Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. április 25. 14:41 Közélet, Pénz

Brüsszelből nézve sosem volt még ilyen korrupt kormánya Magyarországnak

Az Európai Unió felsőbb szintjein fogy a türelem a magyar kormánnyal szemben, mivel látványosan nem tesznek semmi jót a korrupció területén. Legalábbis erre utal, hogy az Európai Parlament (EP) költségvetés-ellenőrzési bizottsága (CONT) a mai napon nagy többséggel, 13:2 arányban szavazta meg a témával kapcsolatos véleményét.

A bizottság azt kéri az EP-től, hogy az uniós alkotmány hetedik cikkelye értelmében, függessze fel Magyarország szavazati jogát a tanácsban.*A lisszaboni szerződés, vagyis az EU működését előíró “alkotmány” hetedik cikkelye lehetőséget ad arra, hogy felfüggesszék egy tagállam szavazati jogát a tanácsban (vagyis a kormányokat tömörítő testületekben), ha megsértik a szerződésben foglalt alapjogokat. Ilyen szankcióval a szerződés hatályba lépése, azaz 2009 decembere óta még sosem élt az EU. A szavazat felfüggesztése hosszú folyamat, és egyáltalán nem elég hozzá az EP többségi támogatása. Legalább két körben a tanácsban is minősített többség kell hozzá, és egy olyan folyamat végigvitele, amiben a renitens tagállam határozottan nem engedelmeskedik a hivatalos felszólításoknak. A költségvetési bizottság szerint a magyar korrupció jelenlegi szintje, az államháztartás elszámoltathatóságának és átláthatóságának hiánya, illetve a finanszírozott projektek túlárazása hatással van az uniós források magyarországi felhasználására. Ez pedig sértheti az EU alapértékeit, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása, ami egyébként a legsúlyosabb szankció, amivel egy országot sújthatnak.

A vizsgálati anyag szerint 2008 óta Magyarország 19 pontot vesztett a korrupcióérzékelési indexben, ami az egyik legrosszabb eredmény az egész EU-ban. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 41 vizsgálatot végzett 2013 és 2016 között, amivel Magyarország a második legtöbbször vizsgált tagállam. A vizsgált projektek 85 százalékával gond volt, ami a legmagasabb arány az egész Európai Unióban. Az is kiderült, hogy 2016-ban Magyarországgal szemben kellett alkalmazni a legmagasabb összegű pénzügyi korrekciót, összesen 211 millió euró értékben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár a korrupciót is államosította a kormányBulgária után Magyarország a második legkorruptabb ország az EU-ban, kemény munka volt eljutni ide.

Bár Orbán Viktor miniszterelnök szerint uniós támogatások nélkül is nőne a magyar gazdaság, a brüsszeli testület ezt másképpen látja. Az uniós források a magyar GDP 1,9-4,4 százalékát teszik ki és ezekből ered a közberuházásoknak több mint a fele. „Az uniós források nélkül a magyar GDP a 2007–2013-as időszakban csökkent volna” – közölte a testület. Megjegyzik, hogy 2004 óta hazánk több mint 30 milliárd eurót kapott, a pénzügyi korrekció pedig 940 millió eurónál jár már, sőt a rosszul felhasznált források miatti pénzbírság meg fogja haladni az egymilliárd eurót is.

Hiába kapott Magyarország rengeteg pénzt az EU-tól, a gazdaság teljesítménye nem tükrözi a beáramló források hatékony felhasználását. A parlamenti bizottság megállapítja, hogy a magyar GDP 2004 és 2016 között 16,1 százalékkal nőtt, amely csak kismértékben haladja meg az uniós átlagot,

de jelentősen alacsonyabb, mint a többi visegrádi ország (Lengyelország, Cseh Köztársaság és Szlovákia) növekedési rátája.

Nem csoda, hogy a magyar vállalkozások számára a legtöbb gondot a korrupció, a kormányzati favoritizmus és a kormánypolitika átláthatóságának hiánya okozzák a 2017–2018-as globális versenyképességi index felmérése szerint. A kormányzati hatékonyság Magyarországon 1996 óta csökkent, és az ország az egyik legkevésbé hatékony kormányzatú tagállam az EU-ban. Az alacsony színvonalú kormányzás akadályozza a gazdasági fejlődést és csökkenti az állami beruházások hatását.

