Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. július 21. 06:31 Közélet

Nem létező projekt után fizetett a BKK 300 milliót tanácsadásra

Elképesztően jó feltételekkel sikerült leszerződnie néhány éve a BKK-val egy ingatlan bérbeadásra létrehozott vállalkozásnak. A szerződéses feltételek alapján akkor is havi 18 millió forintot kell kapniuk 2,5 éven át, ha időközben a projekt is megszűnik, és így már tennivaló sem akad.

A BKK valaha volt talán legösszetettebb informatikai- és eszközfejlesztési projektje, és egyben az egyik legnagyobb pénznyelő botránya volt az e-jegy rendszer bevezetésének kudarca. Ennek levezényléséhez olyan céggel szerződtek tanácsokra, amelynek semmi tapasztalata nem volt hasonló nagyságrendű, nemzetközi mércével is jelentős projekt menedzselésében. A tanácsadói díj az aktuális szerződési feltételek szerint a 800 millió forintot közelíti, ami az eredetileg tervezett 13,8 milliárd forintos e-jegy projekt értékének 6 százaléka – ami kirívóan magas, főleg ha számításba vesszük, hogy a projekt sikere nem szerepelt a feltételek között.

A budapesti e-jegy rendszer egészen látványosan bukott meg: hiába költöttek el rá 8,6 milliárd forintot, semmi nem valósult meg belőle, és alig maradt a projekt után olyan eszköz, amit a jövőben bármire is fel lehetne használni.

Az új fiúkkal érkeztek

A BKK-nak külön csapata volt az e-jegyrendszer előkészítésére 2010 óta, akik közül sokan az informatikai piacon működő cégektől érkeztek. Ők nemzetközi tenderben kiválasztották a német Scheidt & Bachmann (S&B) céget a projektre, és 2014 októberében szerződtek egy olyan konstrukcióban, amiben a rendszer tervezése, fejlesztése, kivitelezés és öt éves működtetése is a cég feladata volt.

Nem sokkal később, 2014 decemberében Tarlós István leváltotta a BKK éléről Vitézy Dávidot, majd a következő közel egy évben az e-jegy projekt vezetője és a csapat nagy része távozott a cégtől. Itt már látszott, hogy komoly gondok vannak. A projektre rálátó forrásaink a német S&B-ről hamar kiderült, hogy nem képes és nem is akarja befejezni a projektet, igaz, egy olyan szerződésmódosítást kiharcoltak, ami megemelte a teljesítés nélkül adható előleget. 

Az abban az időben Dabóczy Kálmán vezette BKK sem volt ura a helyzetnek, hiába nem látták a kiutat a projektnél, ahelyett, hogy lezárták volna, inkább csak mindig egy-egy évet toltak a határidőn. Egy dologban viszont nem tétlenkedtek: újabb jelentős összegű szerződéseket kötöttek.

A Zöld Terasz Kft.-vel 2015 novemberében kötöttek szerződést mérnöki szolgáltatásokra. A szerződés másfél oldalon át vezeti le, hogy miért is nem közbeszerzési eljárás keretében, hanem verseny nélkül választotta ki a BKK a céget erre a feladatra. (Többek között arra hivatkoznak, hogy közszolgáltatási feladataik ellátásához szükséges a tanácsadó szerződtetése, ami erősen megkérdőjelezhető.*A nem működő rendszer nélkül pontosan ugyanúgy működne a budapesti közlekedés, mint egyébként.)

Ezt a megállapodást a Zöld Terasz Kft. és a SecurIT Kft. konzorciumával kötötték, az előbbi 70 százalékos részesedéssel bírt a konzorciumban. A “Minőségbiztosítási szolgáltatások nyújtására az elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez kapcsolódóan” tárgyú szerződést ekkor maximum 40 millió forintos keretösszeggel írták alá, és azzal a feltétellel, hogy amennyiben hasonló tárgyban új szerződést köt a BKK, akkor érvényét veszti.

A szerződést a BKK IT és gazdasági vezetője írta alá, a neveket a közérdekű adatkérés során kitakarták. Ám azt tudni lehet, ekkoriban Horváth János volt a cég gazdasági vezérigazgató-helyettese, az aláírás alapján pedig Merth Balázs lehetett az informatikai vezető, akinek 2015 áprilisa óta volt aláírási joga.

Ezt követően egy évvel új megállapodás született: a BKK 2016. október 17-én szerződött le immár csak a Zöld Terasz Kft.-vel egy közbeszerzés eredményeként. Az új szerződés tárgy az “AFC (elektronikus jegyrendszer) Projekt megvalósításához kapcsolódó független mérnöki feladatok ellátása” lett.

