Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. május 30. 16:09 Közélet

Átlagosan évi 25 ezer forintot venne el a magyaroktól az Európai Bizottság

Bemutatta az Európai Bizottság, hogy mennyi pénzt fordítana a Magyarország kedvenc mézesbödönjeként is ismert regionális és kohéziós politikára a 2021 és 2027 közötti időszakban. Ez az az uniós program, ami nélkül országunk a GDP 3-4 százalékára rúgó bevételtől esne el – az már persze más dolog, hogy ezeket a pénzeket nem mindig hatékonyan használjuk fel. 

Régóta az a hír járja, hogy az EB a pénzosztási mechanizmus módosítására készül, aminek Magyarország a vesztese lesz. A most bemutatott költségvetési tervből kiderül, hogy

csak kis mértékben variálják át a pénzosztás alapjául szolgáló kritériumokat, viszont Magyarországnak (mostani árakon) tényleg 24 százalékkal kevesebb forrással kell majd beérnie.

Az eddiginél kicsivel kevésbé fog számítani a jövőben az egy főre jutó GDP, jobban a munkanélküliség, és 4 százalékos súllyal további tényezőket is bevezetnek (köztük a befogadott menekültek számát, igaz, ennek súlya egészen apró).

Magyarország szempontjából ez mind kedvezőtlen változás. Az egy főre jutó GDP nálunk alacsony, épp ezért kedvezőtlen, hogy csökken a súlya. Ezzel szemben a munkanélküliség súlya pont hogy nő, ami rossz, hiszen nálunk kevés most az állástalan. Menekülteket pedig nem fogadtunk be egyáltalán. Ám nem is ez vágja majd meg igazán a magyar forrásokat, hanem a britek kilépése az EU-ból, ami miatt jóval kevesebb elosztható forrás lesz (változatlan árakon 11 százalékkal).

De nemcsak mi járunk rosszul, hanem gyakorlatilag az összes ország a régiónkból, sőt, Németország is.

Ez részben a régió sikerét, tehát az utóbbi években elért gazdasági növekedést és az alacsony munkanélküliséget tükrözi vissza.

Az alábbi ábráról azt lehet leolvasni, hogy eddig melyik országok voltak a rendszer kedvezményezettjei, és hogyan változik azok helyzete 2020-2027 között. A vízszintes tengely azt mutatja euróban, hogy a mostani ciklusban évente átlagosan mennyi EU-s forrás jutott egy állampolgárra. A függőleges tengely pedig a két ciklus közötti változás mértékét mutatja százalékban (változatlan árakon).

 

Mint látható, Magyarország mellett a többi, eddig lakosságarányosan nagyon erősen megtolt országnak – jellemzően az EU keleti tagjai, a visegrádi és a balti országok – mind 24 százalékkal kevesebb forrással kell majd beérniük. Csak Lettország, Szlovénia és Horvátország esetében kisebb a visszaesés, a még Magyarországnál is szegényebb délkeleti EU-tagok (Románia, Bulgária) több forrást kapnak majd az eddigieknél. Hasonlóan a még mindig kiemelkedően magas munkanélküliséggel sújtott, egyébként is lecsúszó Görögországhoz, Spanyolországhoz és Olaszországhoz, amelyek szintén a források emelkedésére számíthatnak.

A nettó befizető országok között Németország ugyanolyan mértékben esik el forrásoktól, mint Magyarország. Igaz, náluk ez egyáltalán nem jelentős elvonás. Egészen pontosan Németországnak lakosságarányosan nyolcadannyira, GDP-arányosan pedig harmincharmad-annyira számítottak az előző ciklusban a regionális és kohéziós források, mint Magyarországnak.

Ha azt nézzük, hogy az országok polgárai egyenként mennyi forrástól esnek el az Európai Bizottság javaslata szerint, ezt az ábrát kapjuk:

 

Egy észt lakosra kevés híján száz euróval kevesebb jut majd évente a következő ciklusban, míg egy magyarra évi 82 euróval kevesebb forrás szán az EU, ami nagyjából 25 ezer forintnak felel meg. Ezzel szemben a kedvezményezettek oldalán az olaszokra és a spanyolokra évi öt-öt euróval jut több.

A mostani, 2020-ig tartó ciklusban egyébként már szinte az utolsó fillérig kiosztotta a kormány a forrásokat, amiről itt írtunk bővebben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak a magyarok álltak rá az uniós padlássöprésre a régióbanKét év alatt eldöntötte a kormány, hogy melyik cégek kapják meg az összes uniós támogatást.

Közélet európai bizottság uniós támogatások Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2020. február 20. 14:05 Közélet

Egy Puskás stadionnyi pénzt költhet propagandára az állam

Bár a kommunikáción korábban sem spórolt a kormányzat, most az eddigiekhez képest is egészen elképesztő összegben kötött szerződést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.

Hajdu Miklós
2020. február 19. 15:25 Közélet

Hiába szorult vissza a hétköznapi korrupció, mégsem lett tisztességesebb az ország

Magyarországon ma már nem a feketemunka, a számla nélküli vásárlások vagy a forgalmiba dugott ötezresek miatt tartják nagy problémának a korrupciót, hanem azért, mert maga az állam van nyakig benne a csalásokban.

Bucsky Péter
2020. február 18. 06:55 Közélet

Találtunk egy titkos fideszes kádertemetőt

Valószínűleg senkinek nem tűnne fel, ha egyik napról a másikra megszüntetnék a megyei önkormányzatokat. Kivéve a képviselőket és bürokratákat, akik onnan kapják a fizetésüket.

Fontos

Torontáli Zoltán
2020. február 20. 07:01 Adat, Világ

Megdöbbensz, ha megnézed, ki mennyit nyer az uniós költségvetésen

Fejenként évi félmillió forint lehet a magyar állampolgárokra jutó előny a következő hét évben. De mennyit nyernek a csehek és a szlovákok, esetleg az írek vagy a görögök? Sok ez vagy kevés?

Avatar
2020. február 16. 17:24 Közélet

Azért beszélnek megosztó témákról a politikusok, mert csak így figyelünk rájuk

Sok lényeges kérdésről nem tájékozódunk, mert ezek nem elég megosztóak, és ezért a politikusok sem foglalkoznak ezekkel a témákkal.

Váczi István Bucsky Péter
2020. február 16. 07:47 Közélet

Moszkvában és Szófiában is olcsóbb a metrókocsi-felújítás, mint Budapesten

Ha nem a beszerzést álcázzák felújításnak, akkor egészen szerény összegből is kijöhet a művelet.