Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. augusztus 4. 17:32 Élet

Egy ősi mezőgazdasági módszer, amely jobb hellyé tenné a világot

Egy különleges gazdaság működik Portugália középső részén, Lisszabontól száz kilométerre. Gazdálkodtak már rajta rómaiak, mórok, rabszolgák, kapitalisták, kommunisták, szélsőjobboldaliak és még a hadsereg is. Most pedig egy Alfredo Cunhal nevű mezőgazdasági kutató próbálja meg feltámasztani, mivel különösen aggódik a klímaváltozás miatt.

A területen már jó ideje Cunhal családja gazdálkodik. Éppen egyik dédapja volt az, aki kivágatta az itteni olaj- és parafákat, hogy aztán monokultúrás gabonatermesztéssel és vegyszerek tömegével kizsigerelje a termőföldet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozásA déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve a klímaváltozásnak Európában. A szárazság várhatóan harmadával csökkenti a termésátlagokat. 

A területen most cseperedő tölgyek és diófák ezrei láthatóak ligetesen, egymástól távol elhelyezkedve. A fák közötti tágas területeket fű és lehullott levelek borítják. A területet hamarosan állatok népesíthetik be, amivel beteljesülne Cunhal célja.

Egy ez olyan ősi mezőgazdálkodási forma meghonosítása a kizsigerelt területen, amelyet angolul úgy hívnak, hogy silvapasture*A silva latinul erdőt jelent., magyarul leginkább fás legelőnek nevezik. Ennek a módszernek évezredeken át vezető szerepe volt Közép-Európa mezőgazdaságában, de az ipari forradalomtól kezdve egyre inkább kiszorult az intenzív művelés terjedésével. Pedig komoly szerepet játszhatna a klímaváltozás mérséklésében, mivel több szempontból is fenntarthatóbb, mint az uralkodó gazdálkodási módszerek. 

7500 éves módszer

A fás legelő átmenetet képez a fátlan gyepek és az erdők között, és az a lényege, hogy egy területen valósul meg az erdőgazdálkodás, a növénytermesztés és az állattenyésztés. A fás legelők mesterségesen létrehozott rendszerek, tehát nem annyiból állnak, hogy kiengedünk állatokat a fák közé.

“Képzelj ide 40 méter magas diófákat, amelyek hullajtják a leveleiket, átengedik a fényt és felszívják a talajból a vizet. Parafák adnak árnyékot, mellettük citrusfélék és olajfák húzódnak. A gyümölcsök és a magok élelmet jelentenek a malacoknak, a csirkéknek és a marháknak. Az állatok a kulcsai a rendszernek” – írja le Cunhal a Guardian riportjában, hogy hogyan is képzeli el a gazdaságát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRégen csodabogárnak tartották őket, mára termésversenyeket nyernekEgy ausztriai látogatás után döntött úgy a Kardos Farm, hogy felhagy a mezőgazdaság jelképével, a szántással. Ezután versenyeket nyertek és pénzt is spóroltak.

Az állatokkal és a növényekkel egy területen gazdálkodó rendszerek nagyjából 7500 évvel ezelőtt jelentek meg Közép-Európában az Erdészeti Lapok egyik cikke szerint. A római időkben az olíva- és narancsültetvények legeltetése általános volt.

Az 1800-as években azonban elkezdett elkülönülni az erdőgazdálkodás és a növénytermesztés, amelynek három oka volt: a nagybirtokok felé való elmozdulás, valamint a modern mezőgazdasági gépek és a vegyszerek elterjedése. A témát kutató MTA-s Varga Anna szerint ez amiatt is fontos változás volt, mert a jobbágyoknak megszűnt az erdei legeltetéshez való joguk.

Végül mezőgazdaság és az erdészet belterjessé válása miatt a XX. század végére lényegében teljesen visszaszorult ez a gazdálkodási mód Európában. A világon máshol azonban továbbra is sokan használják, a mezőgazdasági területek 15 százalékát művelik így, leginkább a fejlődő országokban.

Makkoltatás és prémiumsonka

Varga Anna az idézett korábbi interjúban arról beszélt, hogy Magyarországon az erdős vidékeken az állattartás évezredeken keresztül fás legelős, legelőerdős rendszerben folyt. Az ilyen területek leginkább a nagyobb folyók mentén jöttek létre. A leginkább használt fák közé a tölgy, a gyertyán, a bükk vagy a vadkörte tartozott.

Varga arról is beszélt, hogy a fás legelőkhöz kapcsolódik a nagy hagyományokra visszatekintő makkoltatás. A makkoltatás lényege, hogy az ősz folyamán lehullott makkokra főleg disznókat hajtottak rá, de esetenként juhokat és marhákat is. Varga szerint a makkoltatott sertésből készült húsok nagyon jó minőségű ételek, és a spanyolországi rendszerek legnagyobb bevételét a makkoltatott sertésből készült sonkából származik.

A makkoltatás mára teljes mértékben megszűnt Magyarországon, ahogy a fás legelő intézményét is csak néhány térségben használják már. Nagyjából 5500 hektár így művelt terület lehet Magyarországon, amely a termőterületek 0,1 százalékát sem éri el.


Borbás Marcsi is bemutatta a témát az egyik műsorában.

Ahogy korábban több cikkben is írtunk, az ősi mezőgazdálkodási módszereket felváltó intenzív, szántásra alapozott művelésnek számos negatív következménye van. A föld kizsigerelése és a vegyszerezés miatt drasztikusan romlik a talajszerkezet vagy éppen szűkül a biodiverzitás.

