Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. február 9. 18:43 Adat

Többet árt a klímának, ha magyar marhahúst eszünk, mint ha mexikói avokádót

Akkor tehetünk legegyszerűbben a kílmaváltozás ellen, ha átalakítjuk az étrendünket, írtuk korábbi cikkünkben, amiből  az derült ki, hogy klímavédelmi szempontból alapjáraton azzal tesszük a legjobbat, ha minél kevesebb húst, és minél több zöldséget eszünk. Gyakran azonban még egy kategórián belül is elég nagyok az eltérések az élelmiszerek környezetterhelése között: egyes sajtok, például a cheddar vagy a mozzarella termelése például már-már a marhahúst közelíti szén-dioxid-kibocsátás szempontjából.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkkor tehetünk a legegyszerűbben a klímaváltozás ellen, ha átalakítjuk az étrendünket. De hogyan?Mennyire ártalmas a marhahús a klímának? Mi van a sajtokkal? Milyen tenyésztett halat enni ökológiai szempontból? Néhány tanács a klímát féltőknek.

De mi a helyzet akkor, ha messzi országokból importált zöldségeket, gyümölcsöket és a leginkább környezetterhelő húsokat hasonlítjuk össze? Vagy ahogy nemrég egy angol lakossági fórumon fogalmaztak:

melyik árt többet a klímának, ha brit marhahúst, vagy ha importált avokádót fogyasztunk?

Az ilyen kérdésekre egyáltalán nem könnyű válaszolni, ugyanis nagyon sok tényezőtől függ, hogy egy adott élelmiszer termelése mekkora környezetterheléssel jár. Például egyáltalán nem mindegy, hogy egy marhát egy olyan területen tartanak, ahol már jó ideje marhatenyésztéssel foglalkoznak, vagy brazil esőerdők letarolásával létrehozott legelőn tartják az állatot, ami aztán az asztalunkra kerül Kelet-Európában. Ahogy az sem mindegy, hogy a marhahúst a szomszédból, vagy egy másik kontinensről hozzák.

Annak ellenére ugyanakkor, hogy a helyi ételek fogyasztása egészen magas szinten, például az Egyesült Nemzeteknél is hivatalos ajánlásként szerepel, Hannah Ritchie az Oxfordi Egyetem és az Our World in Data kutatója szerint ez az egyik leginkább túlértékelt javaslat a klímaváltozás ellen potenciálisan bevethető stratégiák között.

Ritchie nemrég publikált posztjában egy csaknem 39 ezer farmra és 118 országra kiterjedő, a világ élelmiszertermelésének egészét átfogóan elemző tanulmány alapján jutott arra a következtetésre, hogy a legtöbb élelmiszer esetében csaknem elhanyagolható a szállítás hozzájárulása az élelmiszer teljes széndioxid-kibocsátásához.

Ráadásul nem csak a szállítás számít kevéssé, hanem szinte az összes termelés utáni feladat, tehát a feldolgozás vagy a csomagolás szén-dioxid-kibocsátáshoz való hozzájárulása is alacsony önmagában a termesztéshez-termeléshez képest.

A marha átlagos szén-dioxid-kibocsátásának 0,5 százaléka származik a szállítás közben keletkező kibocsátásból, ugyanis az egy kilogramm marhahús megtermelése közben létrejövő átlagos 60 kilogramm szén-dioxid-kibocsátás nagy része a metánból származik, amit az állatok szervezete a könnyebb emésztés érdekében termel. A Bloomberg cikke szerint az avokádó kilójának termelése és exportja ezzel szemben összesen csak 2,5 kilogramm szén-dioxid kibocsátásával jár együtt, amiből a szállítás kevesebb, mint 10 százalékot tesz ki.

Egy 2008-as tanulmány szerint ez azt jelenti, hogy egy amerikai fogyasztó többet tehet a klímavédelemért azzal, hogy egy napnyi kalóriabevitelnek megfelelő marhahús elfogyasztása helyett zöldséget eszik, mint azzal, hogy ha az összes élelmiszert helyi forrásból szerzi be. A szállítás közben keletkező kibocsátás megspórolását más tényezők is ellensúlyozhatják, egy 2009-es tanulmány szerint például az Egyesült Királyságban a téli hónapokban három-nyolcszor annyi energiát igényel a saláta termesztése, mint a Spanyolországban termesztetté.

Ebből az következik, hogy függetlenül attól, hogy honnan származik a marhahús vagy a bárány, ezek helyett sertéshús és csirke fogyasztásával csökkenteni tudja az ökológiai lábnyomát. Ennél is fontosabb alapszabály, hogy a kevesebb hús fogyasztása mindig jobb a bolygónak, mint a bolygóbarátnak marketingelt húsé, függetlenül a termék származási helyétől.

Az avokádó fogyasztásával tehát kevesebbet ártunk a klímának, mintha magyar marhahúst fogyasztunk, még akkor is, ha Mexikóból importált árut veszünk.

De még jobb, ha helyben termesztett zöldséget eszünk.

Adat avokádó hús klímaváltozás marhahús mezőgazdaság szálítás zöldség Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2020. május 22. 12:32 Adat

A BCG-oltás függ össze legerősebben a járvány súlyosságával számos tényező közül

Számos nyomon elindultak annak feltárásához, hogy miért bizonyos országokban vált súlyossá a koronavírus-járvány. Ezek egy részét a nemzetközi statisztikák is megerősítik.

Avatar
2020. május 21. 13:32 Adat

Satufék után padlógáz jön a magyar gazdaságban?

A járvány vége és a gazdaság helyreállása is nehezen előre jelezhető, de már az is óriási siker lenne, ha idén nem zsugorodna a magyar gazdaság 2019-hez képest.

Jandó Zoltán
2020. május 21. 09:19 Adat

Már nem Fejér a legfertőzöttebb megye az országban

Április eleje óta a főváros után Fejér megyében volt népességarányosan a legtöbb fertőzött, ez változott meg a mai adatközlést követően.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. május 27. 08:23 Közélet

Kilencvenmilliárdért építi meg az új Duna-hidat Paksnál a kormány kedvenc útépítője

A hídra főleg a paksi atomerőmű bővítése miatt van szükség, és 25 kilométernyi utat is építhet hozzá a Duna Aszfalt a következő három évben.

Váczi István
2020. május 27. 06:29 Közélet

Mire vége a járványnak, nagyon felkészültek leszünk rá

Az egészségügyi felszerelések terén önellátásra törekszik a kormány, sőt, mintha ezt más ágazatokra is ki akarná terjeszteni, ami furcsa egy nyitott gazdaságban.

Fabók Bálint
2020. május 26. 12:22 Vállalat

Utolsókat rúgja a nagy múltú Ajka Kristály, bontani kezdték az üveggyárat

A rendszerváltás idején még 1300 embert alkalmazó gyár fénykorában szinte kizárólag gazdag országokba exportált, mostanra azonban nagyjából 15 embernek ad munkát.