Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2021. május 24. 16:35 Élet

A klímaválság nem csak a jegesmedvék éhezésén keresztül érthető meg

„A kiállításban egymás mellé helyeztük a tudományos ismereteken alapuló tudást és a művészet által hordozott tudást – ez utóbbit egyfajta ősi tudásként definiálhatjuk, amelyhez hozzátartoznak az érzelmek, az érzéki tapasztalatok, de idetartozhat a kapcsolatteremtés képessége és a képzelet is. A művészet segítségével olyat is el tudunk képzelni, ami még nem létezik.”

Süveges Rita a Képzőművészeti Egyetem festő-vizuális nevelőtanár szakán végzett, most doktori képzésen az ember és a természet kapcsolatát kutatja, elsősorban, de nem kizárólag a művészet eszközeivel. Az xtro realm*extro: valamin kívüli, realm: birodalom. Nevük arra utal, hogy a mai, emberre fókuszáló gondolkodás szabályrendszerein kívüli valóságot kutatják a művészet eszközeivel. nevű művészcsoport egyik tagját kutatási területéről, az alá-fölérendeltségen alapuló, emberközpontú természetképtől eltérő megközelítésekről és a jelenleg is zajló budapesti OFF-Biennálé kortárs képzőművészeti eseménysorozaton bemutatott projektjükről, az ACLIM! Klímaképzeleti Ügynökségről kérdeztem.

Beszélgessünk az antropocénről!

Az ökológiai és klímaválsággal való szembenézés kiindulópontja, hogy újragondoljuk a természetről alkotott elképzeléseinket. A természethez való viszonyulásunkat jelenleg leginkább a nyugati modernizmus határozza meg, melynek alapvetései a felvilágosodás idejére vezethetők vissza. A tudományos felfedezések, technológiai fejlődés hatására új természetkép vált uralkodóvá a 17-18. század során – és kialakult a globálisan máig uralkodó társadalmi-gazdasági rendszer, a kapitalizmus. Míg korábban az organikus világkép a testet, az ént, a közösséget, az államot és a kozmoszt egy kooperatív, kölcsönösségen alapuló, szorosan szőtt organizmusként képzelte el – innen ered a mai ökológia központi gondolata, a hálózatosság is –, a felvilágosodás máig meghatározó világképében a világ dualizmusok segítségével érthető meg. A szellem és a test, az egyén és a társadalom, az emberi kultúra és a természet elkülönülése váltotta fel a kapcsolatok összefüggését. Ez a gondolkodás hierarchiát állított fel az egymástól elválasztott fogalmak közé: a természeti világot az ember céljainak rendelte alá, az észnek pedig az érzelmeket, a testet.

Ezzel a gondolkodásbeli átalakulással párhuzamosan a Föld belépett az antropocén korba, magyarázza Süveges Rita, amely az „ember korát” jelentő új földtörténeti korszak – tudományos alapokon nyugvó, de természettudományos körökben még nem teljesen elfogadott – elnevezése. A legutolsó jégkorszaktól számított holocént felváltó antropocén fogalma arra utal, hogy mára az emberi tevékenység meghatározó mértékben alakítja át a bolygó életét, különösen a földfelszínt és a légkört – elég az ipari tevékenységekre, az erdőirtásra, általában a környezet pusztulására gondolni. A kifejezés keresztapjának az idén elhunyt Paul J. Crutzent tartják, akinek a Nature természettudományi folyóiratban 2002-ben publikált cikke nyomán indult el a diskurzus az emberi tevékenység földtörténeti korokat meghatározó léptékéről. A 2010-es években a fogalom a képzőművészeti életben is népszerűvé vált, mert összekapcsolja a természet és a társadalom szféráit, és ezáltal a természetet érintő kérdéseket és a klímaválság fenyegetését is újfajta módon teszi megközelíthetővé a művészetek számára.

Máshonnan közelítenek

A 2017-ben alakult xtro realm is a párbeszédet, a közösségi élményeken keresztüli gondolkodást és tanulást tűzte ki célul. „Más, amikor egy előadáson levezetik, hogy ha így folytatjuk, az ország kétharmada a sivatagosodás útjára lép 2050-ig, és más, ha az ember személyes megélések alapján döbben rá erre, például a lepusztított gánti bányavidéken – egy tájsebben – eltöltött terepgyakorlat után.”

