Hírlevél feliratkozás
Nagy Bertalan
2020. április 2. 15:53 Pénz

Meddig bírják ki a magyar családok a válságban?

(A cikk szerzője a Concorde Értékpapír Zrt. privátbanki üzletfejlesztési igazgatója)

A válság hatására több százezren veszíthetik el munkájukat Magyarországon, a következő hónapokban akár a családok fele is elvesztheti a jövedelmét részben vagy teljes egészében. A háztartások több mint felének a megtakarítása csak maximum 2-3 hónapra lehet elég. Ezért elengedhetetlen lesz, hogy a munkanélküli segélyrendszert nagyvonalúbbá tegyék, és bevezessenek egy átmeneti alapmegélhetést biztosító rendszert.

Tudomásom szerint a kamatvágás nem hatásos a koronavírus ellen, azonban a piacok most mégis a jegybankokra figyelnek, hogy a Fed, az EKB vagy akár az MNB mikor jelent be újabb kamatvágást vagy pénznyomtatást, esetleg más jellegű lazítást. A jegybankok és a kormányok versenyt futnak az idővel, hiszen ilyet még nem nagyon láttunk, hogy a gazdaság lassulás helyett gyakorlatilag pár hét leforgása alatt a földbe áll, szektorok állnak le és nullára esik a termelés.

Ez azért is ijesztő, mert ha hinni lehet az előrejelzéseknek, akkor a korlátozások, a karanténok több hónapig is tarthatnak. A munkanélküliség országosan átmeneti időre akár 20 százalék fölé is emelkedhet, de látva, hogy egyes szektorok, mint például a légi közlekedés, a turizmus vagy a vendéglátás akár ennél hosszabb ideig is szenvedhet, könnyen elképzelhető, hogy 15-20 százalék körüli munkanélküliség maradhat velünk a következő időben.

Varga Mihály is azt nyilatkozta, hogy akár 500 ezer ember is elvesztheti a munkáját a járvány miatt. Más országokból, mint például Amerikából is hasonló, 20-30 százalékos átmeneti munkanélküliségi várakozások érkeztek. Ha 20 százalékkal számolunk, akkor ez azt jelenti, hogy idehaza is közel egymillió munkanélkülivel lehet számolni, akinek ebben az időszakban, ha van, akkor a megtakarításukhoz kell majd nyúlniuk. Tíz év gazdasági fellendülés után jött ez a gazdasági összeomlás, melyre most reagálniuk kell a családoknak. Érdemes megvizsgálni, hogy az EU-ban kit hogyan érint, mennyi megtakarítása van a családoknak, hogy átvészeljék a következő hónapokat.

A háztartások pénzügyi helyzetét alapvetően két módszerrel lehet vizsgálni. Az egyik a makrogazdasági megközelítés, amikor a nemzeti számlákban megvizsgálják a háztartásokra jutó összegeket. Ebben az esetben azonban én a másik megközelítést tartom találóbbnak, amely magukra a háztartásokra koncentrál egy reprezentatív minta segítségével, akiket kikérdezve lehet következtetni a megtakarításokra. Ez jobban megragadja a problémát.

Ehhez az Európai Központi Bank által vezényelt háztartási vagyonfelmérést használtam, a Household Finance and Consumption Survey-t (HCSB). Ezt háromévente végzik el, a legutóbbi eredmények 2017-ből vannak, azonban az arányok vélhetően nem sokat változtak, azaz csak remélni tudom, hogy ezek a megtakarítási számok valamelyest nőttek.

 

Eszerint a hazai háztartások 81-82 százalékának van pénzügyi megtakarítása. Az átlagos pénzügyi vagyon ugyan 12 ezer euró (ez egyébként nagyságrendileg összecseng a makro szemlélettel), de a pénzügyi megtakarítással rendelkező háztartások háromnegyede ezen összeg alatt helyezkedik el. Ebben a megközelítésben a felső 10 százalék megtakarítása erősen torzíthatja a képet. Ami jelen helyzetben sokkal fontosabb, hogy a pénzügyi megtakarítással rendelkező háztartások felének nem, vagy alig éri el az ezer eurót a megtakarítása, azaz a jelenlegi gyenge forint mellett is a háztartások felének 350 ezer forint körül lehet.