A szerződést 18 hónapra kötötték meg, 12 hónap opcióval. Tehát eredetileg lejárt volna 2018. április 17-én. Ám az opciót olyan trükkösen foglalták a szerződésbe, hogy az automatikusan meghosszabbodik, ha az e-jegy projektet nem adják át a Zöld Terasztól független ok miatt. Ekkor ugyan még élt a szerződése a BKK-nak az e-jegy projektre, de nem haladt a projekt, és már ekkor is sokan kételkedtek, hogy valaha megvalósulhat-e. A Zöld Terasz Kft. azonban levélben felhívta a BKK figyelmét, hogy a csúszás nem miattuk van, ezért 2019. április 17-ig meghosszabbodott a szerződés.

Sőt, még az opció lejárta után sem gondolt senki arra, hogy a havi 18 milliós szolgáltatás nem hozta meg a várt eredményt. 2019. február 12-én ugyanis meghosszabbították a szerződést 2020. június 15-éig. Ez azért különösen érdekes, mert a BKK vezetése 2018. november 21-én felmondta a szerződést az e-jegy megvalósításával megbízott Scheidt & Bachmann-nal. Azóta már e-jegyrendszer projekt sincsen, az új nevén Fővárosi Viteldíjrendszer (FVR) kidolgozásán dolgoztak.

Egy olyan feladatra hosszabbítottak szerződést, ami ekkor már hónapok óta nem létezett, hiszen felmondták a szerződést.

Épeszű indokot erre igen csak nehéz találni, különösen hogy a teljesítéshez kellett volna egy kivitelező, akinek a munkáját ellenőrizhették volna. Arról nem tudni sokat, hogy milyen munkát végzett a Zöld Tearsz. Pedig nem kevés pénzről van szó: másfél évig, egészen idén áprilisig összesen 302 millió forint számlát fogadott be a BKK úgy, hogy a projekt, amire szerződtették a mérnököt, megszűnt. 

Mindeközben a BKK vezetését a 2019. októberi választások után új vezetés vette át. Lapunknak nyilatkozva az azóta már menesztett Varga Ivett is kiemelte, hogy

az egész e-jegyrendszer projekttel kapcsolatban az előző városvezetés feljelentést tett, folyamatban vannak az ügyészségi és rendőrségi vizsgálatok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdos bukás fenyegeti a járvány miatt a budapesti közlekedéstÉrdemi fővárosi közlekedésfejlesztés nem lesz a kormány támogatása nélkül, miközben a turisták eltűnése is jelentős érvágás - mondja a BKK vezérigazgatója.

Tehát egy kiemelten csalás-gyanús, közel 10 milliárdos közpénzért semmilyen kézzelfogaható eredményt nem szállító projektnél, amivel kapcsolatban ügyészségi és rendőrségi nyomozás zajlik, senkinek nem tűnik fel, hogy egy cég havonta úgy nyújt be 18 milliós számlát, hogy igazából már nem is létezik a projekt, amin dolgoznia kellene. 

A Zöld Terasz Kft.-nek mindenesetre bomba üzlet volt a tanácsadás. A BKK-tól közérdekű adatként kikért kimutatások alapján az elmúlt öt évben 760 millió forintot fizettek ki a cégnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHatmilliárdos gödörből kell kihúzni Tarlósék elfuserált projektjétMég a tesztkapukat is leszerelik a bedőlt e-jegyrendszer után, 8,6 milliárdért cserébe két szervere és pár kétséges hasznú szoftvere marad a BKK-nak.

Az S&B a BKK-tól összesen 7,6 milliárd forintot kapott meg, így az ő munkáját felügyelő mérnöki, tanácsadói feladatokra a Zöld Terasznak ennek tizedét fizették ki. A cég árbevételi adatait érdemes a BKK-s kifizetésekkel is egybevetni, és jól láthatóan alig volt más bevétele a cégnek:*A cég 2018-ban még egy 11,5 milliós közbeszerzési megbízást is kapott a BKK-tól, ezt is figyelembe vettük.

 

A Zöld Terasz Kft.-t 2005-ben alapították ingatlanforgalmazásra, és 2016 júniusától váltottak profilt, ekkortól a mérnöki szolgáltatás a főtevékenységük. Nyilvános honlapja nincs a vállalkozásnak. Az e-jegy projekt előtt egy állami mérnöki megbízásuk volt, a szintén BKK-s Futár projekten dolgoztak: egy 21,5 milliós munkában vettek részt konzorciumi társként 2013-ban.

A cégnél 2016 májusig ketten dolgoztak, a BKK-s munka 7 főre emelte a létszámot. 2018 májusától már csak hatan, 2019 februárjától négyen, 2020 áprilisától pedig senki sem dolgozik a cégben. Tehát a 760 milliós bérből maximum 7 fő bérét kellett állni.

322 millió forintot azonban alvállalkozónak fizetett ki a cég, így a munka 42 hónapja alatt fejenként havi másfél millió forint jutott a hét főre a mérnöki-tanácsadói munkára. Ennyi pénzért feltehetően már találtak volna olyan projektmenedzseri-tanácsadó céget is, amelyik jelentősebb tapasztalattal rendelkezik. 

