Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. február 2. 06:30 Közélet, Pénz

Hemzsegtek a szabálytalanságok Rogánék letelepedési kötvényprogramjában, büntetőügy lehet

Több esetben is szabálytalan volt a letelepedési kötvényüzletben részt vevő vállalkozások engedélyezési eljárása, amely – azonkívül, hogy bűncselekmény gyanúját veti fel – komoly nemzetbiztonsági kockázatot is jelent Magyarország számára, derült ki a birtokunkba jutott dokumentumokból. Az Orbán-kormány közel 20 ezer külföldinek adott ezen a programon keresztül 2013 és 2017 között letelepedési és tartózkodási engedélyt, vagyis nem mindegy, hogy mi alapján választották ki azt a nyolc céget, amellyel a külföldi ügyfelek szerződtek, és amelyek lejegyezték a magyar állampapírokat.

Eleve furcsa volt, hogy a bevándorlás ellen harciasan küzdő kabinet nem egy, a kormányzat által könnyen ellenőrizhető állami hatóságra bízta a programban részt vevő vállalkozások ellenőrzését, hanem az Országgyűlés gazdasági bizottságára. A parlamenti testületek és az országgyűlési képviselők ugyanis jogi értelemben nem vonhatóak felelősségre döntéseik után. Egy képviselőt például nem lehet azért börtönbe csukni, mert igennel, vagy nemmel szavazott a parlamentben. A gazdasági bizottságot sem lehet beperelni, egyedül a közérdekű adatkérés megtagadása esetén lehet a bírósághoz fordulni.

Mi is a Fővárosi Törvényszék, majd a másodfokú bíróság jogerős döntését követően jutottunk hozzá a dokumentumokhoz.

Ezekből kiderült, hogy egy kivételével az összes cég esetében törvénysértő módon járhatott el a testület.

Pontosabban a bizottság nem is tudott a törvénysértésekről, mert feltételezhetően a testület fideszes elnökei, előbb Rogán Antal, majd miniszterré történő kinevezését követően utódja, Bánki Erik, önhatalmúlag dönthetett arról, hogy a cégek kérvényei közül, melyiket terjeszti a bizottsági ülés elé, és melyiket nem. Ez pedig kimerítheti a hivatali visszaélés bűncselekményét, hiszen szembe megy a kötvényprogramot szabályozó törvénnyel, amely kimondja, hogy a bizottságnak kell dönteni és nem az elnöknek.

Bár a testületben többségben vannak a fideszes képviselők, vannak ellenzéki tagok is. Ők semmit nem tudtak a háttérben zajló eseményekről, mivel a vállalkozásokkal a bizottság elnökei tartották a kapcsolatok. A dokumentumok szerint Rogán Antal és Bánki Erik válaszolt a megkeresésekre, és kért hiánypótlást, ha éppen arra volt szükség. Az átláthatóság nem volt prioritás a kötvényprogramban, hiszen a nyolc cég közül – egy kivételével – mindegyik adóparadicsomnak számító helyszínen volt bejegyezve.

A kötvényprogramban az a külföldi, aki 300 ezer euróval rendelkezett, letelepedési engedélyt kapott Magyarországon. A speciális állampapírt azonban nem a bevándorló jegyezte le személyesen, hanem a gazdasági bizottságtól engedélyt kapó közvetítő cég vásárolhatta csak meg. Egy vállalkozás csak egy országra kapott engedélyt, vagyis mindegyik cég monopolhelyzetben volt a nemzetközi vízumpiacon. Mivel a kötvényprogramot sehol sem hirdették meg az induláskor, feltételezhető, hogy csak olyan cégek jelentkeztek, amelyek valamilyen módon tudomást szereztek a lehetőségről. A jól értesültek az Országgyűlés gazdasági bizottságának honlapján található, [email protected] emailcímen, vagy a parlament postai címére küldött kérvényekkel jelentkeztek a programra.

Minden kérvényről a bizottsági ülésen döntöttek a képviselők, vagyis a napirendi pontok között szerepelnie kellett a vállalkozások kérvényeinek. Ez azonban nem mindig volt így.

A Szingapúrban bejegyzett Euro-Asia Investment Management Ltd. például 2013. május 3-án adta be a szingapúri és thai állampolgárokra vonatkozó kötvényjegyzési kérelmét a bizottságnak. A testület 2013. június 10-i ülésén a fideszes képviselők többségi támogatásával jóváhagyta a kérvényt, de csak a szingapúri állampolgárok esetében. A bizottság elé nem is került a thai kérvény, így erről a testület nem is tudhatott, időközben a cég sem vonta vissza a kérvényét. (Ebben az időszakban Rogán Antal volt a bizottság elnöke.)

