Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. február 26. 06:55 Közélet, Pénz

Csak a magyarok álltak rá az uniós padlássöprésre a régióban

Magyarország eszeveszett tempóban hívja le az Európai Unió által biztosított fejlesztési támogatásokat. Ha ennyire kapkodva ítélik oda a pénzt, akkor vajon milyen hatékonysággal fognak azok hasznosulni?

Az EU hétéves költségvetési ciklusokat határoz meg, a 2014-2020-as időszakban Magyarország 8923 milliárd forintnyi uniós támogatást költhet el fejlesztési célokra. Miután az első két év még a projektek véglegesítésével telt, lényegében 2016-tól indult el a pályázatok többsége. Már ebben az évben az egész ciklusra érvényes források felére győztest hirdetett Magyarország, majd tavaly év végére a támogatások 94 százalékát odaítélték.

A kormány tehát két év alatt döntött a hét évre járó uniós támogatások sorsáról.

A Miniszterelnökség a G7-nek elmondta, hogy azóta már 96 százaléknál járunk, vagyis 8595 milliárd forintot kötöttek le a nyertes pályázók. A tárca azzal magyarázta a rohanást, hogy rossz tapasztalatokat gyűjtöttek az előző, 2007-2013-as ciklusban, amikor is, állítják, annyira beszorultak a pénzek és elmaradásban voltak a projektek, hogy a 2010-es kormányváltás után „azonnali intézkedések meghozatalára volt szükség a forrásvesztés elkerülése érdekében”. A Miniszterelnökség szerint csak a gyors pályáztatás és a fejlesztések időben történő megkezdése tudja biztosítania források maximális felhasználását.

Ráadásul a források minél előbbi kihelyezése élénkítő hatással van a gazdasági folyamatokra, nem beszélve arról, hogy a pénz a legjobb helyen amúgy is a kedvezményezetteknél van, akik így időben meg tudják kezdeni a fejlesztéseket. Ennek megfelelően került ütemezésre a végrehajtás, intézményrendszeri oldalról, amit lehet megtettünk a források elérhetővé tételével és a támogatások nagyarányú odaítélésével, innentől a projektmegvalósításon lesz a hangsúly” – közölte a minisztérium.

Furcsa, hogy más uniós tagállamok nem tartják valós veszélynek a forrásvesztést, és lassabban, időben sokkal kiegyensúlyozottabban használják fel a támogatásokat. Az Európai Bizottság adatbázisa szerint a kelet-európai országok meg sem közelítik a magyarok pénzleosztási intenzitását.

 

A grafikonból látszik, mennyire kiugró, hogy Magyarországon szinte az összes forrást lekötötték. A többi EU-s ország a támogatások felére tett vállalást, de Románia például csak 36 százalékát ítélte oda a pályázatokon nyerteseknek.

Az uniós támogatásokat először meg kell pályáztatni a szereplők között, majd a győztessel szerződést köt az állam. Ezt követően indul meg a projektek pénzügyi része, a fizetési ütemezés, ami pedig az Európai Bizottságnak küldött nemzetállami számlák kiegyenlítésével ér véget. Vagyis Magyarország még nem költötte el a támogatások egészét, csupán úgy ítélte oda a pénzt, hogy közben rögzítette a kedvezményezettek körét.

Vagyis közel kilencezer milliárd forintról lehet tudni, hogy melyik céghez és szervezethez fog kerülni.

Érdekes az is, hogy hazánk a támogatások 13 százalékát fizette ki, ennél csak Szlovákia, Szlovénia és Horvátország utalt kevesebbet a kedvezményezetteknek, a többi régiós tagállam arányaiban több uniós projektet fizetett már ki. Tehát Magyarország kivételével a többi ország lassabb ütemben dönt a források sorsáról, az uniós támogatások lehívása és kifizetése között arányaiban nincs akkora különbség, mint a hazai pályázatok esetében.

Az uniós forrásokat egyfajta felzárkóztatási támogatásként kapják a tagállamok. Nem teljesen életszerű, hogy a kormány az ötvenes évek padláskisöprésére emlékeztető sebességgel esett neki az EU-s pénzeknek. A hatékony felhasználás sokkal inkább az alapos pályáztatás, és a projektek megvalósításának szigorú nyomon követésével érhető el, és úgy tűnik, hogy a többi tagállam ebbe az irányba mozdult el.

Hogy mennyire sikerült a felzárkózás, jól mutatja a V4-ek a vásárlóerő-paritással finomított egy főre jutó GDP adatsor. Nemcsak a régi tagállamokhoz képest nem sikerült a felzárkózás, de Csehországot kivéve, a régiós vetélytársakkal szemben is nőtt a lemaradásunk.

 

Arról, hogy az uniós pénzek erőltetett ütemű lehívása milyen károkat okoz a gazdaságnak, a kormány első kézből értesülhetett egy évvel ezelőtt a KPMG tanulmányából. A kabinet által megrendelt több mint ötszáz oldalas elemzés arra jutott, hogy az előző hétéves ciklus forrásait hatékonytalanul költötte el a magyar állam. A tanulmány legfontosabb megállapításai szerint az uniós támogatások nélkül csökkent volna a GDP, a beáramlott 14 ezer milliárd forint támogatás ellenére a magyar gazdaság versenyképessége romlott, a munkaerő elvándorolt, az EU-s források nélkül a gazdaság lényegében összeomlott volna.

Az uniós pénzszivattyúzás kényszerpályára állította a kormányt, miután az elmúlt években szinte semmilyen strukturális reformot nem indított be (egészségügy, oktatás, közösségi közlekedés, versenyképesség), és ma már ott tartunk, hogy a magyar költségvetés fenntarthatósága is nagyban függ az uniós pénzek beáramlásától.

Közélet Pénz Csehország Európai Unió kormány Lengyelország Magyarország Szlovákia uniós támogatások Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2019. április 23. 09:43 Közélet

Teljesen megszokott, hogy több száz napot kell várni egy műtétre

Nem mond sok jót a magyar egészségügyi rendszerről, hogy milyen iszonyatosan sokat kell várni egyes műtétekre.

Jandó Zoltán
2019. április 20. 07:58 Adat, Közélet

Kértek 170 milliárdot a magyar focira, a kormány négyszer annyit adott

Az volt a terv, hogy 2019-re a labdarúgás a költségvetés nettó befizetője lesz, azaz nem viszi, hanem hozza majd a közpénzt. Ehelyett az idén több mint 100 milliárd megy el focira.

Avatar
2019. április 18. 11:49 Közélet

Programcunamit szabadított a kormány az országra, csak azt nem látni, hogy mi a cél

A rövid távon élénkítő pénzköltésre rábólint a kormány, de a hosszú távú gondokat nem akarja kezelni.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. április 19. 17:09 Világ

Trump szeretett volna bűncselekményeket elkövetni, de nem sikerült neki

Nagyon súlyos, amit Trumppal és az oroszokkal szemben megállapít a két éve várt Mueller-jelentés. Az elnök mégsem bukik bele.

Avatar
2019. április 17. 17:03 Közélet, Vállalat

A multik és a járadékszedők árnyékában élnek a magyar vállalkozások, de van remény

Egy kisebb válság közeledik, ami az államtól függő cégek és a multik meggyengítésével még jót is tehet a saját teljesítményükre alapozó magyar vállalkozásoknak.

Tóth István János
2019. április 16. 17:39 Közélet

Két példa a történelemből, ami megmutatja, miért nincs tudomány szabadság nélkül

Évszázados károkat okozhat Magyarországnak a pusztítás, amit a kormány most a kutatóhálózatoknál véghezvisz.