Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2019. december 6. 16:06 Élet

Önkritikájuk is akadályozza a nőket az érvényesülésben

Sokan sokféle szemszögből vizsgálták már a nemek közti kereseti egyenlőtlenségeket, de Christine Exley és Judd Kessler egy szokatlan oldalról közelítette meg a témát. Legújabb tanulmányukban kísérletek segítségével vizsgálták meg, hogy a nők hajlamosabban-e alulértékelni magukat állásinterjúkon, ami hátráltatja az előléptetést vagy az új állás megszerzését.

Kísérleteikben húsz általános szintfelmérő kérdésre kellett válaszolniuk a kitöltőknek, majd különböző szituációkban modellezték a munkakereséshez kapcsolódó felvételi kiválasztási folyamatot. A közös pont az volt, hogy a dolgozóknak mindig önmagukat kellett értékelni: arról nyilatkoztak, hogy szerintük mennyire teljesítettek jól a kérdések megválaszolásakor.

Az alapszituációban azt mondták nekik, hogy amikor a munkaadó meghozza a döntést, hogy felvegye-e őket, csak azt látja, amit mondanak magukról. Egy másik verzióban ezt kiegészítették azzal, hogy véletlenszerűen láthatja egy kérdésre adott válaszukat is. Ezzel az volt a céljuk, hogy a valósághoz hűen olyan környezetet teremtsenek, ahol van esélye annak, hogy kiderülnek a jelentkezők igazi képességei. Végül egy olyan verziót is lejátszattak a résztvevőkkel, ahol semmi nem múlt azon, hogy hogyan értékelik magukat, ettől azt várták, hogy itt kapják a legőszintébb válaszokat. (Itt a munkaadó nem is látta az önértékelést.)

Háromszáz ember részvételével, online felületen végezték el a kísérleteket, ahol már a kitöltésért járt egy alap fizetség. Ezen kívül véletlenszerűen vagy a jó válaszok száma alapján kaptak pénzt, vagy azért, mert felvette őket a munkaadó, de ekkor ő szabta meg a fizetséget. Illetve abban az esetben, amikor a teljesen őszinte választ várták, önmaguk szabták meg, hogy mennyit adnak maguknak, az alapján, hogy mennyi kérdésre tudták a választ. Itt tehát nem befolyásolta a fizetséget az önértékelés.

A nők a játék minden verziójában átlagosan alacsonyabb értékelést adtak maguknak, mint a férfiak.

Ha a munkáltató látta az értékelést, természetesen mindkét nem magasabbra értékelte magát, de ugyanolyan arányban. Ahogy ugyanolyan arányban csökkentették ezt, amikor volt rá esély, hogy kiderülnek a valós képességeik. Tehát nem azért értékelik alul önmagukat a nők állásinterjúkon, mert ők kevésbé vágnak fel mások előtt, vagy mert jobban félnek a lebukástól. Mivel akkor is fennállt ez a különbség az értékelésben, amikor a munkaadó nem is látta azt, a szerzők szerint kijelenthetjük, hogy a nők valóban alulértékelik önmagukat.

A nők és férfiak valós teljesítménye azonos volt, az értékeléseket ezzel összevetve az látszik, hogy a nők a valóságnál rosszabbnak, a férfiak pedig jobbnak érzik a teljesítményüket. A szerzők azt is megnézték, hogyan változik a résztvevők szubjektív önértékelése, ha megmutatják nekik, hogy mennyi kérdésre válaszoltak jól. Ebben az esetben sem tűnt el a különbség, még akkor sem, ha azt is megmondták, hogyan teljesítettek az összes emberhez képest. Mindkét nem igazított az értékelésén a valóság függvényében, de

a nők ugyanolyan számszerű eredménynél rosszabb szubjektív véleménnyel voltak magukról, mint a férfiak.

A nők tehát nemcsak kevésbé magabiztosak a képességeiket illetően, hanem akkor is rosszabb a szubjektív véleményük a teljesítményükről, amikor tisztában vannak vele, hogy pontosan hogyan teljesítettek. Ez viszont nem azért van, mert ők kevesebbre értékelik az adott teljesítményt, mert amikor nőknek kellett díjazniuk munkavállalókat a teljesítmény alapján (vagyis ők döntötték el, hogy felvegyenek-e valakit, és az mennyi pénzt kapjon), akkor ugyanolyan fizetéseket ajánlottak, mint a férfiak.

Másoknál tehát ugyanúgy értékelik a jó munkát, mint ahogy a férfiak értékelik azt másoknál és önmaguknál. De ha magukról van szó, akkor sajnos kevésbé reális az értékelésük. Ez a kísérleti közegből kilépve, a valós életben komoly következményekkel járhat, ha emiatt nem jelentkeznek kihívást jelentő, tehát jól fizető pozíciókba, vagy, ha el is jutnak az interjúig, ott rosszabb képességeket sugallnak, mint ami a valóság és mint amit férfi versenytársaik sugallnak önmagukról.

Fontos, hogy ezt tudatosítsák magukban a nők, és határozottabban merjenek jobb értékeléseket adni magukról. Továbbá a munkaadóknak is fontos figyelembe venni, hogy a szubjektív önértékelés nem mindig a legjobb módja a megfelelő jelentkező kiválasztásának, inkább győződjenek meg a valós képességekről, mielőtt döntenek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába osztjuk el egyenlően a házimunkát, ha megszületik a gyerek, mégis a nőkre hárul a nagy részeAzt már sikerült elérni, hogy egyenlő időt töltsenek házimunkával a nők és a férfiak, ha nincs gyerek, de a szülővé válás terhei végül főleg a nőket érintik. A férfiak mindig túloznak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet álláskeresők jövedelmi egyenlőtlenség kísérleti közgazdaságtan nemek közötti egyenlőség viselkedési közgazdaságtan Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2024. március 18. 10:11 Adat, Élet

Hol eszik a legtöbb zöldséget és gyümölcsöt Európában?

Több mint négyszer annyi gyümölcsöt és zöldséget esznek átlagosan Albániában, mint Szlovákiában. A magyar fogyasztás Európa alsó negyedében van.

Pálos Máté
2024. március 18. 04:34 Élet, Közélet

Több ezer oktató szólalt fel az egyre méltatlanabb bérek ellen három nagy állami egyetemen

Azonnali béremelést, az anyagi megbecsültség hiányának megszüntetését, továbbá a zavartalan és színvonalas oktatás biztosítását kérik a fenntartótól.

Lukács András
2024. március 17. 04:33 Élet

Gyermekeink egészségét veszélyezteti a műfű és a gumiburkolat

Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a sportpályákon, játszótereken is használt műfüves, illetve gumiburkolatú felületeknek komoly környezeti és egészségi kockázatai vannak.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. március 16. 04:37 Adat, Élet

Kihajítaná az összes gázkazánt az EU a következő 15 évben

Elfogadta az Európai Parlament a gázfűtés kivezetésére irányuló szabályokat, a lépés erősen hat majd a magyar háztartásokra.

Pintér Róbert
2024. március 15. 04:36 Tech, Világ

Már most is nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb

Az új technológiák lehetővé teszik egy digitális szörnyállam létrejöttét, Kína egyre inkább annak intő példája, hogyan ne akarjunk társadalmat építeni.

Stubnya Bence
2024. március 14. 13:33 Közélet

Lakhatási támogatással és munkásszállókkal próbálja enyhíteni a munkaerőhiányt a kormány

Két intézkedést is bejelentettek az elmúlt időszakban, a cél a belső munkaerőtartalékok hatékonyabb kiaknázása.