Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. március 31. 06:51 Közélet

Most tényleg meg kell mentenie a gazdaságot a kormánynak. Nem mindegy, mit választ

Bár a magyar kormány már számos válságkezelő intézkedést jelentett be a koronavírus-járvány miatt, az eddig bejelentett lépések legfeljebb arra jók, hogy ne dőljön be a gazdaság azonnal. A további lépésekkel kapcsolatban a kormány egyelőre ráérős, Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn azt mondta, április 6-én vagy 7-én áll a gazdaság újraindítását célzó akciótervvel a nyilvánosság elé.

Ennek a részletei azonban egyelőre még nem ismertek, ami abból a szempontból egyáltalán nem meglepő, hogy a programon dolgozó Pénzügyminisztérium az utóbbi évtizedben nem sokat törődött azzal, hogy a terveit nyilvános szakmai vitában csiszolja. A kormány előtt álló lehetőségekről ugyanakkor érdekes vita kezdődött az utóbbi napokban.

Ahogy a Bruegel kutatóintézet összeállítása alapján is látszik, a járvánnyal kapcsolatos gazdasági intézkedések eddig három csoportra oszthatóak:

  1. direkt költségvetési kiadásokra,
  2. adó- és hitelfizetési halasztásokra, és
  3. a cégek likviditását garantálni hivatott intézkedésekre.

Az ábrán látszik, hogy a magyar intézkedések főleg a második csoportba tartoznak, de nemzetközi összehasonításban még a saját kategóriájukban is mérsékeltnek számítanak.

Hétfőn Orbán az M1 tudósítása szerint a készülő gazdasági csomagról szóló videókonferencián már azt mondta, hogy

“a jegybankkal közösen, tehát a monetáris és a fiskális eszközöket együtt felhasználva össze kell rakni minden idők valaha volt legnagyobb gazdaságélénkítő csomagját.”

A miniszterelnök szerint az a cél, hogy ezeket az eszközöket felhasználva a legnagyobb lökést adják a magyar gazdaságnak, megőrizzék a munkahelyeket és újraindítsák a növekedést. Mindez arra utal, hogy a kormánynak szándékában áll olyan határozottabb költségvetési intézkedések végrehajtása, amelyeket a gazdasági szakértők, elemzők és az ellenzéki pártok is hiányoltak eddig. Mivel a kormány konkrét elképzelései nem ismertek, a válságkezelés opcióit az eddig felmerült ötletek alapján vesszük végig.

A válságkezelés irányaiban alapvetően nincs vita az eddigi hozzászólások alapján, ezeket az irányokat viszonylag jól mutatja be az a kormánynak szóló nyílt levél, amit több mint 200 magyar közgazdász írt alá. A levélben négy pontban szedték össze, hogy milyen területeken lenne szükség további intézkedésekre:

  • az egészségügy rendszer megtámogatása, megfelelő eszközök, védőfelszerelések és tesztek beszerzése, ami akár több hónappal is megrövidítheti a gazdasági leállást.
  • A vállalatok segítése a bérköltségek egy részének átvállalásával, hogy a munkahelyek megmaradjanak, kisebb legyen a visszaesés, ezáltal könnyebb legyen a gazdaság újraindítása.
  • Közvetlen pénz juttatása a nehéz helyzetbe kerülő embereknek, a munkanélküli ellátás kiterjesztése. Ha szükséges, az adók, lakbér és hiteltörlesztése fizetésének elhalasztása.
  • A pénzpiacok működésének garantálása, hogy tovább tudják hitelezni a cégeket.

Mi legyen a munkahelyekkel?

A konkrét intézkedésekről viszont már eltérnek a vélemények. Surányi György, korábbi MNB-elnök a válságkezelés lehetséges irányairól szóló írásában (ami a Portfolio.hu-n jelent meg) amellett érvel, hogy az álláskeresési járadék mai rendszere nem alkalmas a koronavírus-járvány okozta helyzet kezelésére, ezért három hónapig, havonta és fejenként minden munkáját elvesztőnek 100 ezer forintot, az eltartott gyerekek után 50 ezer forintot kellene adni a költségvetésből.