Idehaza a háztartások 20 százalékának kevesebb, mint 100 euró, azaz 36 ezer forint a megtakarítása, azaz a fizetés átmeneti kiesése is kölcsön felvételére kényszerítheti őket. A háztartások következő 20 százaléka hazánkban 400 euró, azaz 144 ezer forint vagyonnal rendelkezik, ami még mindig kevesebb, mint 1 hónapra ad védelmet. A táblázat alapján az is látszik, hogy a következő 20 százalék éri el átlagosan a 900 euró megtakarítást, ami 324 ezer forint nettó megtakarítást jelent, ami esetünkben már elég lehet 1-2 hónap finanszírozására. Mindez az jelenti, hogy a hazai családok 60 százalékát hozhatja nehéz helyzetbe a kialakult válság 2-3 hónapon belül és hozzá kell nyúlniuk a megtakarításukhoz, vagy akár kölcsön is kell kérniük, hogy átvészeljék az előttünk álló nehezebb időszakot.

Ha a következő 20 százalékot nézzük, akkor sem sokkal megnyugtatóbb a helyzet, mert még ebben a szegmensben is csak átlagosan 1600 euró a megtakarítás, azaz 576 ezer forint áll rendelkezésükre, ha rendkívüli kiadásaik lesznek, vagy elveszítik munkájukat.

A helyzet kicsit javulna, amennyiben az ingatlanokat is belevesszük a vagyonba, azonban ez sajnos a jelen helyzetben nem sokat segít a likviditás kezelésében. Gyors megoldást egy ingatlan értékesítése jelen helyzetben nem hoz, ilyen helyzetben azokat is csak nyomott áron lehetne értékesíteni.

A jelenlegi gazdasági válság éppen ezért a magyar lakosság jelentős részét érinti. A megtakarításokat látva kimondható, hogy ez az 1-2 havi megtakarítás egy elhúzódó válság esetén sokakat a csőd szélére juttathat. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy erre megoldást találjanak a kormányok és a jegybankok idehaza éppúgy, mint a világ más országaiban.

Magyarországon a munkanélküli segély, más néven az álláskeresési járadék 90 napon keresztül jár azoknak, akiknek az elmúlt 3 évben legalább 1 év munkaviszonyuk volt és a bér 60 százalékát, de legfeljebb a minimálbér összegét teszi ki. A 90 nap letelte után a települési önkormányzat saját hatáskörben megítélhet úgynevezett foglalkoztatást helyettesítő támogatást, amelynek összege 22 800 forint. Ebből is látszik, hogy akik most elveszítik a munkájukat, létfontosságú, hogy 3 hónapon belül újra munkába tudjanak lépni.

A kormánynak tehát elemi érdeke, hogy a vállalkozásokat, ezáltal a munkahelyeket is életben tartsa, de várhatóan a következő hónapokban a szociális juttatásokat is nagyvonalúbban kell kezelnie, hogy megoldható legyen több százezer ember napi megélhetésének biztosítása.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fejlett világ legszűkmarkúbb ellátása vár a sok százezer magyar munkanélkülireA munkanélküli segélyezés hazai rendszere kirívóan és szükségtelenül szigorú. Ez már nem a munkára ösztönöz, hanem válság esetén rontja a kilábalás esélyeit.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon kevés kézben koncentrálódnak a magyar pénzügyi eszközökA legvagyonosabb 1 százalék birtokolja az összes magyar kötvény és részvény túlnyomó többségét. Ez eddig nem ismert adatokból derült ki.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA százezer leggazdagabb magyar betört az európai elitbe, a félmillió legszegényebb lecsúszottÖsszejött az európai felső tíz százalék a leggazdagabb magyaroknak. Közben a magyarok alsó néhány százaléka csúszik le, lassan az európai padlónak ütközik. Jövedelem-eloszlás még több pöttyel!

Pénz Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2020. október 26. 14:21 Pénz

A jegybank finanszírozza a magyar költségvetés idei hiányát

Nem tétlenkedik az MNB, államkötvény-vásárlásai szinte teljesen fedezik az államháztartás idei nettó finanszírozási igényét.

Avatar
2020. október 18. 17:30 Pénz

Legyőzték a győztesek átkát az idei Nobel-díjas szomszédok

Az árverések hatékonnyá tételéért díjazták Robert Wilsont és Paul Milgromot az idei közgazdaságtani Nobel-emlékéremmel.

Avatar
2020. október 14. 17:01 Pénz

Mielőtt 400 forint lenne az euró

Akik a leginkább befolyásolni tudják a forint árfolyamát, abban érdekeltek, hogy gyengüljön. Ennek fényében a 400-as euró nincs is olyan messze.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.