Már legalább egyszer mindenkinek átfutott az agyán a kérdés, hogy vajon mennyivel tudna többet keresni külföldön, mint itthon. Több százezer magyar nem csak elmélázott ezen, hanem el is hagyta az országot.

Ha a Nyugat-Európában kínált fizetéseket átváltjuk forintra, rögtön azt kapjuk, hogy kint a magyar bérek többszörösét is meg lehet keresni. Csakhogy nyilván Nyugaton a magasabb bérszínvonal mellett az élet is többe kerül, ami látványosan mérsékli az elsőre nagynak tűnő bérelőnyt. Emellett, ha nem feketén szerezzük a jövedelmünket, az adóterhek tekintetében is érhetnek meglepetések. Igaz, Magyarország ebből a szempontból amúgy is élen jár, hiszen a munkára rakódó közterhek uniós viszonylatban is kiemelkedően magasak nálunk.

A legjobban úgy tudjuk összehasonlítani a külföldi fizetéseket az itthonival, ha az adózás utáni, nettó béreket az árszínvonalbeli különbségeket figyelembe véve, vásárlóerő-paritáson (PPS-ben) mérve hasonlítjuk össze.

A legfrissebb, 2015-ös adatok szerint négy olyan ország van az EU-ban, ahol a nap végén kevesebb pénzt keres egy átlagos, gyermeket nem nevelő munkavállaló, mint Magyarországon. Köztük van Bulgária és Románia, amelyek 21, illetve 16 százalékkal vannak lemaradva tőlünk. Igaz, Románia hátránya 2017-ben már biztosan kisebb ennél, mivel az elmúlt két évben brutális béremeléseket hajtottak végre.

Az euróövezetbe tartozó Litvániában és Lettországban kevesebb még a nettó átlagfizetés vásárlóerő-paritáson, mint nálunk, 2015-ben 8, illetve 9 százalék volt a lemaradásuk.

Az említett négy ország kivételével bárhova máshova megyünk dolgozni Európában, reálértelemben többet kereshetünk, mint itthon. A V4-es versenytársak mind előttünk járnak a bérek tekintetében, igaz, Szlovákia előnye nem olyan jelentős, mindössze 5 százalék.

Ha nyugatabbra megyünk, persze egyre nagyobb a szorzó. A kivándorló magyarok körében az egyik legnépszerűbb célországnak számító Németországban 2015-ben reálértelemben 2,4-szer magasabb volt a nettó átlagfizetés, mint itthon. Ausztriában ez a szorzó 2,3, míg az Egyesült Királyságban 2,5 volt (itt a font leértékelődése miatt ma már valamivel kisebb lehet ez a szám). Európában a legtöbbet messze Svájcban lehet keresni, ahol közel 3,7-szer többet keres egy átlag dolgozó, még akkor is, ha figyelembe vesszük az itthoni szemmel sokkolóan magas svájci árszínvonalat.

A családos munkavállalók esetében egy nagyon kicsit máshogy nézne ki a rangsor, mivel a magyar családi adókedvezmény-rendszer viszonylag bőkezűnek számít európai összevetésben is. A két átlagkeresőből és két gyermekből álló családok esetében például a reálértelemben vett nettó jövedelem Szlovákiában 2 százalékkal alacsonyabb, mint Magyarországon, Svájcban pedig csak („csak”) 3,4-szerese a magyarnak.

2015 óta a többi régiós országhoz hasonlóan Magyarországon is látványosan felgyorsult a bérnövekedés üteme, amit elsősorban az egyre komolyabb munkaerőhiány kényszerít ki a cégekből, illetve a kormányokból. Mivel a jelenség nem egyedi, a versenytársakhoz mért relatív helyzetünk csak lassan javul a keresetek terén.

Hiába kezdtek a régiós fizetések hangyalépésben közelíteni a nyugat-európai bérszínvonalhoz, az továbbra is nagyon messze van, különösen, ha a termelékenységbeli lemaradásunkat is figyelembe vesszük. Ahhoz, hogy a magyar fizetések a következő években is a mostanihoz hasonló, kétszámjegyű ütemben tudjanak nőni anélkül, hogy nagy számban vágjanak tönkre vállalkozásokat, a hatékonyságnak is muszáj lesz javulnia.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet bérek Európai Unió jövedelem jövedelemkülönbségek Olvasson tovább a kategóriában