Oxfordban hétfő reggel egy 82 éves férfi megkapta az első olyan koronavírus-oltást, amelyet az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közösen fejlesztett. Az Egyesült Királyságban (amely már nem része az Európai Uniónak) egyedi, szükséghelyzeti engedéllyel kezdték használni a vakcinát, és bár az európai uniós jóváhagyásra a mostani állás szerint valószínűleg csak január után kerülhet sor, a várakozások szerint ez alaposan felgyorsítja majd a az eseményeket.

A Pfizer és a BioNTech közös oltásával szemben az AstraZeneca oltásnak két fontos előnye van:

1. nem kell -70 fokon szállítani és tárolni, elég hozzá egy normál hűtő például a háziorvosoknál;
2. jóval olcsóbb annál, egy adag ára 3 dollár körül van, ami megkönnyíti a szegényebb országokban való terjesztést.

Az anyagi és logisztikai könnyebbség elvileg segíthet majd abban, hogy gyorsabban és egyszerűbben fel lehessen pörgetni az oltási programokat. Az egyetlen szűk keresztmetszetet ezután már „csak” a gyártókapacitás jelentheti majd.

A cégnél azt mondták nekünk, hogy a vakcinát már gyártják, 2020 végéig 200 millió adag elkészült, de az engedélyek kiadása utáni pontos szállítási időpontot még nem tudták megmondani.

Az engedélyek birtokában és a gyártási kapacitás maximumán terveink szerint havonta 100-200 millió adag oltóanyag előállítására leszünk képesek

– közölte a társaság.

Az AstraZeneca oltása más technológián alapul, mint a Pfizer/BioNTeché. Míg az amerikai-német vakcina (emberi éles alkalmazásban) teljesen új, az AstraZenecáé egy korábban is alkalmazott megoldásra épül.

Csimpánzokat megfertőző, de emberre teljesen veszélytelenné tett adenovírust vettek alapul, és ezzel juttatják be a koronavírusra jellemző tüskefehérjét. Az emberi szervezet ezt az ártalmatlan betolakodót azonosítja idegenként, és antitesteket fejleszt ellene, amikor pedig a koronavírus tényleg megérkezik, már fel van készülve annak azonnali semlegesítésére.

A fő különbség tehát molekuláris biológiai szinten van:

• a Pfizer/BioNTech oltás tulajdonképpen csak a koronavírus felületén lévő tüskefehérje „legyártására” vonatkozó utasítást, illetve az azt kódoló molekulát viszi be;
• az AstraZeneca vakcinája viszont az önmagában semmire sem képes, ártalmatlan tüskefehérjét egy másik vírusba „csomagolva” juttatja be.

Míg előbbit emberi (azaz nem állatgyógyászati) oltásokban és éles alkalmazásban eddig még nem vetették be, az AstraZeneca a malária ellen például már fejlesztett egy másik hasonló, csimpánz adenovírus vektorra épülő vakcinát, és ez szintén kedvező toleranciát, immunválaszt és a malária elleni védekezés jeleit mutatta gyermekeknél.

A cég azt mondta nekünk, hogy számos korábbi klinikai vizsgálatban – egyebek mellett egy korábbi koronavírus, a Közel-Kelet Légúti Szindróma (Middle East Respiratory Syndrome, MERS) elleni oltás esetében – is bizonyították már a most alkalmazott vakcina ígéretes voltát, és a korábbi tapasztalatoknak köszönhetően tudták kifejleszteni a potenciális COVID-19 vakcinát, illetve felgyorsítani a klinikai vizsgálatokat.

A fejlesztés utáni klinikai vizsgálatok nem voltak zökkenőmentesek, de ahogy arról korábban részletesen írtunk, csak olyan zökkenő volt, amely egyébként a hasonló vizsgálatoknál megszokott, és a kivizsgálás után egyértelmű, hogy nem adott okot aggodalomra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi várható azután, hogy felfüggesztették az oxfordi vakcina tesztelését?A legvalószínűbb forgatókönyv szerint csak átmeneti időveszteséget szenved az oltóanyag, amelynek tesztelésébe már 17 ezer embert vontak be, egészen eddig problémamentesen.

Emellett volt még egy érdekes eseménye a klinikai vizsgálatoknak. Az úgynevezett Fázis II/III. vizsgálati szakaszban az Egyesült Királyságban a kezdeti dózisokban található vírusvektor-részecskék számát tévesen mérték meg.

Ennek eredményeként az elsőként beadott dózis erőssége csak a tervezettnek a felét tette ki, míg a második dózis már teljes volt. Ez a véletlen viszont azt a meglepő eredményt hozta, hogy az első alkalomra csak fél adagot kapott, másodikra azonban rendes adaggal vakcinált résztvevőknél intenzívebb lett az immunválasz.

Az Egyesült Királyságban most mégis a 2×1 adagos protokollal indult meg a beoltás, vagyis már első alkalommal is minden páciens teljes adag vakcinát kap.

Tekintettel arra a magas hatékonyságra, amelyet a különböző adagolási módoknál tapasztaltunk, komoly okunk van tovább folytatni a vizsgálatokat a vakcina leghatékonyabb adagolási módjának megállapítása érdekében. A világ hatóságaival folyamatosan értékeljük ezeket az eredményeket

– mondja a cég. (A kétszeres teljes dózissal való indulásnak tehát az az elsődleges oka, hogy az eltérő adagolással kapcsolatos vizsgálatokat még be kell fejezni.)

A kétszeres teljes dózisnál 62 százalékos hatásosságot állapítottak meg, ami alacsonyabb a Pfizer/BioNTech 95 százalékához képest, de a részben eltérő kísérleti körülmények miatt nem olyan egyszerű az összehasonlítás, mint azt ezek a számok sugallják. Fontos kiemelni, hogy az oxfordi vakcinát kapó kísérleti alanyok közül senki sem betegedett meg súlyosan, került kórházba, miután megfertőződött a koronavírussal. A BBC összeállítása pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy a 62 százalék is jobb a szezonális influenza elleni oltások átlagosan 50 százalékos hatásosságához képest.

Az Európai Unió AstraZenecával kötött szerződése 300 millió adag vakcináról szól, további 100 millió adagos opcióval. Amennyiben a törzskönyvező hatóság úgy dönt, hogy minden embernek két adagra van szüksége, akkor ez összesen 200 millió beoltott európai lakost jelenthet.

Amennyiben viszont a hatóság döntése szerint az első oltást alacsony (fele akkora) dózissal kell végezni, ez a szám emelkedhet. A kormányzati kommunikáció alapján a Magyarország által lekötött mennyiség 6,5 millió teljes adag vakcina.

A világjárvány idején az AstraZeneca nem fog profitot termelni, a vakcina ára a felmerülő költségeket fedezi. Amint arról korábban már írtunk, a profittartalmú értékesítés csak akkor indulhat el, amikor a WHO hivatalosan is bejelenti a pandémia végét (ami természetesen nem zárja ki, hogy helyi szinten járvány, vagy megbetegedések legyenek, és szükség legyen oltásra).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKezd kiderülni, hogyan lehet mégis keresni a koronavírus-oltásokonKorántsem egyértelmű, hogy a vakcinákkal a gyártók nagyot kaszálnak majd, egy dokumentum azonban arra utal, hogy meglehet a választóvonal a humanitárius segítség és az üzlet között.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Vállalat AstraZeneca koronavírus oltás vakcina Olvasson tovább a kategóriában