Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. augusztus 20. 17:10 Vállalat

12 ezer milliárd forinttal tolják meg a környezetszennyezést az európai országok

Sosem látott mértékű állami támogatást hozott a légitársaságoknak a koronavírus-járvány. A Transport & Environment nevű, az európai civil szervezetek*a magyarországi tagja a Levegő Munkacsoport által létrehozott lobbicsoport gyűjtése szerint 34,4 milliárd euró, jelenlegi árfolyamon 11 892 milliárd forint támogatást kapnak az iparág cégei a kontinensen, ami nagyjából a magyar gazdaság egy negyedéves teljesítményének felel meg.

Mindezt érdemes összevetni azzal, hogy az EU a klímaváltozás elleni fellépés érekében 100 milliárd eurót kíván beruházásokra költeni 2021 és 2027 között. Tehát a gazdaság zöldítésére hét év alatt összesen csak háromszor többet költenének, mint egy egyszeri alkalommal a lehető legszennyezőbb utazási forma életben tartására.

Ráadásul az EU által gyakran számon kért versenysemlegességi szabályokat ismét figyelmen kívül helyezik a légi ipar kedvéért. A légitársaságok ugyanis a gigantikus állami támogatások segítségével versenyezhetnek az vonatokkal, a buszokkal és az autókkal. 

Hogy valami nagyon nem jól működik ezzel a támogatási rendszerrel, azt talán az is jól mutatja, hogy még a legnagyobb európai légitársaság, a Rynair karizmatikus vezetője, Michal O’Leary is kiakadt rajta. Már májusban megjósolta, hogy a legrosszabbul működő cégek – az  Air France, Alitalia és a Lufthansa – fogják a legtöbb támogatást besöpörni. Igaza is lett. A nagy állami támogatások megvetése ellenére 600 millió fontnyit (230 milliárd forint) azért a Ryanair is elfogadott.

 


Igazság szerint a mostani 34 milliárd eurós támogatás nem is olyan sok:

az európai légitársaságok érthetetlen adókedvezményei évi 64 milliárd euróba kerülnek az európai gazdaságnak.

 

Ez azért nagy baj, mert a légiközlekedésnél nincsen környezetszennyezőbb személyszállítási mód. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy egy km utazás mekkora szén-dioxid kibocsájtással jár a különböző utazási módok esetén. Mára az EU teljes közlekedési üvegházhatású gáz kibocsájtásának 13,9 százalékát adja a repülés, így igen jelentős környezeti problémát okoz. Ráadásul nagy magasságban sokkal károsabb a kibocsátás, mint a föld felszínén.

 

A légiközlekedés adóztatása ennek ellenére máig tabu téma. Megpróbáltuk megbecsülni, hogy mekkora állami támogatáshoz jutnak a légitársaságok és az utasok azáltal, hogy számos kedvezmény csak a légi közlekedésben érhető el. Ezek közül a legfontosabb:

  1. Nem kell áfát fizetni a légiközlekedés után.
  2. Nem kell jövedéki adót fizetni az elégetett üzemanyag után.

Az IATA adatai alapján a légitársaságok körülbelül 190 milliárd euró árbevételt értek el tavaly. Mivel az EU-ban az átlagos áfa mértéke 21,5 százalék, a légitársaságoknak elengedett áfa összege közel évi 41 milliárd euró. 

A kerozin után elengedett jövedéki adót “csak” a kereskedelmi járatoknál engedik el. A nem kereskedelmi – például magán – utak esetében van ilyen költség, ez ezer literenként minimum 330 euró. Az Eurostat adatai szerint 2018-ban 69,7 millió tonna olajegyenértéknyi üzemanyagot használt fel a légiközlekedés, az erre jutó elengedett járulék 23 milliárd euró.

Az évi 1 milliárd légi utas esetében ez azt jelenti, hogy 

minden egyes repülőútra 67 euró, 23 ezer forintnyi állami támogatás jut.

A légiközlekedés adóztatásra vonatkozó javaslatokat azzal szokták lesöpörni, hogy ezt a nemzetközi megállapodások nem teszik lehetővé. Csakhogy ezek az egyezmények csupán a nemzetközi utakra igazak, azokra is csak részben. Az Eurostat adataiból az látszik, hogy a légi utak 47 százaléka eleve az EU-n belüli, 14 százaléka országon belüli út volt 2018-ban. Az utak 61 százalékára ezért minden kötöttség nélkül olyan adókat vethetne ki az EU, amilyet csak akar. Illetve lehetővé tehetné a tagállamoknak, hogy legalább saját hatáskörben szedjenek adókat.

Kevés ilyen iparágat találunk még, amely ennyire függnek az állami támogatásoktól.

Az európai légitársaságok állami támogatása az elengedett adók formájában a bevételük harmadát is meghaladta már a kimentési akciók előtt is.

Érdemes végiggondolni, hogy mire lehetne a közlekedésben ezt a brutálisan sok forrást használni? Egy-egy vasúti fővonal 160-200 km/h-s sebességre történő felújítása kilométerenként 3 milliárd forintból valósítható meg, míg új nagysebességű vonalakat kilométerenként 9 milliárd*kb. 8-10 millió euró / km a felújítás, és 25 millió euró / km az új építés forintból lehet építeni az Európai Számvevőszék adatai alapján. Ha a mostani légitársaság kimentési akció forrásait vasútépítésre fordítanák, akkor 1400 km új nagysebességű pályát lehetne építeni, de a felújításból 3800 km is kijönne.

És hogy ez mennyire lenne jelentős? Egyelőre csupán 10 500 km nagysebességű vasút működik az EU-ban. Márpedig a környezetszennyező repülést a gyors, országokat összekötő vasúti személyszállítással lehetne a legegyszerűbben kiváltani. Igaz, erről egy szó sem esik a Green Deal-ben.

Részeredmények vannak: immár a légiközlekedés is részt vesz az EU szén-dioxid kereskedelmi rendszerében. Ez ebben a formában legfeljebb álzöld intézkedésnek tekinthető, az óriási állami támogatáshoz képest elenyésző költségről van szó. Az utolsó elérhető, 2018-ra vonatkozó adatok alapján mindössze 90 millió euró, 31 milliárd forint bevételhez jutottak ebből a tagállamok. Így továbbra is az állami támogatások segítségével szárnyal a szennyező légiközlekedés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA környezetszennyező repülést elfelejti az állam adóztatniEgy szinte észrevétlen adóval milliárdokhoz juthatna a magyar költségvetés is, ráadásul a hatása is jó lenne. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy áfa- és jövedéki adómentes a kerozin.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat állami támogatás álzöld környezetvédelem légiközlekedés szén-dioxid kibocsátás Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Bucsky Péter
2024. április 4. 04:34 Közélet, Vállalat

Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak

Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.

Hajdu Miklós
2024. március 31. 04:32 Élet, Vállalat

Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé

Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.

Fontos

Lukács András
2024. április 17. 04:34 Élet

A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat

A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.