Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. április 16. 14:59 Közélet

A szorongatott önkormányzatok idősotthonaiban élnek a legveszélyeztetettebb magyarok

Európában a koronavírus áldozatainak felét az idősotthonok lakói tették ki. Belgiumban az intézmények 90 százalékában volt legalább egy koronavírusos beteg. Az ilyen intézményekben gyorsan terjed a vírus, célpontjai életkoruknál és egészségügyi állapotuknál fogva sokkal veszélyeztetettebbek, ezért különösen fontos a járvány elleni küzdelemben, hogy ezek felkészültek legyenek. 

Magyarországon 58 ezer idős ember él ilyen otthonokban, amelyek legnagyobbrészt önkormányzati fenntartásúak. A 30 ezer főnél nagyobb településeknek kötelező ilyen intézményeket fenntartani, de az ehhez szükséges forrásokat már csak nagyon korlátozottan biztosítja az állam. A kormányzat közvetlenül is tart fent idősotthonokat, de hiába nőtt ezek iránt a kereslet az idősek számának növekedése miatt, 2010 óta egyetlen új férőhely sem jött létre.

2019-ben 865 idősek otthona és 178 időskorúak gondozóháza működött az országban. 

Az idősek ellátásáról alapvetően az önkormányzatok gondolkodnak, az állam csak akkora szerepet vállal, mint a magánvállalkozások.

Az alábbi grafikon az ellátottak száma alapján mutatja meg, hogy ki által fenntartott intézményben vannak a lakók. Összességében az önkormányzatok (37 százalék) és az egyházak szerepe a legfontosabb (27 százalék). Őket követi az állam és a vállalkozások (14-14 százalék), a non-profit szervezetek által fenntartott intézményekben az ellátottak 8 százaléka van.

 

Az otthonokban élő idősek száma gyorsan nőtt az elmúlt évtizedekben: 1994-ben még 30 ezren, 2006-ra már 50 ezren éltek ilyen intézményekben, és ha a trend folytatódik, akkor akár idén vagy jövőre át is lépheti a 60 ezres számot. Igaz, a járvány ezen a trenden módosíthat.

 

Az összesen 1,8 millió fő 65 év feletti magyar tehát csak a 3 százaléka lakik otthonban. Az idősek ellátásának egyéb formái is vannak. A törvények szerint a 3 ezer fő feletti településeken az idősek nappali ellátását kell biztosítani.

 

Összességében a 65 év felettiek 15 százaléka részesül valamilyen idősgondozási formában – ezt 59 százalékban az önkormányzatok, 28 százalékban az egyházak nyújtják. Most mindegyiknél több munka és újabb feladatok várhatók. A járványügyi intézkedések betartása több feladatot és költséget is jelent.

Emellett a kereslet is nő a segítség iránt, amit az önkormányzatok feladata megoldani. Mivel az Eurostat adatai szerint a magyar idősek 39 százaléka egyedül él, sok százezren szorulhatnak most segítségre. Ez az adat egyébként magasabb, mint a 32 százalékos uniós átlag. Igaz, az éppen a járvány miatt valószínű, hogy az eddiginél kevesebben törekednek majd ilyen intézményekbe. 

Finanszírozási anomáliák

Azt is gondolhatnánk, hogy ennyi ellátás mellett a magyar állam nemzetközileg is komolyan veszi az idősek ellátását. A valóság azonban az, hogy a magyar kormány azok között van, amelyek a legkevesebbet költik erre, az EU-ban csupán öt uniós tagállam van mögöttünk a GDP arányos idősügyi kiadásokban. Érdekes módon olyan gazdag országok, mint Svájc, Hollandia vagy éppen Izland is kevesebbet költ erre a területre – feltehetően ott az állampolgárok meg tudják oldani az idős rokonok elhelyezését magánforrásból.

 

A magyarországi kiadások nagy része az önkormányzatoknál jelentkezik, de ehhez a forrást alapvetően a kormányzat biztosítja. Az önkormányzatokat a koronavírus járvány, vagyis inkább a kormányzat erre hivatkozó megszorításai alaposan sújtják. Ezért ezeknek még nehezebb lesz az idősellátásban is keletkező többletfeladatokat és költségeket kigazdálkodni, miközben bevételeik egyrészt a gazdasági visszaesés miatt csökkenő iparűzési adó, másrészt a kormányzati forráselvonások miatt is csökkenek.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szabályozza, hogy a fenntartók milyen állami támogatásra számíthatnak. Alapvetően az ellátottak számától függ a támogatás, de minél több saját bevétele van egy önkormányzatnak, annál kevesebbet fizet az állam. A támogatás összege igen alacsony, nehéz ebből megfelelő színvonalon fenntartani. 

A Fidesz-kormány ugyanakkor talált egy olyan fenntartói kört, amelynek lényegesen többet fizet: az egyházi intézmények kiegészítő normatívát kapnak, ami 2019-ben 76,2 százalék volt.

Az önkormányzatok kicsivel több mint fele annyi támogatáshoz jutnak az idősek ellátásában, mint az egyházak.

Az állami támogatás jóval az infláció alatt növekedett az elmúlt években. És bár a költségvetésben szereplő támogatási főösszegekben volt némi növekedés, mivel közben egyre többen élnek otthonokban, az egy főre vetített támogatás összege stagnált. 2013-ban még egy főre átlagosan 395 ezer forint jutott, 2019-ben 426 ezer. Ez reálértékben – az infláció hatását figyelembe véve –  visszaesés, hiszen a szinten tartáshoz tavaly 438 ezer forintra lett volna szükség.

Az intézmények finanszírozási problémáit pedig leginkább a szociális területen dolgozó 211 ezer alkalmazott érzi meg. Az átlagfizetés 2020 januárjában csupán nettó 120 ezer forint volt, ami az országos átlag 48 százaléka. 2010 óta ez jelentős növekedésnek tűnhet az akkori 84 ezer forintos havi nettóhoz képest, de akkor még az átlagbér 67 százalékának felelt ez meg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár azelőtt padlóra kerültek az önkormányzatok, hogy a kormány tovább ütötte volna őketAz iparűzésiadó-bevételeket a gazdasági visszaesés, a gépjárműadót és a parkolási bevételeket a kormány radírozza le.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA tavalyi rekord 150 milliárdról felére esik idén az egyházak támogatásaKi jár jobban az állammal: a katolikusok, a reformátusok, az izraeliták vagy a Hit Gyülekezete? Belenéztünk az egyházak pénzügyi fekete dobozába.

Közélet idősek idősellátás idősotthon koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2020. október 19. 15:48 Közélet

Bemutatjuk, hogy áll a magyar társadalom

Hamarosan könyvesboltokba kerül a Társadalmi riport idei kiadása, a G7 a következő napokban exkluzív cikksorozatban mutatja be a kötet fejezeteit.

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Avatar
2020. október 16. 17:41 Közélet

Kockázat és bizonytalanság: most az utóbbival van dolgunk

A mai gazdasági-társadalmi helyzetben az egyetlen biztos pont a tartós bizonytalanság, de azért az állam tudná némileg mérsékelni.

Fontos

Stubnya Bence
2020. október 20. 16:43 Adat, Élet

A természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaság

Európa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.

Mészáros R. Tamás
2020. október 20. 06:47 Vállalat, Világ

A tudomány szerint lehetetlen, az Alibaba alapítója mégis kilapítaná a világot

Jack Ma a világ egyik leggazdagabb üzletembere megtörné a multik uralmát a kkv-k kereskedelmének felfuttatásával, de forradalmának kifutása erősen kétséges.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.