A cég 2014. szeptember 10-én kelt, a bizottság által még aznap iktatott dokumentum szerint a vállalkozás újabb országok esetében kért kötvényjegyzési engedélyt: Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán, Örményország, Malajzia, Indonézia, India, Irán. A kérvény ebben az esetben sem került a bizottság elé.

A bizottság akkor sem jogszerűen járt el, amikor 2015. december 15-én elégtelen aktivitás miatt visszavonta egy vállalkozás jóváhagyását. Eszerint „azon vállalkozások jóváhagyását vissza kell vonni, amelyek az elmúlt három évben nem érték el a családtagok nélkül számított összesen száz kérelmezőt”. Az Euro-Asia esetében azonban még nem telt el az elégtelen aktivitás megállapításához szükséges három év. Akkor még a letelepedési programot lehetővé jogszabály életbelépése óta sem telt el három év.

 

Egy másik céget, a Migrat Immigration Asia Ltd.-t Cipruson jegyeztek be. A vállalkozás ügyvezetője, Bodó János először, 2015. november 10-én egy a Magyarországon bejegyzett cég, a Migrat Bevándorlási Zrt. nevében terjesztett elő kérelmet letelepedési államkötvények forgalmazására Malajzia, Mongólia és a Koreai Köztársaság területére. Ez azonban sosem került a gazdasági bizottság napirendjére. Ezt követően a hasonló nevű ciprusi társaság nevében küldött kérelemre már pozitívan reagált a testület. Feltételezhetően a magyar vállalkozás kérvényét Bánki Erik a testület elnöke nem vitte a bizottság elé, pedig ott kellett volna dönteni a kérvényről.

A liechtensteini S&Z Program Limited cég vezetője, Walter Wachter 2013. május 27-én, Schaan-ban kelt kérvényében egy sor közel-keleti és európai ország területére*Egyiptom, Marokkó, Tunézia, Algéria, Jemen, Omán, Irán, Katar, Kuvait, Libanon, Irak, Szaúd-Arábia, Szíria, Líbia, Jordánia, Bahrein, az Egyesült Királyság és Svájc terjesztett elő kérelmet. Ezt a dokumentumot, amelynek a keltét a bélyegző lenyomata is igazolja, a gazdasági bizottság négy nappal korábban iktatta. A kérelem tehát időutazáson ment keresztül.

Szinte ugyanez történt a szintén liechtensteini Voldan Investments Limited kérvényével. Ennek ügyvezetője és tulajdonosa, Josef Hermann szintén 2013. május 27-én, Schaan-ban kelt kérvényében kelet-európai és volt szovjet országok *Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán, Türkmenisztán, Grúzia, Belarusz Köztársaság, Azerbajdzsán, Üzbegisztán, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Montenegró, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Románia és Horvátország területére terjesztett elő kérelmet. Ennek a kérelemnek a keltét is a körbélyegző lenyomata igazolja, a testület mégis négy nappal korábban iktatta. A bizottság június 10-én jóváhagyta a kérvényt, Kazahsztán és Azerbajdzsán kivételével. Rogán Antal érdekes módon nem vitte a testület elé a két államra vonatkozó kérvényt. (További érdekesség, hogy a Voldan Investments Limited nevében Schönek Béla ügyvéd járt el a gazdasági bizottság előtt, ám az eljárására irányuló meghatalmazást nem adta le, vagyis jogilag nem járhatott volna el a vállalkozás nevében.) Josef Hermann 2015. december 12-én újabb kérelmet adott be a Dél-Afrikai Köztársaság, Kenya, Azerbajdzsán, Ausztria és Törökország tekintetében, de az a kérvény sem került a testület elé. 

 

A Cipruson bejegyzett Innozone Holding Limited 2013. április 16-án elvileg négy darab dokumentumot csatolt, a cégnek a ciprusi bejegyzését igazoló okiratot és azok magyar nyelvű fordítását, továbbá a cégre vonatkozó ciprusi nyilvántartó okiratot és annak magyar nyelvű fordítását. Az eredeti dokumentumok azonban nem fellelhetők, vagyis a gazdasági bizottság a vállalkozás kérvényét az eredeti okmányok hiányában bírálta el.

A Discus Holding Ltd. elnevezésű cég esetében Zsoldos János Demeter, a cég igazgatója 2013. április 9-én nyújtotta be kérelmét több kontinens különböző országainak területére*Dél-afrikai Köztársaság, Indonézia, Kazahsztán, Kenya, Nigéria, Amerikai Egyesült Államok, Szingapúr és Thaiföld. A szingapúri kérvény nem került a testület elé. A gazdasági bizottság 2015. december 15-én döntött a Discus Holdings engedélyének visszavonásáról, elégtelen aktivitás miatt. Azonban a társaság esetében sem járt le a hivatkozásul szolgáló hároméves időtartam.

