Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. április 23. 12:03 Közélet, Pénz

Az uniós pénzekkel tarthatja sakkban a magyar kormányt az EU

Magyarország lehet az egyik nagy vesztese a következő uniós támogatási ciklusnak, ha tényleg úgy rendezik át a pénzosztó rendszert, ahogyan a Financial Times információi szerint tervezik. Az Európai Unió kevésbé fejlett régióinak felzárkóztatását szolgáló kohéziós alapokból az Európai Bizottság a lap értesülései szerint több tízmilliárd eurót irányítana át a kelet-közép-európai országból a válság sújtotta déli államokba, elsősorban Spanyolországba és Görögországba.

A 2021-2027-es uniós költségvetésről jelenleg is zajlik a vita. Brüsszel májusban teszi közzé az első terveket, köztük a 350 milliárd eurós összegű támogatást tartalmazó kohéziós alapról is. A kelet-közép-európai országok, köztük Magyarország szempontjából is ennek van a legnagyobb jelentősége.

Nem kevés pénzről van szó. A mostani, 2014-2020-as költségvetési ciklusban Magyarországnak 22 milliárd eurós forráshoz jutott a kohéziós alapokból, ez a közel hétezer milliárd forint teszi ki a hazánk járó uniós támogatások 75 százalékát.*Lengyelország a 2014-2020-as költségvetési időszakban 77 milliárd eurót, Szlovákia 14 milliárd eurót kapott a kohéziós alapból. 

A fennmaradó támogatások megítélését a jövőben az európai alapértékekhez akarja kötni a bizottság. Már a kezdeményezés munkacíme is sokatmondó: kohézió és értékek.

Budapestet és Varsót sokszor kritizálták az Európai Unió tagállamai a jogállamiság leépítése és a demokratikus normák be nem tartása miatt. Brüsszel a források kihelyezését emiatt az uniós alapértékek betartásához fogja kötni. Emellett az EU szakít a korábban többször kritizált támogatási rendszerrel is, az egy főre jutó GDP alapján számított támogatási intenzitás mellett egyéb mutatókat is figyelembe vesznek. Ilyen fiatalok munkanélküliségi rátája, az oktatás helyzete, a migráció témaköre és az innováció támogatása.

Ezenkívül szigorodnak a felhasználás feltételei is, az EU több konkrétumot is meg fog határozni azzal kapcsolatban, hogy mire lehet és mire nem szabad közösségi forrásokat költeni.

Az biztosnak látszik, hogy az elmúlt harminc év legkeményebb vitája várható az új uniós költségvetéssel kapcsolatban. Nagy-Britannia kilépésével egy jelentős nettó befizető tagállam távozik az EU-ból. Ahhoz, hogy szinten lehessen tartani a támogatásokat, a többieknek – franciáknak, németeknek, hollandoknak és néhány másik gazdag országnak – kellene mélyebben a zsebükbe nyúlni. Günther Oettinger, az EU költségvetéséért felelős biztos arra számít, hogy 5-10 százalékkal kevesebb pénz lesz majd a fejletlenebb régiók és országok támogatására.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak a magyarok álltak rá az uniós padlássöprésre a régióbanKét év alatt eldöntötte a kormány, hogy melyik cégek kapják meg az összes uniós támogatást.

A folyamatosan érkező uniós támogatások nélkül nehéz elképzelni azt a politikai-gazdasági rendszert, amit a Fidesz az utóbbi nyolc évben létrehozott. A magyar gazdaság elképesztő mértékben függ a beáramló uniós pénzektől, a beruházások alakulása és a gazdasági növekedés is nagy mértékben függ az EU-s források beáramlásától. 2016-ban, amikor ciklus váltás volt az uniós források esetében, drasztikusan, a korábbi 3-4 százalékos ütemről 2 százalékra esett vissza a GDP-növekedés üteme, a beruházások hatezer milliárd forint feletti szintről egy év alatt 5,3 ezer milliárd forintra estek vissza (különösen a költségvetési szférában).

 

Nem meglepő tehát, hogy az Európai Bizottság is felfedezte, hogy a magyar kormányt az uniós támogatásokkal tudja sakkban tartani. Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF idén öt olyan ügyet hozott elő, amely igen érzékenyen érintette a kormányt, illetve az Elios botrány esetében vején, Tiborcz Istvánon keresztül személyesen Orbán Viktort is. Politikai szempontból azért is vehető üzenetértékűnek, mert a kormányzati korrupciós ügyeket a hazai országgyűlési választások előtt hozta nyilvánosságra az OLAF.

 

Magyarország elképesztő ütemben hívja le a 2014-2020-as ciklus uniós támogatásait. Tavaly év végén már 96 százalékos forráselosztásnál járt Magyarország, miközben a régiós országok 35-50 százaléknál tartottak. Ezt az őrült iramot csak úgy bírja a kormány, hogy a pályázatok nagy részét a költségvetés saját forrásaiból előlegezi meg. A számlákat csak később küldi meg Brüsszelnek. Emiatt Budapest nagyon kiszolgáltatott az Európai Bizottság felé. Nem lenne teljesen meglepő, ha a brüsszeli bizottság élne is ezzel nyomásgyakorlási lehetőséggel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBrutálisan függ az állam az uniós forrásoktól, a cégeknek járó pénzt is magának akarjaDróton rángatja a magyar beruházási számokat az EU-s források beáramlása.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz elios zrt Orbán-kormány tiborcz istván uniós támogatások Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2024. február 25. 15:58 Közélet

A bevándorlás már a 2000-es években is terítéken volt a magyar politikában

A kétezres években is jellemző volt a munkaerőhiány a magyar gazdaságban, a mostanihoz hasonló reakciókat kiváltva az akkori Orbán-kormányból.

Holtzer Péter
2024. február 24. 04:34 Közélet

Más szakmából átképzett tanárok – megoldás vagy álmegoldás a tanárhiányra?

Sokéves vegyipari múlttal vált kezdő tanárrá Fridez Dóra, aki most két határmenti kistelepülés iskolájában tanít.

Hajdu Miklós
2024. február 23. 15:42 Közélet

Az akkugyárak után erőmű is érkezik a Távol-Keletről

Kínai befektetők által telepített naperőművekkel oldódna meg az akkumulátorgyárak energiaellátása.

Fontos

Fabók Bálint
2024. február 27. 04:34 Élet

“Sok kutató próbálja ezt elmondani, de nem igazán jut el az emberekhez” – hogyan formálja át az Alföldet a klímaváltozás?

Az elmúlt években látványosan alakul át a Dél-Alföld: egyre nagyobb a vízhiány, pusztul a madárvilág, egyre több az invazív faj. Állami segítség viszont nem látszódik.

Debreczeni Anna
2024. február 25. 04:34 Vállalat

Hogyan lehet egy ruhamárkának 8000 új terméke naponta?

A kínai Shein a világ egyik legnagyobb fast fashion ruhamárkája, amit annak köszönhet, hogy olcsó és nem akar kreatív lenni.

Nagy Zsolt
2024. február 24. 16:19 Világ

Erősíteni kellene Európát katonailag, de ez nem olyan egyszerű

Európának szembe kell néznie azzal a lehetőséggel, hogy legnagyobb katonai szövetségese, az Egyesült Államok nem lesz mindig a segítségére.