Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. április 7. 17:09 Közélet

Mi lesz a legelesettebbekkel?

(A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A 70 százalékos bérkipótlással a kormány végre a jó iránya indult el. Be kellett látnia, hogy ez most elsősorban egy keresleti oldali és megélhetési válság, azaz a magyar állam sem fogja elkerülni, hogy átvállalja állampolgárai megélhetésének biztosítását, méghozzá tömegesen. Ezt korábban már felvállalta az állam a Távol-Keleten, Kelet- és Nyugat-Európában, sőt, még az Egyesült Államokban is. Ehhez képest a magyar 70 százalék – nem a teljes bérre, csak a kieső részre vonatkozik – relatíve szerény vállalás, de legalább elengedte a kormányzat az „aki akar, képes munkát találni” régóta dédelgetett fikcióját. Ez az ország nagy részén eddig sem volt így, a vírus idején pedig pláne nem.

Továbbra sem világos azonban, hogy mi lesz a társadalom legelesettebb rétegeivel. Jelentős lesz azoknak a száma, akiket a munkáltató nem részmunkaidőre rak át, hanem el fog bocsájtani, vagy már el is bocsájtott. Az eddigi, Európa-rekorder rövid és alacsony összegű munkanélküli segély itt elégtelennek fog bizonyulni.

Ismert, hogy a magyar háztartások háromnegyedének továbbra sincsen pár hónapnál hosszabb időre elegendő tartaléka. Ezt nagyjából a nyár közepére felélik. Ha a válság ennél tovább tartana, nagyon súlyos helyzet alakulhat ki.

Kifejezetten veszélyeztetett réteg az idősek csoportja.

A nyugdíjukat ők ugyan nem fogják elveszíteni, ebben az értelemben tehát nagyobb biztonságban vannak, mint az aktív korúak. Ugyanakkor egy tartósan 360 forint feletti euróárfolyam olyan mértékű import-áremelkedést jelenthet, ami súlyosan veszélyezteti a megélhetésüket, főleg a kisnyugdíjasoknál. A 2020-ban velünk lévő válságban nem jelent semmilyen támogatást a kormány által bejelentett, nagyon kismértékű nyugdíjemelés, amelyet csak 2021-től folyósítanak, évi egyhetes extra jövedelem mértékéig. Sürgősen szükség lenne a szakszervezetek régi követelésének teljesítésére: a minimálnyugdíj érje el a mindenkori minimálbér szintjét! (És ha már a szakszervezeteknél tartunk: abszurd, hogy a kormány hazai és nemzetközi vállalkozói szervezetekkel is egyeztet a válságenyhítő csomagjáról, de a szakszervezetekkel nem!)

Az időseknek azonban többre lenne szüksége, mint jövedelemre. Nem véletlen ugyanis, hogy tömegesen kinn vannak az utcán a kijárási korlátozás ellenére. Az Európai Szociális Felmérés (ESS) adatai szerint ugyanis a magyar nyugdíjasok minden más uniós tagországnál nagyobb arányban elmagányosodottak. Mintegy 60 százalékuknak egyáltalán nincs társasága, míg mondjuk Skandináviában ilyen nyugdíjas gyakorlatilag nincs. Vészhelyzetben mutatkozik meg, mennyire hiányzik egy érdemi szociálismunkás-hálózat idehaza. Érdemi fizetésekkel, jelentős létszámmal. Ennek a bevezetése most óriási segítség lenne (bevásárlás, ház körüli segítség, étkeztetés, ügyintézés, lelki támogatás), és munkahelyeket is jelentene.

További kiszolgáltatott réteg a bizonytalan lakhatással rendelkezők csoportja.