A művészcsoportot hárman alkotják, Zilahi Anna, Horváth Gideon és Süveges Rita, fő tevékenységük az emberközpontú gondolkodás és a klíma- és ökológiai válság kapcsolatának vizsgálata a művészet eszközeivel. Cikkeket írnak, kiállításokat, kirándulásokat, olvasóköröket szerveztek a Fiatal Képzőművészek Stúdióján keresztül eljutva a tágabb közönség felé. Sőt, saját könyvet is kiadtak, az extrodæsia című enciklopédiát, hogy segítsék a témáról való közös gondolkodást. A cél, hogy a témában diskurzust folytatók nagyjából ugyanazt értsék a legkülönbözőbb fogalmakon, egy állandó tudást képviseljen a szógyűjtemény. Összeszedték és magyarították azokat a fogalmakat és ökológiai elképzeléseket, amelyek  egy élhetőbb, fenntarthatóbb jövő gondolati alapjait jelenthetik. Azonban nem egy pontos természettudományos-szociológiai fogalomgyűjteményről van szó, teret kapnak benne irodalmi, filozófiai és vizuális kifejezésmódok, megközelítések is, sőt, egymásnak ellentmondó szócikkek is találhatók benne. 

Az xtro realm az OFF Biennáléban az ACLIM! Klímaképzeleti Ügynökség nevű projektjével vesz részt. A már több éve elindult, és a mostani kiállításban kicsúcsosodó kezdeményezésnek hangsúlyos része a Klímaképzelet Reader című cikksorozat, amely azt vizsgálja,hogy a klímaválság és a társadalmi problémák hogyan fonódnak egy nagy közös szövetté, és a klímaválság szempontjából (is) a képzelőerő fontosságát hirdeti a közhelyeken alapuló gondolkodással szemben. A kiállítás célkitűzése is hasonlóan ambiciózus: a hét művészeti projekt bemutatását kutatási háttéranyagok és négy tudóssal készült interjú is kiegészíti.

Azbesztpala-virágok és rovarölő teremtés

Ha már egy új földtörténeti korszakról beszélünk, érdemes lehet kideríteni, mi lenne a fent említett antropocén kőzete. Az ACLIM! projekten kiállító egyik művész, Kaszás Tamás saját házának tetőszerkezetéről lebontott azbesztpalák használatával készített cinaotípiákat a Szentendrei-szigeten szedett növényekről. A cinaotípiákat – magyarul kéknyomatokat – közvetlenül a napsugarak által előhívott fényképek dupla üveggel lezárt kereteiben állították ki, hogy a belélegezve súlyosan mérgező azbesztpala a látogatók számára biztonságos formában jelenjen meg. Az így kinyert, kékben úszó növényi formák mintha magának a természetnek a lenyomatai lennének, amit az ember által előállított veszélyes hulladék őriz meg a jövő számára, éppen úgy, ahogy a mészkőből a hajdan élt csigák, növények lenyomatai bukkannak elő.

„Ez jó példa arra, ahogy a műalkotások az anyagi minőségükön túl sokféle jelentésréteget tudnak hordozni, éppen ebből, a képzeletre ható működésükből fakad a feltáró erejük” – magyarázza Süveges Rita. „Gondolatokat, történeteket, eseményeket, egymástól távolinak tűnő szempontokat egységesítenek, és e hálózatok olyan csomópontjait mutatják be, ahol láthatóvá válik, hogy az emberi élet szövevénye milyen sűrű, szétszálazhatatlan gubancot alkot a természettel és mindazzal, amit környezetnek, az emberi civilizáció hátterének tartunk.”

Süveges Rita a mezőgazdaság és a fosszilis iparágak összefonódásait mutatja be képein.

A motorolajos flakont választottam a képek hordozójának, mert számomra ezek a tárgyak kézenfekvő szimbólumai a láthatatlan és mindent behálózó energia-infrastruktúrának, aminek segítségével az ember két évszázad alatt égeti el a Föld 4 milliárd éves története során felhalmozott, és a föld alá temetett energiakészleteit. És ezzel borítja az éghajlat természetes változását radikális felmelegítésbe.

