Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán Jandó Zoltán
2021. január 7. 06:55 Élet

Rejtély, hogyan akarják beoltani azokat, akik már átestek a fertőzésen

Bár még csak az egészségügyi dolgozókat kezdték el oltani a koronavírus elleni vakcinával, már most látszik, hogy van egy kérdés, amelyre sürgősen választ kellene adnia a stratégiai döntéshozóknak: mi legyen a fertőzésen átesettek beoltásával?

Mielőtt rátérnénk arra, hogy (különösen hosszabb távon) miért lesz fontos ez a kérdés, először azt érdemes megnézni, hogy mi a jelenlegi magyarországi helyzet.

  • Cikkünk írásakor a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) egészen egyértelműen azt írja a honlapján, hogy az igazolt fertőzötteket fél évig nem oltják be. (Tehát a tiltás csak az igazolt fertőzöttekre értendő, és nekik hat hónapot kell várniuk a fertőzöttség kiderüléséhez képest, mire megkaphatják a vakcinát.)
  • Az országos tiszti főorvos viszont hétfőn nem adott pontosan értelmezhető választ az erre vonatkozó kérdésre (bár a hat hónap kétségtelenül szerepelt a mondataiban, Müller Cecília válasza a csillagra kattintva olvasható*Ha valaki akár bizonyítottan is tudja, hogy ő koronavírus-betegségben szenvedett, nincsen ellenjavallata, nincsen semmilyen akadálya annak, hogy jelentkezzen védőoltásra. Magának a védőoltás beadásának sincsen ellenjavallata, itt kizárólag a vakcinamennyiség az, ami megszabja, hogy előnyben részesítsük azokat, akikről tudjuk, hogy védtelenek a betegséggel szemben. Hiszen a mai tudásunk szerint, aki átesett a betegségen, annak a védettsége körülbelül 6 hónapra tehető. Tehát kizárólag ebből a megfontolásból kerül egy picikét ő hátrébb a sorban.).
  • Több egészségügyi dolgozóval is beszélgettünk, akik egyértelműen azt mondták nekünk, hogy az oltásra való elektronikus regisztrációs felületen arról kell nyilatkozni, hogy a jelentkező 90 napja nem igazolt fertőzött. Itt tehát 3 hónapos korlátról van szó.
  • Az egészségügyi intézmények közötti hivatalos levelezésekben hat hónapos korlát szerepel jelenleg.
  • Úgy tűnik azonban, hogy vannak olyan egészségügyi intézmények – például az oltóhelynek kijelölt kórházak -, amelyek dolgozói nem a fent említett felületen regisztrálnak az oltásra, és úgy tudjuk, hogy náluk vagy nincs semmilyen megkötés, vagy saját hatáskörben döntenek erről. 

A fentiek alapján nehéz eldönteni, hogy mi a szakmai alapokon nyugvó protokoll, és a kormányzati kommunikáció nem segíti a tisztánlátást. A velünk beszélő egészségügyi dolgozók szerint egyébként az oltásra való jelentkezés nagyon korrekt módon folyik, a rendszer működik.

Visszatérve a tisztifőorvos szavaira, abból az olvasható ki, hogy a hat hónapos várakozási idővel elsősorban a vakcinák elosztásának hatékonyságát szeretnék megnövelni. Magyarul: a vakcina pazarlásának elkerülése érdekében ne oltsunk be olyanokat, akik amúgy is védettek (hiszen természetes védettségük alakult ki, amikor a betegséget legyűrték).

Ezt a döntést azonban különösen nehéz lehet meghozni, mert a szakirodalom minden mértékadó elemzése szerint a koronavírus esetében

egyelőre senki sem tudja, meddig tart a természetes védettség. Ezen a területen nincs még tudományos konszenzus.

