Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. április 10. 19:25 Adat

Nagyon kevés kézben koncentrálódnak a magyar pénzügyi eszközök

Nagyon érdekes dolgok derültek ki a magyarok vagyoni helyzetéről egy rövid elemzésből, amit a Magyar Nemzeti Bank statisztikai igazgatósága adott ki a hét elején.

Például az, hogy amikor a "háztartások" kezében lévő pénzügyi eszközökről beszélünk, akkor leginkább a legvagyonosabb néhány tízezer háztartás értékpapírjairól van szó. A négymillióból.

 

Rengeteg adatot gyűjtenek Magyarországon a jövedelmekről, tehát hogy adott idő alatt mennyi bevétele van az embereknek, és mekkorák a különbségek ebben (mi is sokféleképpen feldolgoztuk már a témát). Arról viszont eddig kevesebbet tudtunk, hogy mit sikerül ebből felhalmozni, és a háztartások vagyoni méretében mekkorák a különbségek a szegényebb és a gazdagabb háztartások között. Ez az utóbbi most (jelentős részben az Európai Központi Bank kezdeményezésére) változik, a KSH “Miből élünk?” adatgyűjtése már a vagyoni különbségekre is igyekezett választ adni. Ezekből az adatokból tettek közzé most újabb számokat az MNB elemzésében.

Többek azért is fontos választ adni ezekre a kérdésekre, mert rengeteg közpolitika hat közvetlenül a különböző csoportok vagyoni helyzetére. Nem mindegy például, hogy az állam hogyan hat különböző eszközökön keresztül az ingatlanpiacra, milyen lakossági kötvényprogramokat indít, mit adóztat hogyan és hasonlók.

Hogy összesen mennyi vagyona van a magyar háztartásoknak, azt nagyjából ki lehetett számolni, ha összeadjuk a háztartások birtokában lévő összes ingatlan, termőföld, nagy értékű ingóság és a vállalkozások becsült értékét, és megnézzük az MNB negyedévente frissített adatait a háztartások nettó pénzügyi vagyonáról. Egy ilyen számolás alapján jutott arra három éve Szentkirályi Balázs kollégám, hogy százezer milliárd forint vagyon fölött rendelkeznek a magyarok. Ez nagyjából három (most már két és fél) évnyi GDP-nek felel meg.

A KSH adatfelvételéből kiinduló MNB-elemzők hasonlóra jutottak. Az egy háztartásra jutó átlagos vagyon 27 millió forint, márpedig háztartásból 4,004 millió darab van, ezekben él a 9,805 millió magyar. Tehát összesen 108 ezer milliárd forint vagyona van a magyar háztartásoknak (pontosabban 117 ezer milliárd, amit 9 ezer milliárd forint tartozás terhel).

Hogyan oszlik el mindez? A most megjelent tanulmány alapján durván így:

 

Tehát a társadalom alsó 50 százaléka mindössze a vagyon 8,9 százalékát tudhatja a magáénak, míg a legvagyonosabb százezer magyaré az összes vagyon negyede. A teljes felső egytized már az összes vagyon felénél is többet birtokol.

Területi szempontból kevésbé meglepő az eredmény, a központi és a nyugati országrészben magasabb az átlag és a medián vagyon is, mint az ország többi részében. Ha szűken Budapestet nézzük, az ottani 52 millió forintos átlag- és 21 millió forintos medián vagyon egyaránt a háromszorosa az átlagos észak-magyarországi vagyonméretnek.

Az elemzés vagyon szerint sorrendbe állította a magyar háztartásokat, és ez alapján létrehozott tíz csoport, ahol az első a legkevésbé, a tizedik a leginkább vagyonos háztartások átlagos vagyonát mutatja. (Fontos, hogy ez nem ugyanaz, mint a jövedelem szerinti tizedek. Elképzelhető, hogy valaki a jövedelem szerinti rangsorban hátul van, a vagyon szerintiben viszont elöl, például van egy értékes háza, de nincs nagy jövedelme – és ugyanígy fordítva, aki most kapott egy állást jó fizetéssel, de nincs ingatlanja, a pénzét pedig az elköti, az a vagyoni listán van hátul, a jövedelmiben viszont elöl.) Így áll össze a teljes vagyon.

 

Mint látható, a háztartások vagyonának nagy része ingatlanban és ingóságokban van, ezt összesen 68 ezer milliárd forintra értékelik. De ez az ingatlanárak vad változásai miatt súlyosan torz eredményeket hoz ki. Az ingatlanárakat ugyanis olyan tényezők mozgatják néha egészen szélsőséges léptékben, amelyeknek viszonylag rövid távú, külső piaci okaik vannak, például hogy mennyi a spekulatív kereslet a piacon, vagy mennyi ingatlan épült az országban a megelőző években. És valóban, a 2014 és 2017 közötti vagyonméret növekedésének túlnyomó többségét a ingatlanok és ingóságok 44 százalékos fúvódása hajtotta.

Igaz, a pénzügyi eszközök is nőttek 29 százalékkal, miközben a háztartások adósságai 12 százalékkal csökkentek három év alatt. Ez a pénzügyi vagyon viszont nagyon egyenlőtlenül oszlik el. Ha csak a háztartások pénzügyi eszközeit nézzük, ezt a társadalmi keresztmetszetet látjuk:

 

Rögtön szembeötlő, hogy a felső egytized birtokolja szinte az összes komolyabb vállalkozás-részesedést, másnak ilyen nem jut. De hasonló a helyzet a kötvényeknél is (hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok). Ha ezt a két kategóriát nézzük, 25 ezer milliárd forint jut a társadalom maradék 90 százalékának 1,2 ezer milliárdjához képest, tehát 10 százalék birtokol 95 százalékot.

