Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. február 9. 18:43 Adat

Többet árt a klímának, ha magyar marhahúst eszünk, mint ha mexikói avokádót

Akkor tehetünk legegyszerűbben a kílmaváltozás ellen, ha átalakítjuk az étrendünket, írtuk korábbi cikkünkben, amiből  az derült ki, hogy klímavédelmi szempontból alapjáraton azzal tesszük a legjobbat, ha minél kevesebb húst, és minél több zöldséget eszünk. Gyakran azonban még egy kategórián belül is elég nagyok az eltérések az élelmiszerek környezetterhelése között: egyes sajtok, például a cheddar vagy a mozzarella termelése például már-már a marhahúst közelíti szén-dioxid-kibocsátás szempontjából.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkkor tehetünk a legegyszerűbben a klímaváltozás ellen, ha átalakítjuk az étrendünket. De hogyan?Mennyire ártalmas a marhahús a klímának? Mi van a sajtokkal? Milyen tenyésztett halat enni ökológiai szempontból? Néhány tanács a klímát féltőknek.

De mi a helyzet akkor, ha messzi országokból importált zöldségeket, gyümölcsöket és a leginkább környezetterhelő húsokat hasonlítjuk össze? Vagy ahogy nemrég egy angol lakossági fórumon fogalmaztak:

melyik árt többet a klímának, ha brit marhahúst, vagy ha importált avokádót fogyasztunk?

Az ilyen kérdésekre egyáltalán nem könnyű válaszolni, ugyanis nagyon sok tényezőtől függ, hogy egy adott élelmiszer termelése mekkora környezetterheléssel jár. Például egyáltalán nem mindegy, hogy egy marhát egy olyan területen tartanak, ahol már jó ideje marhatenyésztéssel foglalkoznak, vagy brazil esőerdők letarolásával létrehozott legelőn tartják az állatot, ami aztán az asztalunkra kerül Kelet-Európában. Ahogy az sem mindegy, hogy a marhahúst a szomszédból, vagy egy másik kontinensről hozzák.

Annak ellenére ugyanakkor, hogy a helyi ételek fogyasztása egészen magas szinten, például az Egyesült Nemzeteknél is hivatalos ajánlásként szerepel, Hannah Ritchie az Oxfordi Egyetem és az Our World in Data kutatója szerint ez az egyik leginkább túlértékelt javaslat a klímaváltozás ellen potenciálisan bevethető stratégiák között.

Ritchie nemrég publikált posztjában egy csaknem 39 ezer farmra és 118 országra kiterjedő, a világ élelmiszertermelésének egészét átfogóan elemző tanulmány alapján jutott arra a következtetésre, hogy a legtöbb élelmiszer esetében csaknem elhanyagolható a szállítás hozzájárulása az élelmiszer teljes széndioxid-kibocsátásához.

Ráadásul nem csak a szállítás számít kevéssé, hanem szinte az összes termelés utáni feladat, tehát a feldolgozás vagy a csomagolás szén-dioxid-kibocsátáshoz való hozzájárulása is alacsony önmagában a termesztéshez-termeléshez képest.

A marha átlagos szén-dioxid-kibocsátásának 0,5 százaléka származik a szállítás közben keletkező kibocsátásból, ugyanis az egy kilogramm marhahús megtermelése közben létrejövő átlagos 60 kilogramm szén-dioxid-kibocsátás nagy része a metánból származik, amit az állatok szervezete a könnyebb emésztés érdekében termel. A Bloomberg cikke szerint az avokádó kilójának termelése és exportja ezzel szemben összesen csak 2,5 kilogramm szén-dioxid kibocsátásával jár együtt, amiből a szállítás kevesebb, mint 10 százalékot tesz ki.

Egy 2008-as tanulmány szerint ez azt jelenti, hogy egy amerikai fogyasztó többet tehet a klímavédelemért azzal, hogy egy napnyi kalóriabevitelnek megfelelő marhahús elfogyasztása helyett zöldséget eszik, mint azzal, hogy ha az összes élelmiszert helyi forrásból szerzi be. A szállítás közben keletkező kibocsátás megspórolását más tényezők is ellensúlyozhatják, egy 2009-es tanulmány szerint például az Egyesült Királyságban a téli hónapokban három-nyolcszor annyi energiát igényel a saláta termesztése, mint a Spanyolországban termesztetté.

Ebből az következik, hogy függetlenül attól, hogy honnan származik a marhahús vagy a bárány, ezek helyett sertéshús és csirke fogyasztásával csökkenteni tudja az ökológiai lábnyomát. Ennél is fontosabb alapszabály, hogy a kevesebb hús fogyasztása mindig jobb a bolygónak, mint a bolygóbarátnak marketingelt húsé, függetlenül a termék származási helyétől.

Az avokádó fogyasztásával tehát kevesebbet ártunk a klímának, mintha magyar marhahúst fogyasztunk, még akkor is, ha Mexikóból importált árut veszünk.

De még jobb, ha helyben termesztett zöldséget eszünk.

Adat avokádó hús klímaváltozás marhahús mezőgazdaság szálítás zöldség Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2020. április 4. 11:51 Adat

Minden hetedik, eddig 13 ezer Ausztriában élő és dolgozó magyar lett munkanélküli

Sokkal inkább rúgtak ki külföldieket, mint hazaiakat az osztrák munkaadók.

Jandó Zoltán
2020. április 4. 06:59 Adat

A váratlan járványokra leginkább felkészült országban már 100-240 ezer halottat várnak

Tavaly átfogó elemzést készítettek arról, hogy az egyes országok mennyire készültek fel egy járványra. A koronavírus úgy tűnik, egy másik dimenzióba érkezett.

Torontáli Zoltán
2020. április 3. 13:49 Adat, Világ

Katicabogarak és teknősök a hálószobában, a kutatók home office-ba vitték a kísérleti állataikat

A bezárt laborok vezetői sokszor nem tudják biztosítani a kísérleti állatok ellátását, ezért vagy leölik vagy szabadon engedik őket, de előfordul, hogy a kutatók otthonában kötnek ki.

Fontos

Stubnya Bence
2020. április 6. 16:06 Vállalat

Nem ritka a futárnak felcsapó menedzser a túlélésért küzdő vendéglátóiparban

Drasztikus megszorításokra kényszerülnek az éttermek, az egész iparág szenved. Napok alatt kellett újratervezni a gyakran évek óta bejáratott rutint.

Jandó Zoltán
2020. április 6. 06:31 Vállalat

Kormányközeli cégek lehetnek a nyertesei a koronavírust követő felvásárlásoknak

Konszolidációs hullámot indíthat el a mostani válság, ezen pedig azok nyerhetnek, akiknek van pénzük. Minél később jön az állami mentőcsomag, annál kiszolgáltatottabbak a cégek.

Fabók Bálint
2020. április 5. 06:47 Élet

“Tízezer forintom maradt” – munkájukat elvesztők a kétségbeejtő helyzetükről

Gyári munkát kereső szakács, talajt vesztő egykori hajléktalan vagy egyszerre munkanélkülivé váló pár. Milyen sorsok vannak az állásukat vesztő tízezrek között?