Az Arton Capital Hungary Kft. esetében Balogh Radosztina Veselinova, a cég ügyvezetője 2014. december 2-án kért Kazahsztánra kötvényforgalmazási engedélyt. Ez a dokumentum sem került a testület elé. Az Arton Capital egy évvel később, 2015. december 12-én újabb kérvényt nyújtott be a bizottsághoz Indonézia, Szingapúr, Nigéria, Thaiföld, Amerikai Egyesült Államok és Kazahsztán esetében. A „szokásos forgatókönyv” szerint a testület erről mit sem tudhatott, hiszen nem került napirendre a kérvény.

Feltűnhet, hogy ebben az időben ezek az országok ekkor még foglaltak voltak. Vajon honnan tudhatta Balogh Radosztina – aki egyébként Rogán Antal egyetemi évfolyamtársa volt -, hogy három nappal később a testület olyan szabályt alkot, amelynek következtében visszavonják annak a cégnek az engedélyét, amely éppen ezekben az országokban kötvényeket értékesíthetett.

A Transparency International Magyarország (TI) és a Karsai ügyvédi iroda segítségével pereltük ki a szóban forgó dokumentumokat. Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a héten feljelentést tett az V. kerületi Rendőrkapitányságon hivatali visszaélés és közérdekű adatokkal való visszaélés gyanúja miatt. Ligeti Miklós szerint bár kicsi az esély arra, hogy a törvényhozás szentélyének tartott Országgyűlés ne tartaná be a jogszabályokat, mégis elképzelhető, hogy a gazdasági bizottság nem teljesítette hiánytalanul a közérdekű adatok kiadását elrendelő jogerős, bírósági ítéletben foglaltakat, vagyis nem adott ki minden papírt. Ennek azonban nagyrészt ellenmondanak, a testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek, amelyek tartalmazzák az engedélyeztetéssel kapcsolatos napirendi pontokat.

Sokkal inkább feltételezhető, hogy a bizottság hiányos adatok és dokumentumok alapján folytatta le a letelepedési államkötvények forgalmazását végző vállalkozások jóváhagyására vonatkozó eljárást

– mondta a G7-nek Ligeti Miklós. A szakember szerint a gazdasági bizottság tisztségviselői a büntetőtörvénykönyv szerint hivatalos személynek minősülnek. Emiatt a szabálytalan eljárásra a hivatali kötelességek megszegésével vagy a hivatali helyzettel való visszaéléssel kerülhetett sor.

Kakukktojásnak számít a letelepedési kötvények legnagyobb menője, a Hungary State Special Debt Fund nevű cég, amelyet a Kajmán-szigeteken alapítottak. A társaság dokumentumainak áttekintése során nem tapasztaltunk jogszabálysértést. Ez a cég egyébként szorosan köthető Rogán Antalhoz. A vállalkozás, miután megkapta a kötvényforgalmazási engedélyét, a licencet továbbadta a hasonló nevű, de már Hongkongban alapított Hungary State Special Debt Management vállalkozásnak. Ennek a cégnek a tulajdonosai három Brit Virgin-szigeteken bejegyzett vállalkozások: 25 százalékban a Star Wealth Ltd., 30 százalékban a Prime Ally Ltd. és 45 százalékban az Ace Deal Investments Ltd. Rogán Antal a letelepedési kötvényprogramot lehetővé tevő jogszabályt 2012. október 27-én nyújtotta be az Országgyűlésnek. Ahogy a Magyar Nemzet korábban beszámolt róla, a Prime Ally Ltd. azonban egy nappal korábban – október 26-án – alakult meg a Karib-tengeren lévő adóparadicsomban, majd a következő napokban a másik kettő.

A letelepedési kötvényprogram hátrányosan érintette a magyar költségvetést, mivel kiugróan magas kamatot fizetett az állampapírok után. Számításunk szerint mintegy 20 milliárd forintot vesztett az állam a normál kötvénypiaci finanszírozáshoz képest. Az offshore cégek eközben mesés bevételre tettek szert: négy év alatt 155 milliárd forintot kerestek az Orbán-kormány bevándorlási programján.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz Bánki Erik letelepedési kötvény offshore Rogán Antal Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.

Ercse Kriszta
2024. március 24. 04:34 Közélet

A kormányzat házalói: oktatási porszívóügynökök, szakértő szendvicsember

Porszívóügynökként el akarják adni nekünk a kormányzat költségkímélő megoldásainak álszent és gyermekkárosító magyarázatait.

Stubnya Bence
2024. március 23. 08:10 Közélet

A sebeit nyalogató Sparnak küldött hadüzenetet Lázár János

2022-ben sok kiskermulti volt veszteséges, de a Spar adózás utáni eredményének mínusza kiemelkedő volt.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.