(A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.)
A 70 százalékos bérkipótlással a kormány végre a jó iránya indult el. Be kellett látnia, hogy ez most elsősorban egy keresleti oldali és megélhetési válság, azaz a magyar állam sem fogja elkerülni, hogy átvállalja állampolgárai megélhetésének biztosítását, méghozzá tömegesen. Ezt korábban már felvállalta az állam a Távol-Keleten, Kelet- és Nyugat-Európában, sőt, még az Egyesült Államokban is. Ehhez képest a magyar 70 százalék – nem a teljes bérre, csak a kieső részre vonatkozik – relatíve szerény vállalás, de legalább elengedte a kormányzat az „aki akar, képes munkát találni” régóta dédelgetett fikcióját. Ez az ország nagy részén eddig sem volt így, a vírus idején pedig pláne nem.
Továbbra sem világos azonban, hogy mi lesz a társadalom legelesettebb rétegeivel. Jelentős lesz azoknak a száma, akiket a munkáltató nem részmunkaidőre rak át, hanem el fog bocsájtani, vagy már el is bocsájtott. Az eddigi, Európa-rekorder rövid és alacsony összegű munkanélküli segély itt elégtelennek fog bizonyulni.
Ismert, hogy a magyar háztartások háromnegyedének továbbra sincsen pár hónapnál hosszabb időre elegendő tartaléka. Ezt nagyjából a nyár közepére felélik. Ha a válság ennél tovább tartana, nagyon súlyos helyzet alakulhat ki.
Kifejezetten veszélyeztetett réteg az idősek csoportja.
A nyugdíjukat ők ugyan nem fogják elveszíteni, ebben az értelemben tehát nagyobb biztonságban vannak, mint az aktív korúak. Ugyanakkor egy tartósan 360 forint feletti euróárfolyam olyan mértékű import-áremelkedést jelenthet, ami súlyosan veszélyezteti a megélhetésüket, főleg a kisnyugdíjasoknál. A 2020-ban velünk lévő válságban nem jelent semmilyen támogatást a kormány által bejelentett, nagyon kismértékű nyugdíjemelés, amelyet csak 2021-től folyósítanak, évi egyhetes extra jövedelem mértékéig. Sürgősen szükség lenne a szakszervezetek régi követelésének teljesítésére: a minimálnyugdíj érje el a mindenkori minimálbér szintjét! (És ha már a szakszervezeteknél tartunk: abszurd, hogy a kormány hazai és nemzetközi vállalkozói szervezetekkel is egyeztet a válságenyhítő csomagjáról, de a szakszervezetekkel nem!)
Az időseknek azonban többre lenne szüksége, mint jövedelemre. Nem véletlen ugyanis, hogy tömegesen kinn vannak az utcán a kijárási korlátozás ellenére. Az Európai Szociális Felmérés (ESS) adatai szerint ugyanis a magyar nyugdíjasok minden más uniós tagországnál nagyobb arányban elmagányosodottak. Mintegy 60 százalékuknak egyáltalán nincs társasága, míg mondjuk Skandináviában ilyen nyugdíjas gyakorlatilag nincs. Vészhelyzetben mutatkozik meg, mennyire hiányzik egy érdemi szociálismunkás-hálózat idehaza. Érdemi fizetésekkel, jelentős létszámmal. Ennek a bevezetése most óriási segítség lenne (bevásárlás, ház körüli segítség, étkeztetés, ügyintézés, lelki támogatás), és munkahelyeket is jelentene.
További kiszolgáltatott réteg a bizonytalan lakhatással rendelkezők csoportja.
Nem csak a látható hajléktalanokról van szó, ők csak a jéghegy csúcsa. Budapesten például a szakértők szerint százezres nagyságrendben vannak olyanok, akik ugyan nem az utcán alszanak, de lakhatásuk nem megoldott. Az ő egészségügyi helyzetük nagyon kiszolgáltatott. Az Egyesült Államok példáján már világosan látszik, hogy a legszegényebb rétegeknél terjed leggyorsabban a vírus: zsúfoltabban laknak, rosszabb higiéniai, táplálkozási és immunitási helyzetben. Ha valaki puszta emberiességből nem is empatizál a szegényekkel, legalább a saját érdekében most kellene. Nem fogjuk tudni ugyanis megfékezni a járványt, ameddig az a legszegényebbek között szabadon terjedhet. Márpedig az első jelentések szerint az amúgy is elégtelen minőségű hajléktalanszállások az elmúlt időszakban megteltek.
Továbbra sincs információ arról, hogy hogyan segíti az állam, segítik az önkormányzatok azokat, akik nem tudják otthon tanítani gyerekeiket, mert még munkába járnak. (A miniszterelnök – érthető okokból – külön kérte, hogy ne a kockázati csoportot jelentő nagyszülőkre bízzák őket). Mi lesz azokkal, akik nem engedhetik meg maguknak a digitális oktatást lehetővé tevő számítógépet és szélessávú internetet? Ismert módon a magyar gyerekek harmada-negyede az elmúlt évtizedben szegénységben élt. Biztosított-e most az ő rendszeres és egészséges táplálkozásuk? Ez a kérdés még az immunrendszer szempontjából is felvethető.
Ha a transzneműekre van ideje a kormányzatnak, talán a szegényekre is kéne jusson. A magyar társadalom nagyobbik része egyáltalán nem osztja ugyanis a miniszterelnök álláspontját, mely szerint csak munkáért szabad az államnak megélhetést biztosítania. A már hivatkozott ESS adatai szerint például egy alapjövedelem bevezetését a magyarok 70 százaléka támogatja, és csak 30 százaléka ellenzi. Ezzel második helyen vagyunk Európában.
Közélet
Az ellenzéki győzelem esélye esztelen állami költekezéshez vezet
A kormány természetének megfelelően saját politikai hatalmának biztosítására törekszik, a társadalmi jólét tartós emelésére csak a látszat szintjén.
Nem fekszik az árrésstop a CBA-nak sem, amelynek általában próbál kedvezni a kormány
A kormány is látja, hogy megint főleg a kisboltokat hozta nehéz helyzetbe.
Életünk végéig dolgoznunk kell, ha a társadalom ennyire elöregedik
Az öregedő országokban egyre több 65 éven felüli dolgozik és a relatív szegénységben élő idősek aránya is nő.
Fontos
Ne támogassuk tovább a gazdagokat!
Közvetlenül és közvetve is sok pénzzel támogatja a földgáz, a benzin és a gázolaj felhasználását az állam, ami növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Kitörési lehetőséget is látnak a magyar beszállítók az autóipar válságában
A szűkülő piacon nehéz alkalmazkodni az elektromos átálláshoz, de nem lehetetlen, ilyen most a magyar járműipar alulnézetből.
Szárnyalnak a védelmi ipari részvények az európai fegyverkezés híreire
A Rheinmetall, a Thales, a Leonardo, a Dassault és a Safran is az idei év legjobb befektetései között van.
