Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2021. január 8. 06:54 Élet

Akár már január végén oltani kezdhetik a 60 év felettieket

Csütörtökön elkezdődött a magyarországi oltási terv második köre. A szociális ellátásban részesülők, illetve a területen dolgozók beoltásának elindítása erősen arra utal, hogy az első körösök, vagyis az egészségügyben dolgozók közül meglehetősen sok embert nem oltanak be – legalábbis egyelőre. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ugyanis októberben a szektorban 123 ezren dolgoztak, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) 140 ezer egészségügyi dolgozót tart számon, viszont a legutóbbi hivatalos tájékoztatás szerint az országban egyelőre csak 78 875 ember beoltására elegendő vakcina van. Ám ennek ellenére is elindult a második kör.

Ezek a számok egyértelműen jelzik, hogy ha nincs változás az eredeti oltási sorrendben (és nem tudunk róla, hogy ilyen lenne), akkor az egészségügyben tízezrek maradtak ki az első körből. Bár sosem gondolta senki, hogy az egészségügyi dolgozók körében teljes lesz a beoltottság, nagyon valószínű, hogy a vártnál jóval kevesebben vették fel a vakcinát, mielőtt az oltási tervben a második körbe ugrottunk volna.

Ennek több oka is lehet.

Az operatív törzset és az NNK-t is megkérdeztük arról, hogy az ágazatban dolgozók oltási hajlandósága mekkora, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, így pontosabb számokat nem tudunk. A lapunknak nyilatkozó érintettek véleménye és tapasztalata elég nagy szórást mutat, de talán lehet belőle következtetni arra, hogy mi történik.

Beszéltünk például olyan budapesti Covid-osztályon dolgozó nővérrel, aki teljesen elzárkózott az oltástól, egy vidéki kórház szintén koronavírusosokat ápoló osztályán pedig azt mondták nekünk a dolgozók, hogy szerintük csak az állomány negyede kérte első körben a vakcinát. Egy ugyancsak vidéki, de nem Covid-kórházban dolgozó alkalmazott pedig azt mondta, hogy náluk a nővérek közül szinte senki nem szeretne oltást.

Az elutasítás okai elég széles skálán mozognak: akadt, aki tervezett gyermekvállalás miatt nem akart oltatni, de olyanok is vannak, akik egyszerűen nem bíznak a vakcinában. Igaz, elég vegyes a kép, mert mások pont arról számoltak be nekünk, hogy az egészségügyi dolgozók között egyre több az oltáspárti, és náluk a többség kéri a vakcinát.

Az oltásról való önkéntes lemondás mellett a másik gát az lehet, hogy a korábbi koronavírus-fertőzés miatt hiába is jelentkeznek oltásra a dolgozók, a betegségük után egy bizonyos ideig nem kerülhetnek sorra. Ahogy erről csütörtökön írtunk, a jelenlegi protokoll szerint őket egy darabig szinte biztosan nem lehet beoltani. Az azonban még az egészségügyi dolgozók számára sem egyértelmű, hogy pontosan meddig. A többség 90 napot említett, állítólag ez szerepelt az igényt felmérő dokumentumokban, illetve az oltópontokon is ezt a tájékoztatást adták, de az NNK hivatalos oltási tervében fél évet említenek, és forrásaink között többen is voltak, akiknek az elmúlt napokban már szintén ezt mondták különböző hivatalos csatornákon. Más kérdés, hogy például az oltópontokon elvileg regisztrálni ettől függetlenül is lehet, csak éppen későbbi időpontot kapnak az érintettek.

A rendszer mögötti logika az, hogy nem oltják be azt, akinek vélhetően még megvan a természetes védettsége az újrafertőződéssel szemben, hogy mások hamarabb oltáshoz jussanak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRejtély, hogyan akarják beoltani azokat, akik már átestek a fertőzésenLegalább három verziót tudunk arra, hogy mennyit kell várni a fertőzés és a beoltás között, a kormányzati kommunikáció zavaros, pedig a nehéz döntést meg kellene hozni, mert rengeteg a megválaszolatlan kérdés.

Decemberben az Emberi Erőforrások Minisztériuma az ATV Híradójának azt írta, hogy a járvány kezdete óta az összes igazolt fertőzött 2 százaléka volt egészségügyi dolgozó, az akkori aktív fertőzötteknek pedig a 0,6 százaléka. Előbbi nagyjából 5-7 ezer embert jelent, míg utóbb 1-1,5 ezret.