Bihari Péter a Magyar Nemzet Bank monetáris tanácsának volt tagja ennél is tovább menve amellett érvelt (szintén a Portfolio.hu nevű internetes felületen), hogy helikopterről kellene szórni a pénzt, azaz ezt a juttatást nem csak a munkanélküliekre, hanem mindenkire, tehát a foglalkoztatottakra is ki kellene terjeszteni. Bihari szerint ennek a legnagyobb előnye az intézkedés gyorsasága lenne.

Palotai Dániel és Virág Barnabás, az MNB munkatársai szerint Surányi és Bihari ötletével az a probléma, hogy a jelenlegi helyzetben hiába adunk pénzt az embereknek, kevésbé akarják majd elkölteni, és mivel a gazdaság kínálati oldalával, a cégekkel is komoly bajok vannak, a pénz elköltése is csak korlátozottan lehetséges. A jegybank közgazdászai – a Portfolio.hu hasábjain megjelent cikkükben – ehelyett a bérgarancia bevezetését javasolják, tehát azt, hogy az állam fizesse ki a csökkentett munkaidőben vagy kényszerszabadságon lévő foglalkoztatottak bérének egy részét. Palotai és Virág szerint a bérgaranciát érdemes lehet bevezetni a katás körbe tartozó egyéni vállalkozók körében is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElkezdik kifizetni a bajba jutott dolgozók bérét az európai kormányokEgyre több európai kormány másolja a német receptet, és állja a kieső termelés idejére a munkavállalók bérének egy részét. Magyarországon is érdemes lenne megfontolni a bevezetését.

Reszegi László a G7 Ekonomi rovatában megjelent cikkében viszont a munkanélküliségi járadék meghosszabbítása mellett érvelt a vállalatoknak nyújtott támogatások helyett. Szerinte az élénkítés segít a túlélésben, de most a válság miatt fölös kapacitások keletkeztek, a lakosság nem fogyaszt. Ha pedig a vállalatok jó része veszteséges, akkor a sok kiosztott jövedelemtranszfer gyakorlatilag feneketlen kútba dobott pénz lesz.

Állami hitelgarancia

A cégek fizetőképességét célzó lépések esetében is látszik, hogy az eddig meghozott intézkedések kevésbé jelentősek, mint amit más országokban látni. Ezért is érdekes Surányi György felvetése, ami alapján bizonyos feltételek fennállása esetén állami garanciát kell nyújtani azoknak a vállalkozásoknak, amik az elmaradó bevétel és/vagy a veszteség finanszírozására hitelt igényelnek.

Surányi szerint a garancia feltétele lehet, hogy a cég ne bocsásson el embereket tömegesen, a válság előtti években nyereségesen gazdálkodjon, és az adózási kötelezettségeit is megfelelően teljesítse. A hitelgarancia egy évre szólna, öt évig lehet hosszabbítani, és a hitelösszeg 90 százalékára lehetne kiterjeszteni. Ha a hitelt a cég nem tudná visszatörleszteni, akkor az állam arányosan tulajdonossá válna a vállalkozásban. Surányi elképzelése alapján az áthidaló hiteleket a kereskedelmi bankok nyújtanák.

Ehhez képest más megoldást támogatna a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), ami egy 100 százalékban állami tulajdonban lévő Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt. létrehozását javasolta a kormánynak az áthidaló hitelezés megoldására. A javaslat szerint a holding állami kezességvállalás mellett bocsátana ki 1000 milliárd forint kötvényt nulla százalékos kamattal, amit a jegybank lejegyezne. A holding ezt követően leányvállalatokat hozna létre követeléskezelésre, eszközvásárlásra, speciális kockázati tőke kezelésre és tudástámogatásra.

Nagy Elek, a BKIK elnöke a Portfolio.hu nevű médiumnak nyilatkozva közölte, szerinte egy központi állami szervezet létrehozása sokkal hatékonyabb, mintha az egyes szervezetek vagy programok külön-külön lobbiznának a kormányzat különböző szintjein forrásokért. Nagy szerint ez a szervezet kockázati tőkével azt is elősegíthetné, hogy az erősebb kkv-k gyengébbeket vásároljanak fel, ami végeredményben segíthet azon, hogy a magyar kkv-szektor elaprózódottsága csökkenjen.