Témában nem volt hiány szerinte, folyamatosan újabb „inspirációk” bukkannak fel: például az, hogy már két hónappal hosszabb hazánkban a nyár, mint a 70-es években, vagy hogy egy olajcég femininebb logóra vált, hogy kevésbé tűnjön agresszívnak és pusztítónak a társadalom szemében, de megjelenik a bibliai teremtéstörténet abszurd újrabrandelése is, amikor egy vállalat a teremtés könyvéről, a Genezisről nevezi el műtrágya- és rovarölő szerét. A képekből összeálló mű tágabb értelmezésben a technooptimizmus kritikája is, azé a gondolkodásé, amely  – Köves Alexandra*Dr. Köves Alexandra a Corvinus Egyetem adjunktusa, kutatási területei közé tartozik a gazdasági növekedés határai és az ökológiai közgazdaságtan is. Az xtro realm vele készített interjúja ezen a linken tekinthető meg: https://www.youtube.com/channel/UC6hUdh9c56GRSQdh59gzPGg szavai szerint – azt hirdeti: vakon bízunk benne, hogy majd a technológia a saját hajunknál fogva húz ki minket az általa okozott problémákból, mint amilyen a klíma- és ökológiai válság is.”

A kiállításon bemutatott további projektek érintik a szalamandrák kihalását, a kőolaj feltárásának és kitermelésének természetromboló folyamatát, a tihanyi visszhang elhalkulását vagy éppen a táltosok múltját és jövőjét. A művek mind helyi vonatkozásokat keresnek, hiszen a klímaválság sem a jegesmedvék éhezésén keresztül érthető meg az xtro realm szerint, hanem lokális ügyek segítségével. A projektek mind tudományos tudásra alapozva készültek, érzékiségükkel, egy másfajta típusú figyelem megnyitásával olyan új szempontokat hozhatnak be, amelyek segíthetnek elképzelni a jelenlegitől eltérő, új életmódokat, akár társadalmi, gazdasági berendezkedéseket.

Mi lehet a siker mércéje ebben a folyamatalapú projektben? Süveges Rita annak örül, ha az emberek saját magukban rá tudnak kérdezni, hogy lehet-e másképp elgondolni valamit – például a természethez fűződő viszonyukat –, mint ahogy eddig tették? „Nem megmondóemberek akarunk lenni, inkább a megfelelő kérdéseket szeretnénk feltenni, amiket aztán közösen tovább lehet gondolni.”

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz alulról, hálózatosan szerveződő művészeti társulások ideje jöhet elGlobálisan is van egy kiábrándultság a művészeti finanszírozás klasszikus intézményrendszeréből - mondja a most zajló harmadik budapesti OFF Biennálé képzőművészeti eseménysorozat társkurátora és vezetője.

Élet klímaváltozás művészet OFF-Biennálé üvegház Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2021. június 21. 12:18 Adat, Élet

Az előző Eb-n csak három meglepőbb eredmény volt, mint a mostani döntetlen a franciák ellen

Az EB-n eddig az egyik legnagyobb meglepetést jelentette a franciák elleni döntetlen, 2016-ban is mindössze három ennél váratlanabb eredmény született.

Avatar
2021. június 20. 16:33 Élet

Sokkal többet kellene társasjátékozni a gyerekekkel, otthon és az iskolában is

A szegényebb családok gyerekeinek már egész korán is sokat segíthetne abban, hogy ne kezdjék hátrányból az iskolát.

Fabók Bálint
2021. június 18. 06:21 Élet

Egészen dermesztő, ahogy a rovarvilág észrevétlenül kipusztul körülöttünk

Sokan már évtizedekkel ezelőtt felfigyeltek a földi élet szempontjából alapvető fontosságú jelenségre, amit az elmúlt években számos kutatással alátámasztották.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. június 22. 14:56 Adat

Az elmúlt 50 év leghalálosabb hetével tetőzött a harmadik hullám Magyarországon

Az elmúlt fél évszázadban népességarányosan egyetlen héten sem veszítették annyian életüket Magyarországon, mint az idén március 22 és 28. között.

Bucsky Péter Váczi István
2021. június 22. 06:51 Közélet

Az úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakán

A gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon.

Avatar
2021. június 21. 15:07 Közélet

Egy nagy port kavart nyugdíjjavaslat védelmében

A humántőke-alapú nyugdíjrendszer nem diszkriminál, és megszerzett jogokat sem vesz el - írja a rendszer bevezetése mellett érvelő nyugdíjszakértő szerzőnk.