkásokhoz

Bezárják a két robotizált szupergyárat, mert "olcsóbb és rugalmasabb" Ázsiában termelni.

Fabók Bálint
2019. november 11. 12:13 Világ

A befektetők most már meggondolják, adnak-e pénzt olyan városoknak, amelyeket jobban sújt a klímaváltozás

Az Egyesült Államokban egyre több önkormányzati kötvénykibocsátásnál hívják fel a vásárlók figyelmét a klímaváltozás kockázataira.

Torontáli Zoltán
2019. november 10. 13:10 Vállalat, Világ

A nagy drogériák is elkezdték csomagolás nélkül árulni a sampont és a tusfürdőt Csehországban

A dm hasonló tesztje után a másik nagy lánc is lépett, a vásárlóknak csak egyszer kell megvenniük a flakont, amit újratölthetnek egy automatából.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 11. 06:54 Vállalat

A TV2 új tulajdonosa a kisrészvényesek szerint kihúzta alóluk a bankjukat

Volt egy jó 30 milliárdot érő bank, amit Mészáros Lőrinc, a TV2 új tulajdonosai és jó pár kisrészvényes birtokoltak. Aztán jött egy furcsa ügylet, és csak Mészáros Lőrinc és a TV2-es kör maradt.

Kasnyik Márton
2019. november 9. 07:47 Podcast

Orbán Krisztián: Húsz évig lehülyéztek mindenkit, aki nem értett egyet velük, most nehéz hinni nekik

Ki hinne el bármit annak a leszerepelt gárdának, amely egy évtized alatt sem tudott semmi újat kitalálni? Nem csoda, hogy újra itt vannak a tekintélyelvű vezetők. Ez volt az első G7 Podcast Live.

Jandó Zoltán
2019. november 8. 06:56 Közélet

A Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagított

Az eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.