Európában a koronavírus áldozatainak felét az idősotthonok lakói tették ki. Belgiumban az intézmények 90 százalékában volt legalább egy koronavírusos beteg. Az ilyen intézményekben gyorsan terjed a vírus, célpontjai életkoruknál és egészségügyi állapotuknál fogva sokkal veszélyeztetettebbek, ezért különösen fontos a járvány elleni küzdelemben, hogy ezek felkészültek legyenek.
Magyarországon 58 ezer idős ember él ilyen otthonokban, amelyek legnagyobbrészt önkormányzati fenntartásúak. A 30 ezer főnél nagyobb településeknek kötelező ilyen intézményeket fenntartani, de az ehhez szükséges forrásokat már csak nagyon korlátozottan biztosítja az állam. A kormányzat közvetlenül is tart fent idősotthonokat, de hiába nőtt ezek iránt a kereslet az idősek számának növekedése miatt, 2010 óta egyetlen új férőhely sem jött létre.
2019-ben 865 idősek otthona és 178 időskorúak gondozóháza működött az országban.
Az idősek ellátásáról alapvetően az önkormányzatok gondolkodnak, az állam csak akkora szerepet vállal, mint a magánvállalkozások.
Az alábbi grafikon az ellátottak száma alapján mutatja meg, hogy ki által fenntartott intézményben vannak a lakók. Összességében az önkormányzatok (37 százalék) és az egyházak szerepe a legfontosabb (27 százalék). Őket követi az állam és a vállalkozások (14-14 százalék), a non-profit szervezetek által fenntartott intézményekben az ellátottak 8 százaléka van.
Az otthonokban élő idősek száma gyorsan nőtt az elmúlt évtizedekben: 1994-ben még 30 ezren, 2006-ra már 50 ezren éltek ilyen intézményekben, és ha a trend folytatódik, akkor akár idén vagy jövőre át is lépheti a 60 ezres számot. Igaz, a járvány ezen a trenden módosíthat.
Az összesen 1,8 millió fő 65 év feletti magyar tehát csak a 3 százaléka lakik otthonban. Az idősek ellátásának egyéb formái is vannak. A törvények szerint a 3 ezer fő feletti településeken az idősek nappali ellátását kell biztosítani.
Összességében a 65 év felettiek 15 százaléka részesül valamilyen idősgondozási formában – ezt 59 százalékban az önkormányzatok, 28 százalékban az egyházak nyújtják. Most mindegyiknél több munka és újabb feladatok várhatók. A járványügyi intézkedések betartása több feladatot és költséget is jelent.
Emellett a kereslet is nő a segítség iránt, amit az önkormányzatok feladata megoldani. Mivel az Eurostat adatai szerint a magyar idősek 39 százaléka egyedül él, sok százezren szorulhatnak most segítségre. Ez az adat egyébként magasabb, mint a 32 százalékos uniós átlag. Igaz, az éppen a járvány miatt valószínű, hogy az eddiginél kevesebben törekednek majd ilyen intézményekbe.
Finanszírozási anomáliák
Azt is gondolhatnánk, hogy ennyi ellátás mellett a magyar állam nemzetközileg is komolyan veszi az idősek ellátását. A valóság azonban az, hogy a magyar kormány azok között van, amelyek a legkevesebbet költik erre, az EU-ban csupán öt uniós tagállam van mögöttünk a GDP arányos idősügyi kiadásokban. Érdekes módon olyan gazdag országok, mint Svájc, Hollandia vagy éppen Izland is kevesebbet költ erre a területre – feltehetően ott az állampolgárok meg tudják oldani az idős rokonok elhelyezését magánforrásból.
A magyarországi kiadások nagy része az önkormányzatoknál jelentkezik, de ehhez a forrást alapvetően a kormányzat biztosítja. Az önkormányzatokat a koronavírus járvány, vagyis inkább a kormányzat erre hivatkozó megszorításai alaposan sújtják. Ezért ezeknek még nehezebb lesz az idősellátásban is keletkező többletfeladatokat és költségeket kigazdálkodni, miközben bevételeik egyrészt a gazdasági visszaesés miatt csökkenő iparűzési adó, másrészt a kormányzati forráselvonások miatt is csökkenek.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szabályozza, hogy a fenntartók milyen állami támogatásra számíthatnak. Alapvetően az ellátottak számától függ a támogatás, de minél több saját bevétele van egy önkormányzatnak, annál kevesebbet fizet az állam. A támogatás összege igen alacsony, nehéz ebből megfelelő színvonalon fenntartani.
A Fidesz-kormány ugyanakkor talált egy olyan fenntartói kört, amelynek lényegesen többet fizet: az egyházi intézmények kiegészítő normatívát kapnak, ami 2019-ben 76,2 százalék volt.
Az önkormányzatok kicsivel több mint fele annyi támogatáshoz jutnak az idősek ellátásában, mint az egyházak.
Az állami támogatás jóval az infláció alatt növekedett az elmúlt években. És bár a költségvetésben szereplő támogatási főösszegekben volt némi növekedés, mivel közben egyre többen élnek otthonokban, az egy főre vetített támogatás összege stagnált. 2013-ban még egy főre átlagosan 395 ezer forint jutott, 2019-ben 426 ezer. Ez reálértékben – az infláció hatását figyelembe véve – visszaesés, hiszen a szinten tartáshoz tavaly 438 ezer forintra lett volna szükség.
Az intézmények finanszírozási problémáit pedig leginkább a szociális területen dolgozó 211 ezer alkalmazott érzi meg. Az átlagfizetés 2020 januárjában csupán nettó 120 ezer forint volt, ami az országos átlag 48 százaléka. 2010 óta ez jelentős növekedésnek tűnhet az akkori 84 ezer forintos havi nettóhoz képest, de akkor még az átlagbér 67 százalékának felelt ez meg.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
