Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2022. május 4. 17:08 Élet

Közel 8 milliárd forintért indulhat a Giro Budapestről, de mit hoz Magyarországnak?

Tom Dumoulin holland profi kerékpáros sikereiről rengeteg jó videót lehet találni, de a legnézettebbek között egy elég rendhagyó 2017-es eset felvételei is ott vannak. Az olasz körverseny (Giro d’Italia) azévi 16. szakaszán a rózsaszín trikóban tekerő (vagyis a versenyt összetettben vezető) Dumoulin hirtelen megállt, eldobta a biciklijét és vetkőzni kezdett. A kommentátorok először azt hitték, technikai problémái vannak, és biciklit kell cserélnie, de hamar kiderült, hogy a versenyzőt csak a természet szava szólította el az útról, a kamerákat gyorsan el is fordították az operatőrök.

Ezt a szakaszt Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos a helyszínen nézte végig. Ahogy most mesélte nekünk, akkor már azért volt Olaszországban, hogy a magyar kormány nevében tárgyaljon a körverseny nyitányának és első szakaszainak Magyarországra hozásáról. A magyarok folyamatosan jelezték a rendezési szándékukat, és amikor a 2020-ra tervezett indulás külföldi helyszíne visszalépett, az olaszok készen álltak érdemben foglalkozni a magyar tervekkel. A Giro magyar indulása 2020-ra össze is jött, de a világjárvány azt a versenyt elsöpörte. 2022. május 6-án viszont a magyar szándék valósággá válik: a Giro Budapestről rajtol, és az első három szakaszt Magyarországon rendezik meg.

Sportszakmai szempontból a kétéves csúszás alatt sok minden történt. Míg kezdetben csak reménykedni lehetett, hogy a mezőnyben elindulhat legalább egy magyar versenyző, tavaly már ketten is kivívták ezt a lehetőséget (Dina Márton és Valter Attila). Ennél persze sokkal fontosabb, hogy Valter Attila három napig még az összetett verseny élén is állt, azaz rózsaszín trikóban tekerhetett, a 25 éven aluliak között pedig öt szakaszt ment az összetett első helyen. Ez olyan egészen kivételes eredmény, amiről korábban legfeljebb álmodhattunk. Idén pedig már három magyar versenyzőnk van, Valter mellett Fetter Erik és Peák Barnabás is elindul.

Valter Attila rózsaszín trikóban, 2021. május 16-án. Fotó: MTI/EPA/ANSA/Luca Zennaro

Amikor a 2020-as rajtot a járvány miatt lefújták, Magyarország már átutalta az olasz szervezőknek (RCS) a rendezésért fizetett összeg első részletét. A második részletet 2020. február végéig kellett volna utalni, de a kormánybiztosság a járványveszélyt látva halasztást kért, azaz még az ország március közepi lezárása előtt lépett.

Magyarország összesen mintegy 10 millió eurót fizet az RCS-nek a rendezési lehetőségért. Ez jelenlegi árfolyamon 3,8 milliárd forint, de a pontos összeg forintban vélhetően ettől eltér, hiszen több részletben, és a járvány miatt nagy időkülönbséggel kellett kifizetni. Ráadásul ebből „visszajön” egy rész, hiszen az RCS a rendezés számos költségelemét állja. Ahogy Révész Máriusz magyarázta nekünk, nagyon részletes szerződés szabályozza, hogy a rendezés egyes költségelemei kit terhelnek, a csapatok Magyarországra költöztetését vagy az itteni nyitórendezvényt például az olasz szervezők állják.

A magyar költségvetés végösszege mindenesetre ismert, kormányhatározatban rögzített: 7,8 milliárd forint. Azaz ennek körülbelül a fele megy az RCS felé, és a másik felét lehet a rendezésre fordítani. A kormány ezen felül átvállalta az árfolyamkockázatot, a nem forintban keletkező költségeknél a forint esetleges gyengülése miatt keletkező hiánnyal kipótolja a büdzsét.

