Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. február 26. 06:55 Közélet, Pénz

Csak a magyarok álltak rá az uniós padlássöprésre a régióban

Magyarország eszeveszett tempóban hívja le az Európai Unió által biztosított fejlesztési támogatásokat. Ha ennyire kapkodva ítélik oda a pénzt, akkor vajon milyen hatékonysággal fognak azok hasznosulni?

Az EU hétéves költségvetési ciklusokat határoz meg, a 2014-2020-as időszakban Magyarország 8923 milliárd forintnyi uniós támogatást költhet el fejlesztési célokra. Miután az első két év még a projektek véglegesítésével telt, lényegében 2016-tól indult el a pályázatok többsége. Már ebben az évben az egész ciklusra érvényes források felére győztest hirdetett Magyarország, majd tavaly év végére a támogatások 94 százalékát odaítélték.

A kormány tehát két év alatt döntött a hét évre járó uniós támogatások sorsáról.

A Miniszterelnökség a G7-nek elmondta, hogy azóta már 96 százaléknál járunk, vagyis 8595 milliárd forintot kötöttek le a nyertes pályázók. A tárca azzal magyarázta a rohanást, hogy rossz tapasztalatokat gyűjtöttek az előző, 2007-2013-as ciklusban, amikor is, állítják, annyira beszorultak a pénzek és elmaradásban voltak a projektek, hogy a 2010-es kormányváltás után „azonnali intézkedések meghozatalára volt szükség a forrásvesztés elkerülése érdekében”. A Miniszterelnökség szerint csak a gyors pályáztatás és a fejlesztések időben történő megkezdése tudja biztosítania források maximális felhasználását.

Ráadásul a források minél előbbi kihelyezése élénkítő hatással van a gazdasági folyamatokra, nem beszélve arról, hogy a pénz a legjobb helyen amúgy is a kedvezményezetteknél van, akik így időben meg tudják kezdeni a fejlesztéseket. Ennek megfelelően került ütemezésre a végrehajtás, intézményrendszeri oldalról, amit lehet megtettünk a források elérhetővé tételével és a támogatások nagyarányú odaítélésével, innentől a projektmegvalósításon lesz a hangsúly” – közölte a minisztérium.

Furcsa, hogy más uniós tagállamok nem tartják valós veszélynek a forrásvesztést, és lassabban, időben sokkal kiegyensúlyozottabban használják fel a támogatásokat. Az Európai Bizottság adatbázisa szerint a kelet-európai országok meg sem közelítik a magyarok pénzleosztási intenzitását.

 

A grafikonból látszik, mennyire kiugró, hogy Magyarországon szinte az összes forrást lekötötték. A többi EU-s ország a támogatások felére tett vállalást, de Románia például csak 36 százalékát ítélte oda a pályázatokon nyerteseknek.

Az uniós támogatásokat először meg kell pályáztatni a szereplők között, majd a győztessel szerződést köt az állam. Ezt követően indul meg a projektek pénzügyi része, a fizetési ütemezés, ami pedig az Európai Bizottságnak küldött nemzetállami számlák kiegyenlítésével ér véget. Vagyis Magyarország még nem költötte el a támogatások egészét, csupán úgy ítélte oda a pénzt, hogy közben rögzítette a kedvezményezettek körét.

Vagyis közel kilencezer milliárd forintról lehet tudni, hogy melyik céghez és szervezethez fog kerülni.

Érdekes az is, hogy hazánk a támogatások 13 százalékát fizette ki, ennél csak Szlovákia, Szlovénia és Horvátország utalt kevesebbet a kedvezményezetteknek, a többi régiós tagállam arányaiban több uniós projektet fizetett már ki. Tehát Magyarország kivételével a többi ország lassabb ütemben dönt a források sorsáról, az uniós támogatások lehívása és kifizetése között arányaiban nincs akkora különbség, mint a hazai pályázatok esetében.

Az uniós forrásokat egyfajta felzárkóztatási támogatásként kapják a tagállamok. Nem teljesen életszerű, hogy a kormány az ötvenes évek padláskisöprésére emlékeztető sebességgel esett neki az EU-s pénzeknek. A hatékony felhasználás sokkal inkább az alapos pályáztatás, és a projektek megvalósításának szigorú nyomon követésével érhető el, és úgy tűnik, hogy a többi tagállam ebbe az irányba mozdult el.

Hogy mennyire sikerült a felzárkózás, jól mutatja a V4-ek a vásárlóerő-paritással finomított egy főre jutó GDP adatsor. Nemcsak a régi tagállamokhoz képest nem sikerült a felzárkózás, de Csehországot kivéve, a régiós vetélytársakkal szemben is nőtt a lemaradásunk.

 

Arról, hogy az uniós pénzek erőltetett ütemű lehívása milyen károkat okoz a gazdaságnak, a kormány első kézből értesülhetett egy évvel ezelőtt a KPMG tanulmányából. A kabinet által megrendelt több mint ötszáz oldalas elemzés arra jutott, hogy az előző hétéves ciklus forrásait hatékonytalanul költötte el a magyar állam. A tanulmány legfontosabb megállapításai szerint az uniós támogatások nélkül csökkent volna a GDP, a beáramlott 14 ezer milliárd forint támogatás ellenére a magyar gazdaság versenyképessége romlott, a munkaerő elvándorolt, az EU-s források nélkül a gazdaság lényegében összeomlott volna.

Az uniós pénzszivattyúzás kényszerpályára állította a kormányt, miután az elmúlt években szinte semmilyen strukturális reformot nem indított be (egészségügy, oktatás, közösségi közlekedés, versenyképesség), és ma már ott tartunk, hogy a magyar költségvetés fenntarthatósága is nagyban függ az uniós pénzek beáramlásától.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz Csehország Európai Unió kormány Lengyelország Magyarország Szlovákia uniós támogatások Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.

Ercse Kriszta
2024. március 24. 04:34 Közélet

A kormányzat házalói: oktatási porszívóügynökök, szakértő szendvicsember

Porszívóügynökként el akarják adni nekünk a kormányzat költségkímélő megoldásainak álszent és gyermekkárosító magyarázatait.

Stubnya Bence
2024. március 23. 08:10 Közélet

A sebeit nyalogató Sparnak küldött hadüzenetet Lázár János

2022-ben sok kiskermulti volt veszteséges, de a Spar adózás utáni eredményének mínusza kiemelkedő volt.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.