Nem csak a látható hajléktalanokról van szó, ők csak a jéghegy csúcsa. Budapesten például a szakértők szerint százezres nagyságrendben vannak olyanok, akik ugyan nem az utcán alszanak, de lakhatásuk nem megoldott. Az ő egészségügyi helyzetük nagyon kiszolgáltatott. Az Egyesült Államok példáján már világosan látszik, hogy a legszegényebb rétegeknél terjed leggyorsabban a vírus: zsúfoltabban laknak, rosszabb higiéniai, táplálkozási és immunitási helyzetben. Ha valaki puszta emberiességből nem is empatizál a szegényekkel, legalább a saját érdekében most kellene. Nem fogjuk tudni ugyanis megfékezni a járványt, ameddig az a legszegényebbek között szabadon terjedhet. Márpedig az első jelentések szerint az amúgy is elégtelen minőségű hajléktalanszállások az elmúlt időszakban megteltek.

Továbbra sincs információ arról, hogy hogyan segíti az állam, segítik az önkormányzatok azokat, akik nem tudják otthon tanítani gyerekeiket, mert még munkába járnak. (A miniszterelnök – érthető okokból – külön kérte, hogy ne a kockázati csoportot jelentő nagyszülőkre bízzák őket). Mi lesz azokkal, akik nem engedhetik meg maguknak a digitális oktatást lehetővé tevő számítógépet és szélessávú internetet? Ismert módon a magyar gyerekek harmada-negyede az elmúlt évtizedben szegénységben élt. Biztosított-e most az ő rendszeres és egészséges táplálkozásuk? Ez a kérdés még az immunrendszer szempontjából is felvethető.

Ha a transzneműekre van ideje a kormányzatnak, talán a szegényekre is kéne jusson. A magyar társadalom nagyobbik része egyáltalán nem osztja ugyanis a miniszterelnök álláspontját, mely szerint csak munkáért szabad az államnak megélhetést biztosítania. A már hivatkozott ESS adatai szerint például egy alapjövedelem bevezetését a magyarok 70 százaléka támogatja, és csak 30 százaléka ellenzi. Ezzel második helyen vagyunk Európában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚgy tűnik, az út szélén hagy pár százezer munkanélkülit a kormány egy időreHiába javasolják sokan a munkájukat elvesztők rendkívüli megsegítését, eddigi bejelentései alapján a kormány semmi ilyesmit nem tervez.

Közélet járvány koronavírus munkanélküli nyugdíjas válság Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Fabók Bálint
2021. január 19. 06:56 Közélet

Milliárdos cégek tömeges összeomlása mutatja, hogyan lophattak szét egy állami programot

Rendszerszintű visszaélések ritkán válnak annyira egyértelművé, mint a kulturális tao-támogatások esetén. Hogyan uraltak le visszás cégek egy egész szektort?

Hajdu Miklós
2021. január 18. 06:32 Közélet

A beoltások felpörgetését tényleg nem a magyar ellátórendszer kapacitásai nehezítik

Ha a számokat nézzük, az ellátórendszer korlátai nem látszanak, a szűk keresztmetszet egyelőre az, hogy nincs elég oltás, és sokan nem is akarják felvenni.

Avatar
2021. január 15. 15:20 Közélet

Ősi dakota közmondás: a világ azé, aki megosztja!

A társadalmi integráció veszélyeztetése komoly dolog, a csoportalapú indulatkeltés tudatos, gátlástalan alkalmazása felelősségre vonásért kiált.

Fontos

Stubnya Bence
2021. január 20. 06:54 Vállalat

Már a februári minimálbér-emelést is veszélyezteti a tárgyalási patthelyzet

Közel van egymáshoz a munkaadói és a munkavállalói szervezetek ajánlata, mégsem tudtak eddig megegyezni az emelés mértékéről.

Avatar
2021. január 17. 16:25 Élet

Nemcsak anyagiakban, de boldogságérzetben is egyre jobban szétszakad a társadalom

A jövedelem természetesen befolyásolja a boldogságérzetet, de összességében inkább az számít, hogy milyen az ember társadalmi státusza, és ez is szétszakadóban van.

Kasnyik Márton
2021. január 17. 06:29 Világ

Öt dolog, amit a Trump-korszakból tanultam

Őrült Királyként, saját hazugságaiba gabalyodva fejezi be elnökségét, de már korábban is kemény tanulságokkal szolgált Donald Trump politikai pályafutása.