A neves kerékpárversenyeken (Európában a három kiemelkedő „kör” a Tour de France, a Giro d’Italia és a spanyol Vuelta) általában a települések versenyeznek azért, hogy náluk legyen egy-egy szakasz rajtja vagy befutója, és komoly összegeket is fizetnek a lehetőségért. Így van ez a magyar körverseny, a Tour de Hongrie esetében is, ott jellemzően 5-10 millió forintba kerül a rajt vagy a cél megszerzése.

Ezen kívül költségként szokott még felmerülni az utak javítása is. A versenyt értelemszerűen nem lehet kátyúk közé vezetni, azaz a településektől olyan útvonalat várnak el, ahova be tudják vezetni a versenyzőket, ha pedig ez nem megoldható, akkor aszfaltozni kell.

A Giro magyar szakaszain azonban most másképp lesz, a rajtnak és befutónak helyet biztosító települések (Budapest, Visegrád, Kaposvár és Balatonfüred) nem fizetnek a részvételért, és még a szükséges útfelújítások egy részét is az állami szervezők állják, az említett 7,8 milliárd forintos keretből.

Ahogy az minden hasonló nagy sporteseményre jellemző, a Girónál is igaz, hogy a bevételek csak sokkal közvetettebb módon jelennek meg, nagyon nehezen számszerűsíthetők, egyenleget vonni pedig szinte lehetetlen. Révész Máriusz azt mondta nekünk, hogy a szponzorbevételekből 60-70 millió forintra számíthatnak. Az összes többi bevétel áttételesen értelmezhető.

Ezek közül talán az országimázs hatása mérhető még valamennyire: a versenyt 800 millió néző követi világszerte, ennyi embernek lesz része abban az esztétikai élményben, ahogy a biciklisek elszáguldanak Budapest nevezetességei előtt, illetve olyan helyeken, mint a Dunakanyar, a Balaton-felvidék, a Visegrádi vár vagy a balatonfüredi tópart. A versenyhez vaskos ismeretterjesztő itiner készült, amiből szokás szerint világszerte dolgoznak majd a műsort közvetítő sportriporterek, azaz élőben mondják be, hogy milyen nevezetességek előtt halad el éppen a mezőny.

Az országimázs mellett azonban az összes többi haszon a biciklizéshez kötődik, annak profi és amatőr módjaihoz, ezek pedig tényleg nehezen számszerűsíthetők. Azt nehéz lenne megítélni, hogy a Giro látványa-élménye mennyire dobja meg a biciklizési kedvet Magyarországon, mindenesetre

egy ilyen léptékű verseny már valóban nagy látványosság, olyasmi, mint az autósportban a Forma-1.

A szervezők nem véletlenül hangsúlyozzák, hogy a Giro olyan lesz, mintha egy Forma-1-es versenyt vezetnének végig Budapesten, illetve kétszer 200 kilométeren a magyar városok között. Szombaton a fővárosban kiterjedt útlezárások lesznek, és mindenkit arra kérnek, hogy használja a közösségi közlekedést, mert Budapesten még az útvonalhoz képest keresztirányú forgalmat sem fogják átengedni, időlegesen sem.

Vidéken ennél enyhébb, szakaszosabb lesz a lezárás, de a verseny jellegéből adódik, hogy ha például a mezőny apróbb részekre szakad, akkor sokkal hosszabb ideig kell lezárva tartani egy-egy részt.

A Giro legnagyobb nyertese minden bizonnyal a magyar biciklisport lesz (annak minden áttételes társadalmi hasznával együtt). A Tour de Hongrie három nappal azután (jövő szerdán) indul el, hogy a Giro versenyzői most vasárnap befutnak a balatonfüredi célba, és Szicíliába repülnek a folytatásra. Mivel Szicíliában kedden már szakaszt rendeznek, a Magyarországon lévő csapatkamionok nem érnének oda, de nem is indulnak el: a csapatok jelentős része ugyanis részt vesz a Tour de Hongrie-n, ha már itt van. Az időzítés szándékos, a nagy csapatok indulása ugyanis így meg fogja dobni a magyar körverseny színvonalát. Ez a löket segíthet abban, hogy a sportág legnagyobb hazai eseménye szintet lépjen nemzetközi összehasonlításban – a Giro nélkül ez évekbe telt volna.