Miből lesz erre pénz?

Az állami kiadások forrásainak megteremtésében is vannak vitás pontok, de egyes – eddig kifejezetten unortodoxnak számító – ötletekben a jelek szerint mindenki egyetért.

Surányi György egy öt százalékos, egyéni és vállalati jövedelmekre is kiterjedő adó kivetését javasolja azokra, akiknek az éves bruttó jövedelme meghaladja a hétmillió forintot. Bihari szerint ugyanakkor ez csak a keresletet csökkentené egy olyan időszakban, amikor ez egyébként is problémát okoz, Palotai és Virág szerint pedig érdemi többletbevételt sem jelentene ez az adónem. Normális időszakokban ez az infláció elszállásával fenyegetne, azonban most úgy néz ki, hogy mindenki arra hajlik, hogy a gazdaság szétesése nagyobb veszély, mint az infláció elszállása az amúgy fogyasztási és beruházási szempontból is meglehetősen nyomott hangulatú gazdaságban.

Surányinak azzal a felvetésével viszont mindenki egyetért, hogy a jegybank közvetlen államkötvény-vásárlásával a megugró deficitet a jegybank tudja finanszírozni. Ennek a lehetőségét egyébként – ahogy arra Zsiday Viktor már a múlt héten felhívta a figyelmet – már megteremtette az MNB. Zsiday egyébként az eddigi válságkezelési lépések kapcsán megjegyezte, hogy eddig a jegybank volt az egyetlen szereplő, ami gyorsan és határozottan lépett fel, szerinte ugyanis a költségvetési intézkedésekkel már elkésett a kormányzat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNincs már olyan gazdaságpolitikai lépés, ami túl radikális lenneEgy nagyon bonyolult helyzetre kellene gyors és átfogó megoldást találnia a gazdaságpolitikusoknak. Összeszedtük, hogy milyen lehetőségek jönnek szóba.

Közélet gazdaságpolitika koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2020. május 19. 17:15 Közélet, Vállalat

Hárman maradtak versenyben a budapesti atlétikai stadion építéséért

Könnyen lehet, hogy ugyanaz a konzorcium húzza fel a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra épülő stadiont, amely a 190 milliárdos Puskást is építette.

Bucsky Péter
2020. május 18. 14:43 Közélet

Kilencszer több dolgozót bocsátottak el a magyar cégek, mint a multik

A foglalkoztatottak számával arányosítva egy hazai tulajdonú vállalkozásnál 3,5-szer nagyobb az esély arra, hogy valaki beleesett az eddig 62 ezres leépítésbe.

Hajdu Miklós Jandó Zoltán
2020. május 17. 07:17 Közélet

Tartósan átalakítja a koronavírus a magyar felsőoktatást, és ez akár jó is lehet

Vannak műfajok, ahol nem működik, de az előadásoknál bevált az egyetemeknek a távoktatás. Hallgatók és oktatók is felvetették, hogy a járvány után sem kellene visszaállni.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. május 23. 07:28 Podcast

Darvas Zsolt a nagy európai maszatolás végéről

A koronavírus és a német alkotmánybíróság együtt talán már elég nagy sokk ahhoz, hogy kimozdítsa az eurózónát a semmittevésből. A Bruegel Intézet közgazdásza a G7 Podcastban.

Avatar
2020. május 22. 17:01 Pénz

Lakáspiaci sokkra, 15-30 százalékos árzuhanásra számíthatunk

Nem reális a gyors felpattanás az ingatlanpiacon, sokkal valószínűbb a válság L vagy W alakú lefutása.

Jandó Zoltán
2020. május 22. 06:48 Vállalat

Reménykedhetünk a gazdaság beindulásában, ezt üzeni a kormány bérátvállalásának felfutása

A magyar kurzarbeitot a cégek nagy része még mindig nem szereti, de egyre többen bevállalják, hogy rajtra készen álljanak.