A helyzet azonban egész biztosan nagyon eltérő intézményenként. Egy budapesti Covid-osztályon dolgozó nővér lapunknak azt mondta, hogy náluk az elmúlt három hónapban lényegében mindenki elkapta a fertőzést, de még egy koronavírusosokat nem kezelő kisebb vidéki kórház dolgozója is arról számolt be, hogy 50 százalék felett van a kollégái körében a betegségen átesettek aránya.

Az egészségügyi dolgozók tapasztalatai egyébként eddig elég eltérőek az oltási folyamatról. Az operatív törzs, illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központ napok óta ösztökéli az érintetteket, hogy jelentkezzenek a kijelölt oltópontokon, amelyek elérhetőségeit december 31-én tették közzé.

Az egészségügyi dolgozók elvileg emailen vagy telefonon érik el az adott oltópontot, majd jelzik, hogy igényt tartanának az oltásra, és kapnak egy adatlapot, amit kitöltenek, majd időpontot egyeztetnek velük. Több olyan forrásunk is volt, aki azt mondta, hogy mindez elég flottul zajlik, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) beszámolója szerint azonban vannak fennakadások.

A helyzetet bonyolítja, hogy az oltóponton történő jelentkezés nem az egyetlen módja annak, ahogy az egészségügyi dolgozók megkapják a vakcinát. A lapunknak nyilatkozók elbeszélése alapján ugyanis nagyjából az a kép rajzolódott ki, hogy néhány nagyobb intézményben külön megszervezik az ott dolgozók oltását, és ez derül ki a MOK beszámolójából is. Több forrásunk is azt mondta, hogy a kórházban, ahol dolgozik, még karácsony előtt vagy a két ünnep között volt egy előzetes igényfelmérés arról, hogy ki kér vakcinát, majd ennek alapján megszervezték nekik az oltást. Általában az is működött, hogy a frontvonalban dolgozó, fertőzésnek jobban kitett orvosok és nővérek előbb kapták meg a vakcinát.

Mindenesetre az már biztos, hogy az oltási stratégia első körét nagyjából két hét alatt lezavarták, abban az értelemben, hogy elkezdődött a második kör, miközben természetesen az oltásra várakozó első körösök is sorra kerülhetnek.

Jelenleg úgy tűnik, hogy

a második csoport, a szociális szférában dolgozók beoltása sem kellene, hogy tovább tartson.

Persze ez sok mindentől függ, hiszen még azt sem lehet pontosan értelmezni, hogy az NNK oltási terve mit ért szociális ellátás alatt. Az ebben részesülők, illetve a területen dolgozók száma ugyanis összességében jóval több, mint az egészségügyi dolgozóké, nagyjából 450-470 ezer fő lehet.

Ebben azonban benne van a jelzőrendszeres vagy anélküli házi segítségnyújtásban részesülő közel 150 ezer idős, illetve a nem bentlakásos intézményben dolgozó közel százezer szociális alkalmazott is. Az NNK-t megkérdeztük, hogy az oltási terv őket is ebbe a csoportba sorolja-e, de mivel választ nem kaptunk, ezért csak sejthetjük, hogy valószínűleg nem.

A koronavírus különösen tavasszal az idős-, illetve egyéb bentlakásos otthonokban okozta a legnagyobb gondot, így vélhetően elsősorban az ilyen intézményekben gondozottakat és az őket ápolókat igyekeznek védeni a korai oltással – vagyis ők alkotják a második kör döntő részét.

Ha ez így van, akkor becslésünk szerint nagyjából 130-140 ezer embert (90 ezer ápoltat és 45 ezer alkalmazottat) érinthet*A KSH frissebb kimutatásai nem osztják meg a szociális szférában alkalmazottak számát aszerint, hogy bentlakásos intézményben dolgoznak, vagy sem. Egy 2012-es adatsor szerint azonban akkor a 145 ezer szociális munkás 27 százalékát alkalmazták ilyen intézményben. Ha azóta érdemben nem változtak az arányok, akkor most 45 ezer ember dolgozhat otthonokban. Az ellátottak száma pedig évek óta 88 és 92 ezer között mozog.. Nagyságrendileg tehát ez ugyanakkora, mint az első, egészségügyi kör. Az pedig már most is látszik, hogy

az oltást ebben a csoportban sem fogja mindenki igényelni és megkapni.

