Akkor tehetünk legegyszerűbben a kílmaváltozás ellen, ha átalakítjuk az étrendünket, írtuk korábbi cikkünkben, amiből az derült ki, hogy klímavédelmi szempontból alapjáraton azzal tesszük a legjobbat, ha minél kevesebb húst, és minél több zöldséget eszünk. Gyakran azonban még egy kategórián belül is elég nagyok az eltérések az élelmiszerek környezetterhelése között: egyes sajtok, például a cheddar vagy a mozzarella termelése például már-már a marhahúst közelíti szén-dioxid-kibocsátás szempontjából.
De mi a helyzet akkor, ha messzi országokból importált zöldségeket, gyümölcsöket és a leginkább környezetterhelő húsokat hasonlítjuk össze? Vagy ahogy nemrég egy angol lakossági fórumon fogalmaztak:
melyik árt többet a klímának, ha brit marhahúst, vagy ha importált avokádót fogyasztunk?
Az ilyen kérdésekre egyáltalán nem könnyű válaszolni, ugyanis nagyon sok tényezőtől függ, hogy egy adott élelmiszer termelése mekkora környezetterheléssel jár. Például egyáltalán nem mindegy, hogy egy marhát egy olyan területen tartanak, ahol már jó ideje marhatenyésztéssel foglalkoznak, vagy brazil esőerdők letarolásával létrehozott legelőn tartják az állatot, ami aztán az asztalunkra kerül Kelet-Európában. Ahogy az sem mindegy, hogy a marhahúst a szomszédból, vagy egy másik kontinensről hozzák.
Annak ellenére ugyanakkor, hogy a helyi ételek fogyasztása egészen magas szinten, például az Egyesült Nemzeteknél is hivatalos ajánlásként szerepel, Hannah Ritchie az Oxfordi Egyetem és az Our World in Data kutatója szerint ez az egyik leginkább túlértékelt javaslat a klímaváltozás ellen potenciálisan bevethető stratégiák között.
Ritchie nemrég publikált posztjában egy csaknem 39 ezer farmra és 118 országra kiterjedő, a világ élelmiszertermelésének egészét átfogóan elemző tanulmány alapján jutott arra a következtetésre, hogy a legtöbb élelmiszer esetében csaknem elhanyagolható a szállítás hozzájárulása az élelmiszer teljes széndioxid-kibocsátásához.
Ráadásul nem csak a szállítás számít kevéssé, hanem szinte az összes termelés utáni feladat, tehát a feldolgozás vagy a csomagolás szén-dioxid-kibocsátáshoz való hozzájárulása is alacsony önmagában a termesztéshez-termeléshez képest.
A marha átlagos szén-dioxid-kibocsátásának 0,5 százaléka származik a szállítás közben keletkező kibocsátásból, ugyanis az egy kilogramm marhahús megtermelése közben létrejövő átlagos 60 kilogramm szén-dioxid-kibocsátás nagy része a metánból származik, amit az állatok szervezete a könnyebb emésztés érdekében termel. A Bloomberg cikke szerint az avokádó kilójának termelése és exportja ezzel szemben összesen csak 2,5 kilogramm szén-dioxid kibocsátásával jár együtt, amiből a szállítás kevesebb, mint 10 százalékot tesz ki.
Egy 2008-as tanulmány szerint ez azt jelenti, hogy egy amerikai fogyasztó többet tehet a klímavédelemért azzal, hogy egy napnyi kalóriabevitelnek megfelelő marhahús elfogyasztása helyett zöldséget eszik, mint azzal, hogy ha az összes élelmiszert helyi forrásból szerzi be. A szállítás közben keletkező kibocsátás megspórolását más tényezők is ellensúlyozhatják, egy 2009-es tanulmány szerint például az Egyesült Királyságban a téli hónapokban három-nyolcszor annyi energiát igényel a saláta termesztése, mint a Spanyolországban termesztetté.
Ebből az következik, hogy függetlenül attól, hogy honnan származik a marhahús vagy a bárány, ezek helyett sertéshús és csirke fogyasztásával csökkenteni tudja az ökológiai lábnyomát. Ennél is fontosabb alapszabály, hogy a kevesebb hús fogyasztása mindig jobb a bolygónak, mint a bolygóbarátnak marketingelt húsé, függetlenül a termék származási helyétől.
Az avokádó fogyasztásával tehát kevesebbet ártunk a klímának, mintha magyar marhahúst fogyasztunk, még akkor is, ha Mexikóból importált árut veszünk.
De még jobb, ha helyben termesztett zöldséget eszünk.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