A hat hónap valószínűleg onnan jön, hogy ilyen időtávú védettséget emlegetnek talán legtöbbször a kutatások*https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa2034545
https://www.biorxiv.org/content/10.1101/2020.11.03.367391v1
https://www.wsj.com/articles/study-shows-covid-19-antibodies-waning-over-time-suggesting-immunity-may-wear-off-11603757012
.

A 90 nap viszont onnan származhat, hogy jelenlegi ismereteink szerint 90 napon belül gyakorlatilag nem figyeltek meg újrafertőződést, amiből arra lehet következtetni, hogy nagy általánosságban eddig biztosan eltarthat a természetes védettség.

Ugyanakkor az a kérdés is jogos, hogy mindenkiben kialakul-e egyáltalán bármilyen védettség a betegség után?

Tavasszal több magyar sportoló is demonstratív céllal adott vért, hogy a szervezetük által termelt antitestekkel segítsen a koronavírusos betegeken. A 29, betegségen bizonyítottan átesett sportoló közül azonban csak egynek a vérében volt ellenanyag.

Ez persze nem tudományos kutatás eredménye, de mindenképpen óvatosságra intő fejlemény volt már akkor is. Azóta a különböző kutatások inkább arra utaltak, hogy ez a mérés volt anomália, és a korábbi fertőzöttek nagy többsége legalább egy időre védettséget szerez, de ezekben az eredményekben is elég nagy a szórás.

Akadnak olyan publikációk, amelyek 90-95 százalékot említenek, de olyanok is, amelyek ennél kisebb arányt. Ráadásul az ellenanyag-termelés valószínűleg a betegség lefolyásától is függ: van olyan kutatás, amely már az enyhe tüneteket produkálók szinte teljes körében kimutatta az ellenanyagot, a tünetmenteseknek azonban csak kevesebb mint felénél.

Magyarországról erre vonatkozó hivatalos adatokat nem ismerünk, de egészségügyi dolgozókkal beszélve többen is említettek olyan eseteket, amikor még a súlyosabb tüneteket produkáló kollégáiknál sem volt ellenanyag, a covid-osztályokon pedig rendszeres újrafertőződésekről is többen beszámoltak.

Az alapgondolattal – miszerint az amúgy is védett emberekre ne pazaroljunk oltóanyagot – így az a nehézség adódik, hogy senki sem lehet biztos abban, hogy aki átesett a fertőzésen, az valóban védett is.

Logikusnak tűnne úgynevezett szerológiai teszttel megvizsgálni, hogy az oltásra jelentkezőknek van-e természetes védettsége, és az milyen fokú, mielőtt az oltást beadnák nekik. Ez azonban igencsak megdrágítaná az oltási folyamatot, és még olyan országokban sem szokták meglépni, ahol a magyar kormánynál jóval többet hajlandóak tesztelésre költeni – márpedig ilyen országból nagyon sok van.

Miért lehet fontos mindez?

Valószínű, hogy az egészségügyi dolgozók körében az átlagosnál sokkal jobban dokumentált, hogy kinek volt fertőzése és mikor, mert náluk sok pcr tesztet végeztek. Ha azonban elkezdődik a lakosság tömeges beoltása, akkor hirtelen számos új kérdés merül fel.

  • A sima ügy az, akinek bármikor korábban volt már egy pozitív pcr tesztje, hiszen róla a központi adatbázisok tudják, hogy mikortól kell számolni a 6 vagy 3 hónap várakozási időt. Így ez a csoport hiába jelentkezik be az oltásra, a rendszer könnyen hátrébb sorolhatja a megfelelő időre.
  • Azt viszont nem tudjuk, hogy hányan lehetnek olyanok, akiknek már jóval a 3-6 hónap előtt „elfogytak”, vagy eleve ki sem alakultak az antitestjeik, és így védtelenek, ám mégsem kapják meg az oltást.
  • Nagy kérdés a tünetmentesek helyzete, hiszen könnyen előfordulhat, hogy valaki észre sem vette, de átesett a fertőzésen. Elképzelhető, hogy neki természetes védettsége van, ám mégis megkapja az oltást, hiszen róla ebből a szempontból semmit sem tudnak az adatbázisok. Ehhez hasonló eset, ha valakinek enyhe tünetei voltak, esetleg még gyanítja is, hogy átesett a fertőzésen, de vagy be sem jelentkezett a háziorvosánál, vagy ha bejelentkezett, akkor a háziorvos nem írta ki neki a pcr-tesztet. A populációnak ez igen jelentős része lehet, ám ők sincsenek benne az adatbázisokban.