A bizottság szerint az ellenőrző szervek, mint például az Állami Számvevőszék és a legfőbb ügyész jogilag függetlenek a kormányzatól,

a gyakorlatban azonban úgy tűnik, hogy nem önállóak, hiszen mind az Állami Számvevőszék elnökét, mind a legfőbb ügyészt szoros szálak fűzik Magyarország uralkodó politikai pártjához, és ezért nem teljesen függetlenek feladataik végzése során.

Az EP-bizottság szerint tehát rendszerszerű fenyegetés éri a magyar jogállamot a korrupció és az intézmények függetlenségnek romlása miatt.

Bírálták a magyarországi közbeszerzési gyakorlatok hiányosságait, továbbra is igen magas, 36 százalékos az olyan közbeszerzések aránya, ahol csak egyetlen pályázó indult. A vizsgálat arra is hivatkozott, hogy becslések szerint a közvetlen társadalmi veszteség szintje nagyon magas Magyarországon (a veszteség elérheti a 2009 és 2016 között kifizetett pénz 15-24 százalékát, ami 6,7-10,6 milliárd euró is lehet).

A parlamenti testület felkérte az Európai Bizottságot, hogy az eddig kimaradó tagországokat ösztönözze csatlakozásra az európai ügyészi hivatalhoz. Azt javasolják, hogy ha nem csatlakozik egy tagállam az európai ügyészséghez, akkor vonjanak el tőke uniós forrásokat.

A dokumentumnak van egy érdekes pontja is, amely kifejezően szemlélteti, hogy menyire korrupt a magyar kormány. Az állami szervek alig jelentenek be az OLAF-nak korrupciógyanús ügyeket. Ehelyett azonban jelentős szerepet töltenek be a csalások felderítésében a visszaélést bejelentő személyek és az oknyomozó újságírók. Az uniós parlamenti bizottság ezért arra kéri a magyar kormányt, hogy rendelkezzen a visszaélést bejelentő személyek és az oknyomozó újságírók védelméről, mivel „ezek a magánemberek és újságírók nagymértékben hozzájárulnak a közintézmények demokratikus minősége és az irántuk való bizalom növekedéséhez”.

Nemcsak a költségvetési bizottságban kezdeményezték Magyarországgal szemben a hetes cikkely alkalmazását. Korábban az állampolgári jogi és igazságügyi testület is hasonló véleményre jutott, de a belügyi bizottságban is vita van Magyarországról. Várhatóan ősszel kerül az Európai Parlament elé az ügy, viszont az Európai Unió tanácsának is többségi támogatása is kell ahhoz, hogy valóban megvonják Magyarország szavazati jogát az EU-ban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz uniós pénzekkel tarthatja sakkban a magyar kormányt az EUBrüsszel az uniós támogatási rendszer átalakításával növelné befolyását az olyan renitens tagállamokban, mint Magyarország és Lengyelország.

Közélet Pénz Európai Parlament Európai Unió jelentés korrupció Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2022. június 24. 04:34 Közélet

Nem véletlen, hogy egy költségvetési kiigazítás közben nyúl a kormány a túl jól sikerült katához

Tavaly már minden tizedik magyar foglalkoztatott katás vállalkozó volt, közülük 100-150 ezren lehetnek olyanok, akik jóval több adót is fizethetnének.

Pálos Máté
2022. június 22. 04:34 Közélet

“A rendőrséget lehet így hatékonyan szervezni, az oktatást viszont nem!”

Interjú Horn Dániellel, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatójával.

Karsai Gábor
2022. június 20. 16:10 Közélet

A kormány még nem beszél recesszióról, de az elmúlt évtizedekben minden kiigazítást az követett

A kiigazítások mindig magukkal hozták a recessziót is, abból kilábalni viszont sokkal nehezebb lesz, amíg nem rendezzük a viszonyunkat az Európai Unióval.

Fontos

Kalotay Kálmán
2022. június 24. 16:18 Vállalat, Világ

Túlélik-e a háborút a magyar cégek Oroszországban?

A kölcsönös közvetlen beruházások aránya alacsony, a gazdasági szankciók azonban egyes cégeknek igencsak fájhatnak.

Torontáli Zoltán
2022. június 24. 12:47 Világ

Lenne egy jó módszer arra, hogy azonnal lássuk, mekkora az infláció

Egy német tanulmány megerősíti, hogy hasznos lenne rögtön a boltok kasszáinál mérni az árakat és az egyes termékek eladási volumenét is.

Torontáli Zoltán
2022. június 24. 10:42 Világ

Versenyt futnak a kutatók az idővel, hogy a klímaváltozást elviselő búzát nemesítsenek

Soha véget nem érő sziszifuszi munka folyik, amelyet az ipar nem támogat.