A Zöld Terasz tulajdonosa Megyesi László, akinek több ingatlanos cége is volt, ezek között számos felszámolás és kényszertörlés alatt. Ügyvezető volt abban a WK Mélygarázsépítő Kft.-ben, ami még 2007-ben tervezett mélygarázst a Nagymező utcába, ami éveken át tartó botrányokba keveredett.  A Zöld Terasznak leányvállalata is van, az MNP Controll Kft, amely 2018-ban 7 milliós eredményt ért el, 2019 december 23-tól a NAV végrehajtási adatbázisában szerepelt.

Az alvállalkozói munkákkal megbízott GVSX Kft.-ről már többet tudni. 2019. februárjáig 6 alkalmazottjuk volt, azóta 10-11. Tulajdonosa és ügyvezetője Sipos Gyula. A cégnek azonban valóban van közlekedésfejlesztési tapasztalata, ők készítették 2015-ben a Budapest Közút Integrált Közlekedé­s­szervezési és Szabályozási Rendszerét (IKSZR), amivel 400 kamera képe alapján tudják a forgalmat és a buszsávokat figyelni és büntetéseket kiszabni.

A GVSX közel 850 millió forintnyi közbeszerzést nyert el a fővárosi közlekedési cégektől az IKSZR rendszer fejlesztésére és üzemeltetésére. Ehhez hasonló rendszert épít a rendőrség is, ők 35 ezer kamerát kötnének össze országosan a Szitakötő rendszerben. Az erről szóló közbeszerzést 350 millió forintos áron június 10-én nyerték el.

A BKK-s e-jegyrendszer és a rendőrség sem áll annyira távol egymástól: a kirúgott Varga Ivett élettársa, Nagy Zsolt korábban részt vett a Hagyó Miklós elleni nyomozásban az egykori Népszabadság cikke szerint. A rendőrségtől pedig kimagaslóan magas, havi 1,1 milliós fizetéssel a BKV-hoz került tanácsadóként a 2010-es fideszes választási győzelmet követően, majd a BKK-nál az e-jegyrendszerrel foglalkozott. 

Hiába a nyomozói tapasztalat, az e-jegyrendszer ismételt átvizsgálása, új feljelentést nem tett sem a BKK, sem a főváros új vezetése. Még azt se vették észre, hogy már bedőlt projektre fizetnek százmilliós költségeket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLegkésőbb év végétől nincs, aki üzemeltesse a BKK jegyautomatáitA cég jegybevételének 60 százaléka származik az automatákból, így elég komoly problémát okozna ezek kiesése. A szerződés azonban úgy tűnik, végleg lejár.

Közélet bkk e-jegyrendszer Scheidt & Bachmann zöld terasz Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2020. augusztus 13. 06:50 Közélet

Kétmilliárdos profitot pumpálhatott Szlovéniába a magyar lélegeztetőgép-vásárlás

A beszerzés nem volt se gyors, se minőségi, viszont a pénz egy olyan céghez került, amely nagyon kedves a Fidesz szövetségesének.

Jandó Zoltán
2020. augusztus 12. 14:58 Közélet

Több mint tízmilliárdot fizet az állami média a Forma-1-ért

Ennél több pénzt egy szerződés keretében csak a magyar labdarúgásért fizetett ki az MTVA. Nyolc év alatt bő 80 milliárd ment el a sportközvetítésekre.

Jandó Zoltán
2020. augusztus 12. 10:21 Közélet, Vállalat

Egy forintot alkudott az MNB a festményekből, amiket 165 millióért vesz

A négy, közelmúltban megrendelt grandiózus szobor után ezúttal 17 Bak Imre-festményt szerez be a jegybanki tulajdonban lévő MNB-Ingatlan Kft.

Fontos

Bucsky Péter
2020. augusztus 12. 06:51 Közélet

Minden 20. forintot költöttek el hasznosan az elfuserált fővárosi fejlesztésnél

Lassan két évvel a szerződés felmondása után is újabb költségek kerülnek elő, a számla az aktuális kimutatás szerint 11,1 milliárd. Felelős, de még csak gyanúsított sincs.

Váczi István
2020. augusztus 11. 06:52 Vállalat

Veszteséges, de már gyarapítja a gazdaságot a kormány kedvenc multija

Tavaly 30 milliárd forintot tett hozzá a magyar gazdasághoz a Samsung gödi üzeme, amely már több mint kétezer embert foglalkoztat.

Avatar
2020. augusztus 10. 15:33 Adat

Most akkor mekkora a valódi munkanélküliség Magyarországon?

Egymásnak sokszor homlokegyenest ellentmondó kommentárokat lehet olvasni arról, hogy pontosan mekkora munkanélküliség alakult ki, és látható-e már javulás.