Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. április 23. 12:03 Közélet, Pénz

Az uniós pénzekkel tarthatja sakkban a magyar kormányt az EU

Magyarország lehet az egyik nagy vesztese a következő uniós támogatási ciklusnak, ha tényleg úgy rendezik át a pénzosztó rendszert, ahogyan a Financial Times információi szerint tervezik. Az Európai Unió kevésbé fejlett régióinak felzárkóztatását szolgáló kohéziós alapokból az Európai Bizottság a lap értesülései szerint több tízmilliárd eurót irányítana át a kelet-közép-európai országból a válság sújtotta déli államokba, elsősorban Spanyolországba és Görögországba.

A 2021-2027-es uniós költségvetésről jelenleg is zajlik a vita. Brüsszel májusban teszi közzé az első terveket, köztük a 350 milliárd eurós összegű támogatást tartalmazó kohéziós alapról is. A kelet-közép-európai országok, köztük Magyarország szempontjából is ennek van a legnagyobb jelentősége.

Nem kevés pénzről van szó. A mostani, 2014-2020-as költségvetési ciklusban Magyarországnak 22 milliárd eurós forráshoz jutott a kohéziós alapokból, ez a közel hétezer milliárd forint teszi ki a hazánk járó uniós támogatások 75 százalékát.*Lengyelország a 2014-2020-as költségvetési időszakban 77 milliárd eurót, Szlovákia 14 milliárd eurót kapott a kohéziós alapból. 

A fennmaradó támogatások megítélését a jövőben az európai alapértékekhez akarja kötni a bizottság. Már a kezdeményezés munkacíme is sokatmondó: kohézió és értékek.

Budapestet és Varsót sokszor kritizálták az Európai Unió tagállamai a jogállamiság leépítése és a demokratikus normák be nem tartása miatt. Brüsszel a források kihelyezését emiatt az uniós alapértékek betartásához fogja kötni. Emellett az EU szakít a korábban többször kritizált támogatási rendszerrel is, az egy főre jutó GDP alapján számított támogatási intenzitás mellett egyéb mutatókat is figyelembe vesznek. Ilyen fiatalok munkanélküliségi rátája, az oktatás helyzete, a migráció témaköre és az innováció támogatása.

Ezenkívül szigorodnak a felhasználás feltételei is, az EU több konkrétumot is meg fog határozni azzal kapcsolatban, hogy mire lehet és mire nem szabad közösségi forrásokat költeni.

Az biztosnak látszik, hogy az elmúlt harminc év legkeményebb vitája várható az új uniós költségvetéssel kapcsolatban. Nagy-Britannia kilépésével egy jelentős nettó befizető tagállam távozik az EU-ból. Ahhoz, hogy szinten lehessen tartani a támogatásokat, a többieknek – franciáknak, németeknek, hollandoknak és néhány másik gazdag országnak – kellene mélyebben a zsebükbe nyúlni. Günther Oettinger, az EU költségvetéséért felelős biztos arra számít, hogy 5-10 százalékkal kevesebb pénz lesz majd a fejletlenebb régiók és országok támogatására.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak a magyarok álltak rá az uniós padlássöprésre a régióbanKét év alatt eldöntötte a kormány, hogy melyik cégek kapják meg az összes uniós támogatást.

A folyamatosan érkező uniós támogatások nélkül nehéz elképzelni azt a politikai-gazdasági rendszert, amit a Fidesz az utóbbi nyolc évben létrehozott. A magyar gazdaság elképesztő mértékben függ a beáramló uniós pénzektől, a beruházások alakulása és a gazdasági növekedés is nagy mértékben függ az EU-s források beáramlásától. 2016-ban, amikor ciklus váltás volt az uniós források esetében, drasztikusan, a korábbi 3-4 százalékos ütemről 2 százalékra esett vissza a GDP-növekedés üteme, a beruházások hatezer milliárd forint feletti szintről egy év alatt 5,3 ezer milliárd forintra estek vissza (különösen a költségvetési szférában).

 

Nem meglepő tehát, hogy az Európai Bizottság is felfedezte, hogy a magyar kormányt az uniós támogatásokkal tudja sakkban tartani. Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF idén öt olyan ügyet hozott elő, amely igen érzékenyen érintette a kormányt, illetve az Elios botrány esetében vején, Tiborcz Istvánon keresztül személyesen Orbán Viktort is. Politikai szempontból azért is vehető üzenetértékűnek, mert a kormányzati korrupciós ügyeket a hazai országgyűlési választások előtt hozta nyilvánosságra az OLAF.

 

Magyarország elképesztő ütemben hívja le a 2014-2020-as ciklus uniós támogatásait. Tavaly év végén már 96 százalékos forráselosztásnál járt Magyarország, miközben a régiós országok 35-50 százaléknál tartottak. Ezt az őrült iramot csak úgy bírja a kormány, hogy a pályázatok nagy részét a költségvetés saját forrásaiból előlegezi meg. A számlákat csak később küldi meg Brüsszelnek. Emiatt Budapest nagyon kiszolgáltatott az Európai Bizottság felé. Nem lenne teljesen meglepő, ha a brüsszeli bizottság élne is ezzel nyomásgyakorlási lehetőséggel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBrutálisan függ az állam az uniós forrásoktól, a cégeknek járó pénzt is magának akarjaDróton rángatja a magyar beruházási számokat az EU-s források beáramlása.

Közélet Pénz elios zrt Orbán-kormány tiborcz istván uniós támogatások Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2020. augusztus 5. 17:10 Közélet

Versenyképesség: mit látni a jövőből?

Az MNB valahogyan kihozta, hogy Magyarország versenyképesebb, mint a többi visegrádi ország. De a legfontosabb kérdésekre nem kapunk választ.

Fabók Bálint
2020. augusztus 3. 06:50 Közélet

Szédületes tempóban cserélődtek a szupergazdagok a füredi kikötő körül, miközben az ötmilliárd közpénzt kapott

Jellinek Dániel üzemeltette a kikötőt, amikor decemberben pályáztak, pár nappal később Tiborcz és Mészáros érdekeltségébe került, de már ők is túladtak rajta.

Hajdu Miklós
2020. július 29. 13:16 Közélet

Jóléti mutatókkal is mérni kéne a válságból való kilábalást, nem csak a GDP alakulásával

A gazdaságpolitikusok döntő többsége egyelőre még a termelés visszaállítására koncentrál, de a járványt követő gazdasági összeomlás rámutat, hogy a jóllét növeléséhez más tényezőket is ideje figyelembe venni.

Fontos

G7.hu
2020. augusztus 5. 07:55 Élet

Nem kell rosszra gondolni: főszerkesztőváltás a G7-nél

Kasnyik Mártont Váczi István váltja a főszerkesztői pozícióban, de egyébként semmi nem változik.

Tóth István János
2020. augusztus 4. 06:30 Vállalat

A magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., első rész

Ganz öntöde, Láng gépgyár, Weiss konzervgyár, Richter gyógyszergyár? Külföldön sikeresek voltak, mégis elbújhatnak Mészáros Lőrinc cégének exponenciális, gazdaságtörténeti jelentőségű növekedése mellett.

Jandó Zoltán
2020. augusztus 3. 15:55 Vállalat

Aktualizálni kellene a paksi atomerőmű leszerelési tervét, de elsőre nem sikerült

Százmilliárdokba kerül majd a leszerelés, aminek a tervét most aktualizálták volna. A munkára azonban nem jelentkezett az egyetlen cég, amely elvégezhetné.