Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. február 28. 15:41 Közélet, Pénz

Brutálisan függ az állam az uniós forrásoktól, a cégeknek járó pénzt is magának akarja

Teljesen kiszolgáltatottá vált a magyar állam és a gazdaság az uniós támogatásoknak. Hiába állítják vezető kormányzati politikusok, mint például Orbán Viktor miniszterelnök, hogy uniós források nélkül is remekül teljesít a gazdaság, a számok mást mutatnak. A gazdasági növekedési ütemének egyik legfontosabb mutatója, hogy a cégek mennyit ruháznak be, hiszen ebből szűrhető le, hogy mennyi pluszérték jön majd létre a rákövetkező években, amely végső soron a GDP bővüléséhez vezet.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly a beruházások 16,7 százalékkal nőttek, összesen 6439 milliárd forintra. A hivatal is megállapítja, hogy az erőteljes bővülés továbbra is a 2014-2020-as európai uniós költségvetési ciklus forrásaiból finanszírozott fejlesztéseknek, a vállalkozások kapacitásbővítésének, valamint a lakás- és egyéb ingatlanberuházások élénkülésének köszönhető.

De mi van akkor, ha nem érkezik uniós forrás az országba? A 2007-2013-as uniós költségvetési ciklus támogatási forrásai például 2015-ben futottak ki. A magyar gazdaság beruházásai enélkül nem bővültek, 2016-ban közel 13 százalékkal esett vissza a beruházások értéke.

 

A grafikonból jól látható, hogy 2000 és 2008 között, az uniós pénzek megérkezése előtt 0-10 százalék közötti, szűk sávban mozogtak a beruházások volumenváltozásai. A gazdasági válság brutálisan befagyasztotta a beruházásokat, 2009 és 2012 között a cégek lényegében a túlélésért küzdöttek. 2013-tól kezdve viszont őrült tempóban kezdték lehívni az első uniós támogatási ciklus forrásait. Az állam hamar rászokott a pénzinfúzióra, az elmúlt öt év beruházási adatai szokatlan kilengéseket mutattak: mínusz 13 és plusz 20 százalék között mozogtak a beruházások volumenindexei. A költségvetési szféra esetében – ahol ugyan kevesebb a beruházás, de ezeket szinte kizárólag EU-s pénzekből finanszírozzák – még sokkal nagyobbak voltak a kilengések: tavalyelőtt mínusz 61 százalék, tavaly plusz 59 százalék volt az éves változás.

A magyar gazdaság teljesítménye a statisztikai adatok szerint egy az egyben lekövetik az Európai Unió hétéves költségvetési ciklusait. Mindebből azt látni, hogy amikor érkeznek az uniós források, akkor kiugróan nőnek a beruházások, amikor pedig éppen ciklus váltás van, és nincs uniós pénz, a beruházások is csökkenek.

Az Európai Uniótól érkező felzárkóztatási támogatásokat aligha használja fel az ország hatékonyan.

Ezek a pénzek lényegében a makrogazdasági statisztikákban mutatnak szépen, a gazdaság termelékenységét alig növelik.

A hazai kis- és közepes cégek beruházási aktivitása sokkal alacsonyabb. Erre figyelmeztetett Németh Dávid, K&H Bank elemzője is. Szerinte érdemes óvatosan kezelni a kiemelkedő növekedésről szóló híreket, mert kedvezőtlen trendek is láthatóak a tavalyi adatokból. A magánszektor vállalati beruházásainál fokozatosan lassult a növekedés. Az első negyedévben még 32 százalékos növekedést értek el, az utolsóban pedig már csak 3,1 százalékos emelkedésnél jártak.

Ezzel szemben a költségvetési beruházásoknál, vagyis az állami szervek esetében pont fordított volt a helyzet, fokozatosan nőtt a tempó, az első negyedévi 26 százalékkal szemben az utolsó negyedévben már 69 százalékos volt a növekedés. „Ez azt jelenti, hogy jelentősen kinyílt a beruházási olló a költségvetés szervek és a vállalatok között, ami szerkezeti szempontból negatív trend”, mondta az elemző.

A beruházási adatok szerint az állam kényszeresen függ az uniós pénzektől, a közigazgatás beruházásai tavaly például 65 százalékkal nőttek, az oktatásban 67 százalékkal, a humán-egészségügyi ellátásban 66 százalékkal. Viszont amikor 2016-ban nem érkezett forrás Brüsszelből, akkor 44 százalékkal csökkent az állami szektor „befektetési hajlandósága”.

Közélet Pénz beruházás gdp Orbán Viktor uniós támogatások Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Wiedemann Tamás
2019. február 14. 11:01 Közélet

Titokzatos szoftver dönt a gyanús napelemes pályázatok nyerteseiről az állami tulajdonú MFB Banknál

A bank szerint ezzel a rendszerrel nem lehet visszaélni, mert a szoftver nem korrupt. De a furfangos jogi magyarázat szerint ellenőrizni sem lehet a programot. Így még gyanúsabb lett a tavalyi egynapos naperőmű-pályázat.

Kasnyik Márton
2019. február 13. 13:31 Közélet

A kormány szép csendben bevezeti a családi vagyonkezelő alapítványokat

"Felmerült az igény", de csak 600 milliós vagyon felett. A fejlett világban az elit egyik legnagyobb trükkje, most behozzák Magyarországra is.

Torontáli Zoltán
2019. február 12. 15:48 Közélet

Mi van akkor, ha felveszed Orbán kamatmentes 10 millióját, de nem szülsz gyereket?

Nehéz megmondani, hogy mi lesz, de elég könnyen elképzelhető olyan megoldás, hogy megéri egyszerűen nem megszülni a beígért gyereket.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. február 15. 18:34 Adat

Sehol nem gazdagszik olyan ütemben a foci, mint Magyarországon

Beverekedte magát Európa 20 leggazdagabb ligája közé az nb1, de a régióban mindenhol egészségesebb a focicsapatok bevételi struktúrája.

Torontáli Zoltán
2019. február 15. 10:00 Vállalat

A kamionosok után a buszosoknál is kitörhet a kelet-nyugati európai csata

Az Európai Parlament lényegében helybenhagyta azt a javaslatcsomagot, amely alaposan átrendezheti a buszos közlekedést az unióban.

Fabók Bálint
2019. február 15. 06:53 Vállalat

“Lassacskán kezdenek minket emberszámba venni”: Miskolcig söpör az audis sztrájkhullám

A miskolci SEG Automitive-nál sosem sztrájkoltak, de részben az audisok hatására szokatlan összefogás valósult meg. A vezetők azonban megtörték a lendületet.