Nagyon rövid távon a gazdaság szétesését kell megakadályozni, középtávon pedig lélegeztetőgépre kell rakni, egészen addig, amíg sikerül megszüntetni a járványt. Ilyen rendkívüli gazdaságpolitikai irányokon gondolkodnak most a világon mindenhol, írtuk szerdán. A cikkünk megjelenése után pár órával bejelentett első*Joggal feltételezhetjük, hogy a jövőben sok ilyet látunk még. kormányzati intézkedéscsomag pontosan ezt a logikát követi: a bejelentett lépések rövid távon segíthetnek a cégek és háztartások megnyugtatásában, ezért mindenképpen szükségesek.
A miniszterelnök által szerdán (furcsa körülmények között) bejelentett – azóta már a Magyar Közlönyben is megjelent – intézkedések szerint:
- Év végéig elrendelik a törlesztési moratóriumot az összes vállalati és lakossági hitelszerződés esetében. A moratórium a tőketörlesztésre, a kamatra, és hiteldíjra is kiterjed, tehát az adósnak átmenetileg semmilyen költséget nem kell fizetnie. A szabály az, hogy a moratórium automatikusan életbe lép, tehát az adósnak csak akkor kell folytatnia a törlesztést, ha kifejezetten ezt szeretné.
- A csütörtöktől felvett fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.
- Az erősen érintett ágazatokban (turizmus, vendéglátóipar, szórakoztatóipar, szerencsejáték, filmipar, előadóművész, rendezvényszervezés, sportszolgáltatás) a munkáltatónak a járulékok és közterhek közül csak a tb-t kell megfizetnie a munkavállalók után március 1, és június 30. között.
- Ezekben az iparágakban ebben az időszakban a nem lakásként használt ingatlanok bérleti díját nem lehet felmondani és megemelni sem. A kata-s taxisoknak március és június között nem kell adózniuk, március 1. és június 30. között turizmusfejlesztési hozzájárulást sem kell fizetni.
- Néhány ponton lazulnak a munkajogi szabályok: a munkáltató mostantól egyoldalúan kötelezheti távmunkára a munkavállalót és ellenőrizheti, hogy a munkavállaló beteg-e. A munkaidő beosztása is lazul: eddig a változást 4 nappal előre be kellett jelenteni, mostantól bármikor módosíthat.
A bankoknak akár jó is lehet
A bejelentett csomagról több banki elemzővel, alapkezelővel beszélgettünk. A vélemények részkérdésekben eltérnek, de abban egyetértés van, hogy ezzel a húzással az elkerülhetetlen vállalati és lakossági fizetésképtelenséget (legalább részben) megelőzi a kormány, egy problémát levesz az asztalról, illetve a kezelését eltolja, és most pontosan ez a cél. Az intézkedéseket a bankok is pozitívan vagy legalábbis semlegesen fogadták, az OTP jelezte, hogy helyesnek tartja az intézkedéseket, az MKB, a Gránit Bank és az Erste pedig együttműködéséről biztosította a kormányt.
A Bankszövetség közleménye szerint az időben elhalasztott kamatbevétel összege nagyjából 450 milliárd forint. Ahogy azt Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön az Index kérdésére elmondta, a moratórium alatt meg nem fizetett tőkét és kamatot a bank később felszámolja az ügyfélnek, ami a mostani tervek szerint a futamidő hosszabbításával történik meg. Ez lényegében annyit jelent, hogy egy olyan időszakban, amikor egyébként is leállna a hitelezés,
a bankok a kamatok tőkésítésével még képesek növelni is a hitelállományukat pár százmillárd forinttal.
A bankok tőkéje tehát nem fog elfogyni. A másik probléma a likviditással lehetne, de Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója szerint a magyar bankok likviditási szempontból elég jól állnak. Az előző évben elég nagy (698 milliárd forint) volt a nyereségük iparági szinten, és a 2008-as válság után hozott szabályok miatt is fel vannak készülve a legrosszabb szcenárióra is.
A likviditási problémák kezelésére a jegybank 2008-hoz képest azért is jobban fel van készülve, mert most a devizahitelek hiánya miatt jóval kisebb prioritás a forint árfolyama. Mivel a jegybanknak az árfolyamot nem kell védenie, több forrása marad likviditást nyújtani a bankok számára.
Nem kell egyesével szerződéseket módosítgatni
Arra a kérdésre, hogy indokoltnak tartja-e, hogy a moratórium automatikusan minden vállalati és lakossági hitelre vonatkozik, Gyurcsik azt mondta, hogy a döntéshozók praktikus okokat is szem előtt tarthattak, amikor így döntöttek, ugyanis járvány terjedése szempontjából jobb, ha a lakosság nem rohamozza meg a bankfiókokat. Így van rá esély, hogy a várhatóan csekély számú lakossági ügyfél kisebb fertőzésveszélyt jelentve – akár online – tud rendelkezni arról, hogy továbbra is törleszteni szeretne.