Az országúti kerékpársportban három fő csapatszintről beszélhetünk: a topligát a World Tour csapatok alkotják, a következő szintet a ProSeries csapatok jelentik, míg a harmadik vonalat a kontinentális csapatok képviselik. Magyar hátterű csapat jelenleg egyik szinten sincs, Révész Máriusz szerint azonban a Giro utáni következő nagy feladat egy ilyen harmadik vonalas csapatnak az összerakása lesz.

Sportszempontból egy magyar gyökerű, magyar bicikliseket versenyeztető csapat előnyei egyértelműek, az olimpiai és világbajnoki magyar résztvevők számát például ezzel lehetne növelni (nem magyar hátterű csapatban sokkal nehezebb egy magyar versenyzőnek kivívnia a versenyeken az indulást, és a pontgyűjtésre alkalmas versenyeken általában legalább kontinentális besorolást kérnek az indulóktól, ezt a két gátat oldhatja fel egy magyar központú csapat). Ennek fenntartási költsége jelenleg körülbelül évi 200 millió forint körül van, az eggyel feljebb lévő ProSeries szint ennek 5-10-szeres, az egyelőre nem nagyon jöhet szóba.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkár akarjuk, akár nem, stadionok nélkül is elkölt a kormány 138 milliárdot sporteseményekreÖtévente kifizetjük egy olimpia árát, érdektelen sportrendezvényekre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég a bicikli szervizelésébe is beszáll a brit kormány, csak tekerjenek többenKétmilliárd fontos keretösszeggel átfogó biciklis és gyalogos infrastruktúrafejlesztésbe kezdenek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNincs gazdasági haszna a stadionépítés állami támogatásánakHa mérlegre tesznek mindent, a közgazdászok többsége nem tud kimutatni semmilyen előnyt.

Élet Giro d'Italia kerékpár profi sport Révész Máriusz sport sportfinanszírozás verseny Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2022. május 25. 13:34 Élet

Kétszer akkora erővel csap le az infláció a szegényebb brit háztartásokra, mint a gazdagokéra

70 százalékkal többet fizetnek a rezsiért, mint tavaly ilyenkor, az év második felében újabb nagy áremelés jöhet.

Torontáli Zoltán
2022. május 21. 17:04 Élet, Vállalat

Miért van egyre többször áruhiány az élelmiszerboltokban?

A bolt nem kap árut a nagykertől, mert az nem kap a gyártótól, mert az nem jut alapanyaghoz vagy nem tudja becsomagolni, esetleg elszállíttatni. Látványos lett a kereskedelem válsága.

Banyár József
2022. május 19. 17:38 Élet, Pénz

Hogyan lehet biztosítani az életpálya pénzügyi egyensúlyát?

Napjainkban a generációs transzferek nem biztosítják szisztematikusan az életpálya termelési és fogyasztási egyensúlyát, ezért ezt társadalmi szinten kell megtervezni.

Fontos

Török Zoltán
2022. május 26. 15:39 Adat

Önámítás-e az energia tekintetében önellátó Magyarország képe?

Az önellátás gondolata ugyanis tökéletesen szembe megy a klasszikus közgazdaságtan alaptételeivel, melyek a kereskedelem előnyeiről szólnak.

Torontáli Zoltán
2022. május 26. 11:57 Pénz, Világ

Holnaptól már önrész nélkül is lakáshitelhez juthatnak a lengyelek

Elindult a fél éve összerakott nagy állami program, de a kritikusai szerint ez az idő pont elég volt ahhoz, hogy el is avuljon.

Avatar
2022. május 25. 15:25 Pénz

Valójában nincs plafon az idei államháztartási hiánynál

Mire számíthat Magyarország, ha mégis maradnak a maastrichti kritériumok?