Tovább folytatta meredek zuhanását Magyarország a Transparency International (TI) korrupciós listáján, kilenc hellyel hátrább, egészen a 66. helyre került, egy csoportba Szenegállal. A közel két évtizede készített korrupciós felmérésben még soha nem szerepelt az ország ilyen rosszul.
A 2010-es kormányváltáskor még az 50. helyen álltunk, és ekkor még az Európai Uniós országok közül Románia, Csehország, Szlovákia, Bulgária, Görögország, Olaszország és a csatlakozás előtt álló Horvátország is mögöttünk volt. A 2017-es lista alapján ma már csak Bulgáriában nagyobb a korrupció, mint hazánkban. Még Montenegroban is kisebbnek ítélik meg a korrupciót.
A Transparency listáján 1995 óta szerepel Magyarország, és bár a módszertan többször változott, a legjobb helyezésünk az első három évben volt: 28-31. hely között voltunk. A lista szerint 2012 óta folyamatos a romlás, de az elmúlt két évben felfoghatatlan gyorsasággal zuhantunk.
Ma már ott tartunk, hogy a magyar kormány nem gátja, hanem forrása, vagyis előidézője a korrupciónak
– mondta a G7-nek Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója. A kabinet államosítja és központosítja a visszaéléseket, a közpénzek lenyúlása ma már a kormányzati rendszer részévé vált. Erre példa a letelepedési államkötvény program,*A törvényesített közpénzszivattyúnak köszönhetően 20 ezer ismeretlen hátterű bevándorló szerzett magyarországi letelepedési jogosultságot, és 60 milliárd forint közpénzzel gazdagodtak a kötvényeket forgalmazó, döntően offshore paradicsomokban bejegyzett vállalkozások. Mindezt úgy, hogy az alaptörvény értelmében közpénzt egyáltalán nem lenne szabad olyan szervezetre bízni, amelynek átláthatatlan a tulajdonosi szerkezete. amely “még a sűrű szövésű hazai korrupción belül is különleges helyet foglal el”.
A tao támogatások ügye sem az átláthatóságról híresült el, ez 450 milliárd forinttal rövidítette meg az államkasszát, de a veszteség az idei évvel együtt elérheti az 530 milliárd forintot is. Ligeti szerint
a kormány azt a nem cáfolt üzenetet közvetíti, hogy a hatalmon levők és a hozzájuk közelállók visszaélései büntetlenül megúszhatóak.
“A kabinet kezeihez szoktatott intézmények, mint az igazságszolgáltatás egyes szereplői, az ügyészség, a rendőrség, Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal nem ambicionálja a korrupciós ügyek kiszűrését”, mondta Ligeti Miklós.
A TI közleményében úgy fogalmaz, hogy a hatalom birtokosai a sajátjukként tekintenek a közpénzekre Magyarországon. Csak tavaly az állami pénzből gazdálkodó szervezetek 3457 milliárd forintot költöttek közbeszerzésen, ami 1500 milliárd forinttal több, mint 2016-ban. Míg 2012-ben a GDP 4,7 százalékának megfelelő összeg jutott közbeszerzésekre, 2016-ban pedig 5,7 százalék, addig 2017-ben ez az érték már elérte a GDP 9,4 százalékát.
A legkomolyabb korrupciós kockázatot a hirdetmény nélküli eljárások – tehát a szándékoltan verseny nélkül odaítélt szerződések – jelentik, melyek aránya évek óta 13 százalék körül van,
ami háromszorosan meghaladja az Európai Unió átlagát.
A TI jelentésében ír Mészáros Lőrincről is. A felcsúti polgármester vagyona 2016-ban 35 milliárd forint volt, egy év alatt azonban 106 milliárd forintra nőtt. A közbeszerzési adatok tanúsága szerint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe sorolható különböző cégek tavaly 476 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek el. Az összeg 83 százaléka, nettó 396 milliárd forint az Európai Uniótól származott. Az elemzés szerint a közbeszerzések elosztásával kapcsolatos részrehajlás döntő módon járul hozzá ahhoz, hogy a kormányközeli oligarchák az elmúlt időszakban mesés módon gazdagodnak.
A jelentésben van szó az Elios-ügyről is, a miniszterelnöki vő éveken át tartó sikerszériája a TI szerint “jól példázza a hazai közbeszerzések természetrajzát”. Megállapítják többek között, hogy a 2009 és 2014 között kiírt uniós finanszírozású közvilágítási pályázatokkal kapcsolatban kiírt közbeszerzési eljárásokban olyan alkalmassági követelményeket írtak ki, amelynek csak a szóban forgó cég tudott megfelelni. Ráadásul valamennyi vizsgált eljárásban olyan tanácsadó cégek segítették az ajánlatkérőket, a helyi önkormányzatokat, azaz fogalmazták meg az alkalmassági kritériumokat, amelyek a közös tulajdonosi háttér révén bizonyíthatóan kapcsolatba hozhatóak a későbbi nyertes ajánlattevővel, az Elios Zrt-vel.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