Az operatív törzs beszámolója szerint a négy legnagyobb idősotthonban a dolgozók nagyjából 60 százaléka, a gondozottaknak pedig csak kevesebb, mint a fele igényelte eddig a vakcinát.

Nagyon keveset lehet tudni arról, hogy milyen elvek és gyakorlat alapján szállítják az oltásokat az uniós tagállamokba. Az biztos, hogy az Európai Unió meglehetősen sok vakcinára kötött vásárlási lehetőséget biztosító szerződést, de azt egyáltalán nem lehet megtudni, hogy a gyártóknál ezek az uniós opciók milyen súllyal esnek latba.

Csak annyi bizonyos, hogy a legyártott vakcinákat népességarányosan osztják el a tagországok között, de nyilvánvaló, hogy a termelésből nemcsak az uniónak, hanem világszerte szállítanak. A beoltásokban jelenleg messze élen járó Izraelről tudjuk, hogy nagyon korán adta le a megrendelését és nagyon sokat fizetett a vakcináért – miközben az uniós szerződések letárgyalásának egyik központi eleme pont az volt, hogy a tagországok olcsóbban juthassanak az oltóanyagokhoz.

Magyarország eddig kevesebb mint két hét alatt durván 150 ezer vakcinához jutott hozzá, és mivel a népességarányos elosztási elv megmarad, a gyártókapacitás pedig várhatóan nő, miközben megkezdődhet a Moderna vakcinák, majd hamarosan az AstraZeneca oltások forgalmazása is, egyelőre nem látszik komoly akadálya annak, hogy a tempó megmaradjon.

Mindez pedig azt jelenti, hogy ha tényleg a korábban vázolt tervek szerint haladnak, és az oltóanyag-szállítmányok is az eddigi ütemben érkeznek az országba, akkor január végén akár a harmadik csoport, a 60 évnél idősebbek oltása is megkezdődhet. Ez már lényegesen több embert érint, mint az első kettő, a legutóbbi statisztikák szerint ugyanis a magyar lakosság nagyjából negyede, 2,5 millió ember van 60 éves kor felett.

(A cikk megírásában közreműködött Fabók Bálint.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szorongatott önkormányzatok idősotthonaiban élnek a legveszélyeztetettebb magyarokA kormány az önkormányzati fenntartású intézményeknek alig több mint felét fizeti, mint az egyháziaknak. Ehhez jönnek az újabb önkormányzati megszorítások.

Élet járvány koronavírus vakcina védőoltás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2021. január 27. 16:42 Adat, Élet

Úgy tűnik, a korlátozásokkal sikerült elkerülnünk a fertőzések újabb hullámát

A legtöbb járványmutató ott tart most, ahol október közepe és november eleje között mozgott.

Torontáli Zoltán
2021. január 27. 06:27 Élet

Az unió odacsaphat a vegánoknak

Brüsszelben olyan szabálymódosítás van az asztalon, amely totálisan ellentmond a hétköznapoknak.

Fabók Bálint
2021. január 24. 07:36 Élet

Váratlanul nagy lett a kereslet a magyar ruhajavítók iránt

Megjelent egy olyan réteg a ruhajavítóknál, amelynek tagjait a fenntarthatóság motiválja, ugyanakkor a jelenség inkább a tehetősebb városrészekre jellemző.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. január 26. 13:24 Vállalat

Ilyen, amikor megmentenek egy céget Mészáros Lőrincnek a külföldi befektetőktől, áron alul

Ha Mészáros Lőrinc meg akar venni féláron és verseny nélkül egy nagy üzemet, akkor megveszi. Részletesen bemutatjuk egy példán, hogyan működik a folyamat szabályosan, olajozottan.

Bucsky Péter
2021. január 26. 06:34 Adat, Közélet

Visszaesett a bevándorlás Magyarországra a koronavírus-járvány miatt

Az új munkavállalási engedélyek száma 8 százalékkal csökkent, de a nem uniós külföldi munkavállalók száma alig változott. Az itt tanuló diákok száma viszont közel ötödével eshetett.

Avatar
2021. január 25. 16:37 Adat, Közélet

Hiába termelünk többet, az ipar szerkezete és a forint gyengülése fékezi a felzárkózásunkat

Harminc éve dolgozunk azon, hogy elérjük az uniós átlagot, de lehet, hogy ehhez még harminc év kell.