Gyakorlatilag a teljes kötvény-, részvény- és vállalkozási osztaléktömeg a háztartások leggazdagabb egytizedéhez kerül.

Ez azt is jelenti, hogy a magyar államadósság önfinanszírozását teljes egészében a módosabb magyarok viszik a vállukon, és persze ők kapják azt a prémiumot a magyar államtól, amit az államadósság-kezelő az állampapírok vonzóbbá tétele érdekében fizet.

Készpénzben már valamivel kevésbé egyenlőtlen a kép, de így is különös, hogy mit keres a háztartásoknál 4500 milliárd forint tíz- és húszezresekben, amikor az úgy semmit nem hoz.

Az is látszik az ábrán, hogy kialakult egy súlyosan eladósodott réteg. A legkevésbé vagyonos egytized összes vagyona negatív, összesen mínusz 472 milliárd forint. Fontos viszont, hogy a medián már pozitív tartományban van, ami azt jelenti, hogy egy kisebb létszámú, de nagyon eladósodott csoport húzza le az átlagot negatívba. (Nem kizárt egyébként, hogy a NAV adóslistáján lévő magánszemélyek is nyomot hagynak ezen az elemzésen.)

Az elemzés további érdekes dolgokat is megmutat a vagyon szerint sorrendbe rakott csoportok pénzügyi eszközeiről. 

 

Ezzel az ábrával kapcsolatban fontos megállapítani, hogy a kérdés egyszerűen az adott eszközök létére vagy nemlétére vonatkozik, tehát egy lestrapált Suzuki Swift pont ugyanannyira számít autónak, mint egy vadiúj elnöki BMW. Ezért talán érdemes a leginkább a pénzügyi eszközök meglétét nézni: miközben a biztosítások már a társadalom felső egyharmadában megjelennek, addig az állampapírok, befektetési jegyek, vállalkozási részesedések csak a legszűkebb vagyoni elitben jelennek meg. A tőzsdei részvények pedig ott sem igazán.

A társadalom másik végén az adósságcsapdáról árulkodik, hogy a legszegényebb tizedben hiába van a háztartások 26 százalékának ingatlanhitele, ingatlannal csak 28 százalékuk rendelkezik.

És mit tudni még ezekről a vagyon szerinti tizedekről?

 

Tehát a 4-5. tizedben több a vidéki nyugdíjas, a gazdagabbak között a legtöbben többtagú, aktívan kereső, városiasabb háztartásokban élnek, és nagyobb arányban utaztak külföldre, vásároltak értékes tárgyakat.

Megdöbbentő viszont, hogy a felső tíz százalékban éppen akkora arányban részesülnek a háztartások szociális támogatásokban, mint a legszegényebbek között (43-43 százalék), miközben a társadalom közepe felé ennek 26-27 százalékos az aránya.

Az elemzésben szereplő adatokból az is kiderül, hogy a legfelső tíz százalék is igen polarizált a vagyon szerint. Átlagos, egy háztartásra jutó vagyonuk 153 millió forint, miközben a medián (tehát a társadalom 95. százalékánál lévőké) 80,7 millió forint. Azt is közlik, hogy felső 1 százalék – azaz a leggazdagabb 40 ezer háztartás – vagyona 27 ezer milliárd forint lehet, a 90-99 százalék közöttieké pedig összesen 34 ezer milliárd.

Adat egyenlőtlenség vagyon vagyoni egyenlőtlenség Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Kasnyik Márton
2019. április 9. 17:15 Adat

A világgazdaság lassul, a magyar gazdaság gyorsul az IMF szerint

De az utóbbi időben csúnyán mellélőttek a növekedési jóslataikkal.

Kasnyik Márton
2019. április 9. 10:06 Adat

Évtizedes csúcsot közelít az infláció

Nem állt le, sőt tovább gyorsult a brutális zöldségdrágulás. Az MNB pedig egyre nehezebb helyzetbe kerül.

Bucsky Péter
2019. április 8. 06:54 Adat

Szinte elfelejtettük, de ideiglenesen is dolgozik 83 ezer magyar külföldön

Egész Európában dinamikusan nő a külföldre kiküldött munkavállalók száma, miután az EU lehetővé tette, hogy egyszerűbben lehessen másik tagállamba küldeni egy cég munkavállalóit.

Fontos

Avatar
2019. április 17. 17:03 Közélet, Vállalat

A multik és a járadékszedők árnyékában élnek a magyar vállalkozások, de van remény

Egy kisebb válság közeledik, ami az államtól függő cégek és a multik meggyengítésével még jót is tehet a saját teljesítményükre alapozó magyar vállalkozásoknak.

Tóth István János
2019. április 16. 17:39 Közélet

Két példa a történelemből, ami megmutatja, miért nincs tudomány szabadság nélkül

Évszázados károkat okozhat Magyarországnak a pusztítás, amit a kormány most a kutatóhálózatoknál véghezvisz.

Jandó Zoltán
2019. április 16. 07:02 Közélet, Vállalat

Andy Vajna már 2016-ban eladta a TV2-t egy 60 éves cinkotai nőnek

Egy 20 milliárdos előleg miatt teljesen másképp néztek ki a kereskedelmi tévé tulajdonosi viszonyai az utóbbi években, mint ahogy eddig tudtuk. A TV2 legutóbbi eladásának igazi története.