A hatékony vakcinafelhasználás (csak azt oltsuk be, akinek szüksége van rá) mellett egészségügyi kérdés is lehet(ne) mindez arra az általános alapelvre gondolva, hogy normál esetben semmilyen oltást nem szoktak beadni annak, akinek bármilyen akut betegségre utaló bármilyen enyhe tünete van. Egy világjárványtól mentes szezonban még egy influenzaoltást sem szoktak beadni, ha valakinek enyhe náthája van. Most azonban bizonytalanságot okozhat, hogy valaki akkor is megkapja a koronavírus-oltást, ha tünetmentes fertőzött, vagy tele van a szervezete antitestekkel.

Ebből a szempontból talán megnyugtató, hogy a klinikai vizsgálatokból nem zárták ki azokat a résztvevőket, akik már bizonyítottan átestek a fertőzésen, és az eredmények szerint náluk nem okozott problémát, hogy a természetes immunválaszt mesterséges módon „felturbózták”. Az amerikai járványügyi hatóság szakmai javaslata például nem találja ezt kockázatosnak, és bár azt mondja, hogy ideális esetben érdemes lenne szerológiai vizsgálattal megnézni az oltásra jelentkező védettségét, ez még Amerikában sem gyakorlat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMennyiségi áttörést hozhat az AstraZeneca oltásaOlcsóbb és sima hűtőben szállítható a vakcina, amelynek beadását az Egyesült Királyságban elkezdték.

Élet antitest kórház koronavírus oltás vakcina védettség Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2021. január 27. 16:42 Adat, Élet

Úgy tűnik, a korlátozásokkal sikerült elkerülnünk a fertőzések újabb hullámát

A legtöbb járványmutató ott tart most, ahol október közepe és november eleje között mozgott.

Torontáli Zoltán
2021. január 27. 06:27 Élet

Az unió odacsaphat a vegánoknak

Brüsszelben olyan szabálymódosítás van az asztalon, amely totálisan ellentmond a hétköznapoknak.

Fabók Bálint
2021. január 24. 07:36 Élet

Váratlanul nagy lett a kereslet a magyar ruhajavítók iránt

Megjelent egy olyan réteg a ruhajavítóknál, amelynek tagjait a fenntarthatóság motiválja, ugyanakkor a jelenség inkább a tehetősebb városrészekre jellemző.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. január 26. 13:24 Vállalat

Ilyen, amikor megmentenek egy céget Mészáros Lőrincnek a külföldi befektetőktől, áron alul

Ha Mészáros Lőrinc meg akar venni féláron és verseny nélkül egy nagy üzemet, akkor megveszi. Részletesen bemutatjuk egy példán, hogyan működik a folyamat szabályosan, olajozottan.

Bucsky Péter
2021. január 26. 06:34 Adat, Közélet

Visszaesett a bevándorlás Magyarországra a koronavírus-járvány miatt

Az új munkavállalási engedélyek száma 8 százalékkal csökkent, de a nem uniós külföldi munkavállalók száma alig változott. Az itt tanuló diákok száma viszont közel ötödével eshetett.

Avatar
2021. január 25. 16:37 Adat, Közélet

Hiába termelünk többet, az ipar szerkezete és a forint gyengülése fékezi a felzárkózásunkat

Harminc éve dolgozunk azon, hogy elérjük az uniós átlagot, de lehet, hogy ehhez még harminc év kell.