Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. február 9. 18:43 Adat

Többet árt a klímának, ha magyar marhahúst eszünk, mint ha mexikói avokádót

Akkor tehetünk legegyszerűbben a kílmaváltozás ellen, ha átalakítjuk az étrendünket, írtuk korábbi cikkünkben, amiből  az derült ki, hogy klímavédelmi szempontból alapjáraton azzal tesszük a legjobbat, ha minél kevesebb húst, és minél több zöldséget eszünk. Gyakran azonban még egy kategórián belül is elég nagyok az eltérések az élelmiszerek környezetterhelése között: egyes sajtok, például a cheddar vagy a mozzarella termelése például már-már a marhahúst közelíti szén-dioxid-kibocsátás szempontjából.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkkor tehetünk a legegyszerűbben a klímaváltozás ellen, ha átalakítjuk az étrendünket. De hogyan?Mennyire ártalmas a marhahús a klímának? Mi van a sajtokkal? Milyen tenyésztett halat enni ökológiai szempontból? Néhány tanács a klímát féltőknek.

De mi a helyzet akkor, ha messzi országokból importált zöldségeket, gyümölcsöket és a leginkább környezetterhelő húsokat hasonlítjuk össze? Vagy ahogy nemrég egy angol lakossági fórumon fogalmaztak:

melyik árt többet a klímának, ha brit marhahúst, vagy ha importált avokádót fogyasztunk?

Az ilyen kérdésekre egyáltalán nem könnyű válaszolni, ugyanis nagyon sok tényezőtől függ, hogy egy adott élelmiszer termelése mekkora környezetterheléssel jár. Például egyáltalán nem mindegy, hogy egy marhát egy olyan területen tartanak, ahol már jó ideje marhatenyésztéssel foglalkoznak, vagy brazil esőerdők letarolásával létrehozott legelőn tartják az állatot, ami aztán az asztalunkra kerül Kelet-Európában. Ahogy az sem mindegy, hogy a marhahúst a szomszédból, vagy egy másik kontinensről hozzák.

Annak ellenére ugyanakkor, hogy a helyi ételek fogyasztása egészen magas szinten, például az Egyesült Nemzeteknél is hivatalos ajánlásként szerepel, Hannah Ritchie az Oxfordi Egyetem és az Our World in Data kutatója szerint ez az egyik leginkább túlértékelt javaslat a klímaváltozás ellen potenciálisan bevethető stratégiák között.

Ritchie nemrég publikált posztjában egy csaknem 39 ezer farmra és 118 országra kiterjedő, a világ élelmiszertermelésének egészét átfogóan elemző tanulmány alapján jutott arra a következtetésre, hogy a legtöbb élelmiszer esetében csaknem elhanyagolható a szállítás hozzájárulása az élelmiszer teljes széndioxid-kibocsátásához.

Ráadásul nem csak a szállítás számít kevéssé, hanem szinte az összes termelés utáni feladat, tehát a feldolgozás vagy a csomagolás szén-dioxid-kibocsátáshoz való hozzájárulása is alacsony önmagában a termesztéshez-termeléshez képest.

A marha átlagos szén-dioxid-kibocsátásának 0,5 százaléka származik a szállítás közben keletkező kibocsátásból, ugyanis az egy kilogramm marhahús megtermelése közben létrejövő átlagos 60 kilogramm szén-dioxid-kibocsátás nagy része a metánból származik, amit az állatok szervezete a könnyebb emésztés érdekében termel. A Bloomberg cikke szerint az avokádó kilójának termelése és exportja ezzel szemben összesen csak 2,5 kilogramm szén-dioxid kibocsátásával jár együtt, amiből a szállítás kevesebb, mint 10 százalékot tesz ki.

Egy 2008-as tanulmány szerint ez azt jelenti, hogy egy amerikai fogyasztó többet tehet a klímavédelemért azzal, hogy egy napnyi kalóriabevitelnek megfelelő marhahús elfogyasztása helyett zöldséget eszik, mint azzal, hogy ha az összes élelmiszert helyi forrásból szerzi be. A szállítás közben keletkező kibocsátás megspórolását más tényezők is ellensúlyozhatják, egy 2009-es tanulmány szerint például az Egyesült Királyságban a téli hónapokban három-nyolcszor annyi energiát igényel a saláta termesztése, mint a Spanyolországban termesztetté.

Ebből az következik, hogy függetlenül attól, hogy honnan származik a marhahús vagy a bárány, ezek helyett sertéshús és csirke fogyasztásával csökkenteni tudja az ökológiai lábnyomát. Ennél is fontosabb alapszabály, hogy a kevesebb hús fogyasztása mindig jobb a bolygónak, mint a bolygóbarátnak marketingelt húsé, függetlenül a termék származási helyétől.

Az avokádó fogyasztásával tehát kevesebbet ártunk a klímának, mintha magyar marhahúst fogyasztunk, még akkor is, ha Mexikóból importált árut veszünk.

De még jobb, ha helyben termesztett zöldséget eszünk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat avokádó hús klímaváltozás marhahús mezőgazdaság szálítás zöldség Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2024. június 15. 13:33 Adat

Egy százalék a magyar Európa-bajnoki cím esélye, és ez nagy előrelépés

Anglia a legesélyesebb az Európa-bajnokság megnyerésére, a magyar válogatottnak 1 százalék esélyt adnak a fogadóirodák.

Bucsky Péter
2024. június 15. 05:42 Adat, Közélet

A Mi Hazánk is jobban szerepelt magához képest a cigányság körében, mint a Tisza

Az nem meglepő, hogy a települési szintű adatok szerint a cigányság továbbra is a Fidesz erős bázisa, érdekes viszont Magyar Péter pártjának leszereplése.

Hajdu Miklós
2024. június 14. 12:50 Adat, Közélet

Rendszerszintű félreszámlálás biztosan nem volt a főpolgármester-választáson

Statisztikai eszközökkel egyértelműen kimutatható problémák nem voltak a vasárnapi szavazatszámlálás során a fővárosban.

Fontos

Stubnya Bence
2024. június 17. 05:45 Közélet

A gazdasági helyzet eddig Magyar Pétert segítette, 2026-ig viszont már inkább a Fideszt fogja

A gazdaság gyengélkedése rontotta a kormánypárt mostani eredményét, a Tisza párt eredményét pedig javíthatta. 2026-ig ez a hatás fokozatosan átfordul majd.

Mit hoz az Európai Parlament jobbra tolódása a gazdaság számára?

Ha ellenállás bontakozik ki az EU-s költségvetési szabályokkal szemben, akkor a költségvetési lazítás irányába mozdulhatnak el a tagországok.

Hidi János Kovács Márton
2024. június 16. 05:42 Tech, Világ

Felgyorsítható a zöld átmenet, vagy bukni fogjuk a klímacélokat?

A jó trend már kialakult, de nincs elég beruházás ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött klímacélt. Miben lehet mégis bízni?