Egy névtelenül nyilatkozó vezető banki elemző szintén pozitívan ítélte meg az intézkedést, bár ő azt is megemlítette, hogy lehetett volna jobban célozni, hiszen így olyanok is megkaphatják a moratóriumot, akiknek nincs rá szüksége. Nemzetközi példákból egyelőre inkább célzott intézkedések vannak: Olaszországban az önfoglalkoztatottak és más ok miatt bevétel nélkül maradók 9 hónapra kaphatnak fizetési haladékot, ha a jövedelmük legalább harmadával csökkent, Angliában 3 hónapos haladékot kapnak azok, akik a koronavírus miatt nem tudnak törlesztőt fizetni.
A bejelentésekről több piaci elemzőt, volt jegybanki dolgozót is megkérdeztünk. Többek szerint a legfontosabb most, hogy a moratórium részletszabályainak a kidolgozása a pánik elülése utáni szempontokat is tartalmazza. Több megkérdezett is kiemelte, hogy az MNB-ben van olyan kompetens a stáb, hogy ezeket a hatásokat is mérlegelje.
A bejelentett egységes, kicsit sem szofisztikált – tehát a különböző gazdasági szektorokra, bajban lévő cégekre, az állásukat elvesztőkre nem célzó – megoldás legfontosabb előnye, hogy nem kell egyesével szerződéseket módosítani, egy kormányrendelettel elintézhető az ügy – személyes találkozások nélkül is. A szerződésmódosítások elkerülése (a hitelek átütemezése, elengedése miatt) azért is fontos, mert csak így úszható meg, hogy a totális leállás, a durva bevételkiesés miatt leértékelődött vállalatok ezreit a bankok átértékeljék. Így a banki veszteségeket fedezni hivatott céltartalékolás is elkerülhető, ami most a bankszektornak sem lenne érdeke.
Egy szintén névtelenül nyilatkozó közgazdász szerint jobb lett volna, ha a moratóriumot első lépésben csak három hónapra jelentik be, amit szükség esetén akár többször is meghosszabbíthattak volna.
De itt jön be a hosszabb távú probléma. A vállalatok fizetési zavarai a következő időkben olyan mértéket ölthetnek, hogy a kilenc hónapos moratórium végén kemény banki céltartalékképzési kényszer jelentkezhet a fizetésképtelen cégek miatt.
Ezt például azzal lehetne megelőzni,
ha a vállalati oldalon az MNB - szintén egy nem szokványos lépéssel - megtiltaná a cégek osztalékfizetését, vagy minden hasonló (pénzmentő) tulajdonosi húzást.
Ha ez, vagy más hasonló intézkedések nem történnek meg, masszív pénzkimenekítés kezdődhet a vállalatoknál, és ebből óriási bedőlések jöhetnek a moratórium végén. Ha ezt nem sikerül megakadályozni, akkor a nap végén tényleg a bankok fogják fizetni a cehhet, ami már keményen visszavetheti a közép távú gazdasági kilábalást a teljes bankszektor térdre kényszerítésével.
Nem ez volt a költségvetési páncélököl
Annak is utánaszámoltunk, hogy az intézkedések mennyibe kerülnek a költségvetésnek. Becslésünk alapján az intézkedések összesen nagyjából 50-80 milliárd forintos költségvetési lazítást jelentenek, ami GDP-arányosan nagyjából egy 0,1-0,15 százalékos csomagnak felel meg.
Ez a következőképpen áll össze. A KSH adatai alapján 2019-ben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban 178,7 ezer (a Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint 400 ezren), a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazatban pedig 79,1 ezren dolgoztak. A turizmus-vendéglátásban a bruttó átlagfizetés 240 ezer, a másik kategóriában 367 ezer forint volt.
A bejelentés alapján a munkaadóknak a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulási adót nem kell megfizetniük három hónapig. Ez alapján a kieső adóbevétel az első iparágban kb. 24,5 (ha 400 ezren dolgoznak, akkor 54,7), a másodikban pedig 16,5 milliárd forint. Ha ehhez még hozzávesszük a turizmusfejlesztési hozzájárulás elengedését (a 2020-as költségvetésbe 35,9 milliárd forint bevétel volt ebből betervezve), az 9 milliárd, amihez hozzájön még a taxisok kata-ja, ami költségvetési szinten elenyésző összeg.
Az biztos, hogy ez így csak tűzoltásra lehet elég.
A magyar gazdaság lélegeztetőgépre rakása még hátra van, hiszen már csak ha a környékbeli országokat nézzük, ennél jóval nagyobb állami mentőcsomagokat látunk (Lengyelországban a GDP-arányosan 9, Csehországban 6 százalék körülit).
