Ha nem az ipart nézzük, hanem a magánszemélyeket, akkor az európai polgárok 10 százaléka hozza össze a kontinens teljes környezetszennyezésének 27 százalékát. Ez több, mint amit a legkevésbé szennyező életmódot folytató 50 százalék együtt kitesz – írja tanulmányának eredményeit ismertetve a The Conversationben egy angol és norvég egyetemen dolgozó kutatópáros.
A szerzők 26 európai ország 275 ezer háztartásának kiadási szerkezetét vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy az unióban csak a háztartások 5 százaléka él úgy, hogy a 2030-ra célul kitűzött károsanyag-kibocsátási szintet támogatja. Az európai háztartások 95 százaléka olyan életmódot folytat, amely mellett a célok nem érhetők el.
A legnagyobb szennyezők természetesen a szupergazdagok, hiszen ők fogyasztanak a legtöbbet, de kevesen vannak. Az első olyan nagyobb csoport, amely fő szennyező, és érdemes vele foglalkozni, az évi 40 ezer eurót kereső felső középosztály (ez körülbelül havi bruttó 1,18 millió forintos jövedelemnek felel meg jelenleg).
A környezetszennyezés mértéke náluk is a fogyasztási szerkezettel függ össze leginkább, azon belül pedig a kutatók adatai szerint kiugrik egy közös vonás: a csoport tagjai jóval többet utaznak repülővel, mint a többiek.
A rendszeres repülés lehetősége nagyon egyenlőtlenül oszlik meg Európában, a gépeken jórészt azok ülnek, akik egyben a nagyobb környezetszennyezők csoportjához tartoznak. A szerzők szerint azonban a repülés nincs a klímavédelmi intézkedések fókuszában, mert a koronavírus-járvány miatt csaknem tönkrement légitársaságokat az európai államok kimentették, és érintetlenül hagyták a kerozinra vonatkozó adókedvezményeket is.
A magasabb jövedelmű rétegeknél az államok gyakorlatilag támogatják a repülést, mert viszonylag olcsóvá teszik más utazási módokkal szemben.
A fő szennyezők másik közös jellemzője a nagymértékű autóhasználat. Itt más a helyzet, mert az üzemanyagra és az autózásra rakódó közterhek a szegényebb rétegeket aránytalanul nagyobb mértékben sújtják, vagyis minden olyan intézkedés, amely ezeket emeli, a szegényebb, kevésbé környezetszennyező életmódú emberek helyzetét nehezíti meg igazán. Ez tehát csak akkor indokolt, ha nekik jó alternatívát tudnak kínálni, például a közösségi közlekedési szolgáltatásokkal.
Ahogy lépkedünk felfelé a jövedelmi ranglétrán, az autózásból származó környezetszennyezés jóval nagyobb ugrásokkal emelkedik.
A szegényebb rétegeknél gyakran a munkába jutás vagy más szükséges utazások egyetlen eszköze az autó, a gazdagabbaknál viszont hirtelen megjelennek a nehezen indokolható autóvásárlások és a sokkal sűrűbb autózások.
A kutatók azt mondják, hogy a szabályalkotóknak meg kellene szüntetni a luxusnak számító repülés támogatását, és jobb megoldásokat kellene nyújtani azoknak, akik kényszerből ülnek autóba. Ezt a közösségi közlekedés mellett a biciklis és gyalogos infrastruktúra fejlesztésével tartják elérhetőnek.
A helyzet összetettségére utal ugyanakkor, hogy az európai államokban nagyon eltérő lehet az ugyanahhoz a jövedelmi réteghez tartozó csoportok károsanyag-kibocsátása. A szerzők Franciaországot és Dániát emelik ki, mert előbbiben az atomenergia, utóbbiban pedig a megújuló források használata olyan nagy mértékű, hogy összességében még a gazdagok sem tudnak olyan környezetszennyező módon élni, mint a fosszilis forrásokra támaszkodó országokban.
Mindkét példaországra jellemző továbbá, hogy nagyon kiterjedt és magas színvonalú közszolgáltatásokat tartanak fenn, ennek része a közösségi közlekedés is, így az alacsonyabb jövedelmi rétegek nem feltétlenül autóznak.
Élet
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Mi lesz a nyugdíjrendszerrel, ha a súlycsökkentő csodaszer miatt tovább élnek az emberek?
Tőlünk nyugatra fontos szempont, hogy ha nagyon hirtelen nő meg a várható élettartam, akkor a biztosítók nem tudják kigazdálkodni ennek költségeit.
Fontos
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Rejtélyes közvetítőnek is csurran-cseppen az ezermilliárdos orosz-magyar olajbizniszből
A magyarországi orosz olajimport számottevő része egy olyan közvetítő cégen keresztül érkezett, amely rendre Mol-közeli ügyletekben tűnt fel.
Revolut, Wise és BinX, mire lehetnek ezek jók egy magyar cégnek?
Vannak előnyeik, de a magyar fintech szolgáltató a külkereskedelemhez nem passzol, nemzetközi versenytársai pedig az áfakörös működésnél esnek ki.
Nem lenne gond az energiaárakkal, ha akadálytalanul jönne Közép-Ázsia olaja és gáza
Az Oroszországot elkerülő vezetékeket nagyjából 30 éve kezdték el kiépíteni, a nyugati kapuként szolgáló Azerbajdzsánban a magyar tőke is megjelent.