A silvapasture-nek azonban számos előnye van az állatokra, a növényekre és a tágabban értelmezett környezetre is:

  • A fák lombja és árnyéka menedéket nyújt a perzselő nap és a hideg téli szél ellen, amely nagy mértékben növeli az állatok jólétét. Mivel a fák magányosan, elszórtan helyezkednek el, nem kell versenyezniük a fényért, ezért ágaik alacsonyan ágaznak el, koronájuk terebélyes.
  • A fák levelei és termései élelmet is jelentenek az állatoknak. Az, hogy a leesett gyümölcsöket közvetlenül ehetik meg az állatok, nemcsak a fenntarthatóság szempontjából jó, hanem így a rohadó gyümölcsökre rástartoló kártevők is kevésbé szaporodnak el.
  • A jól működtetett rendszerek legalább annyi élelemmel látják el az állatokat, mint a legelők. A fás legelők által nyújtott tápláléknak azonban magasabb a tápértéke, legalábbis aszályos időszakokban, mivel a fák árnyéka és a gyökereik által mélyebbről felhozott víz csökkenti az aszály hatásait.
  • A gazdálkodó szempontjából egyfelől költséghatékonyabb így a gazdálkodás, másrészről nincs kiszolgáltatva egy terménynek. A takarmányozással nem kell foglalkoznia, ráadásul a gyomirtást is elvégzik az állatok.
  • Az ilyen gazdaságok különösen hatékonyak a klímaváltozás elleni küzdelemben, mivel a fák nagy mennyiségű szén-dioxidot tudnak megkötni. Egy nemzetközi kutatói csoport nyolcvan olyan gazdasági modellt vizsgált meg, amely hatékony lehet a klímaváltozás mérséklésében. A fás legelők elterjedését a kilencedik leghatékonyabb módszernek találták. 

A fás legelőket alapvetően két módszerrel lehet létrehozni. Egyrészt létező legelőkre lehet fákat telepíteni. Ez amiatt jelent kihívást, mert a fiatal fákat meg kell védeni az állatok ellen és több évbe telhet, amíg a fák termőre fordulnak. A másik lehetőség, hogy erdős területre telepítenek állatokat. Ebben az a nehézség, hogy ritkítani kell az erdőt, amely komoly energiabefektetést és szaktudást igényel.

Megettük a rendszert

Ebből adódóan vár a háziállatok betelepítésével a cikk elején említett portugál gazdálkodó az épülő gazdaságánál. Cunhalnak amúgy nem ez lesz az első próbálkozása, az első silvapasture-t a kilencvenes évek elején hozta létre. Cunhal gazdálkodó családból származik és a mezőgazdasági egyetem elvégzése után csatlakozott a családi gazdasághoz.

“Egyre jobban kizsigereltük a földet a monokultúrás műveléssel. Megettük a rendszert. Hétezer hektárnyi földet gondoztam, de sosem vettem észre a fákat. Sokat termeltem, de rengeteg minden kellett hozzá, energia, vegyszerek” – mondta Cunhal. A kizsigerelés miatt a talajminősége teljesen leromlott, emiatt 1990-ben abbahagyta a termesztést. Társaival létrehozott egy biofarmot, amelyet fokozatosan alakították át egy silvopasture-é.

A gyakorlatban így néz ki egy gazdaság. Fotó: Facebook/Silvopasture

Ez egy 600 hektáros terület volt, és fokozatosan telepítettek disznókat, marhákat, csirkéket és pulykákat a tölgy- és olajfák közé. Gyümölcsfákat is ültettek, és mára a gazdaság szinte az összes mediterrán alapanyagot megtermeli, összesen negyven különböző gyümölcsöt és magot termesztenek. A gazdaságnak mára saját péksége, húsboltja és malma is van, összesen hatszáz különböző terméket árulnak.

“Egykor ez egy parafa ültetvény volt. Mára a bevételek öt százaléka származik a parafából. Négy év 100 százalékban a nagykereskedőktől függtünk. Most a terményeink közel 50 százalékát közvetve adjuk el” – mondta Cunhal. Becslésük szerint ezzel a módszerrel kétszer-háromszor hatékonyabban tudnak termelni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA mezőgazdaság jelképével számolna le a barnaforradalomAz USA-ban már hódít a szántást elhagyó mezőgazdaság, amely olcsóbb, fenntarthatóbb és a klímaváltozás ellen is fontos szerepe lehet. Magyarországon sok minden akadályozza a terjedését.

A Guardian szerint húsz éve még elképzelhetetlen lett volna, hogy egy ilyen gazdálkodás jelentős számban követőkre talált volna. A talajok eróziója és az egyre szélsőségesebb időjárás azonban világméretű probléma, és számos kutatás azt mutatta ki, hogy az erdőgazdálkodás, a növénytermesztés és az állattartás integrációja nemcsak növeli az élelmiszer-termelést, hanem javítja a talajok minőségét, növeli a biodiverzitást és a segíti megkötni a levegőben lévő szén-dioxidot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy magyar táj, ahol kihasználják a szélsőséges időjárástAz iregszemcsei kutatóintézet vetőmagjából származott egykor a francia napraforgótermés fele, most mikroklímájukat kihasználva kísérleteznek szárazságtűrő fajtákkal.

“Sokkal ellenállóbak vagyunk az időjárás kilengései ellen, mint a szomszédos farmok. De ha három fokkal nőni fog itt a hőmérséklet, amerre tartunk, akkor minden elveszett. A magasabb és szélsőségesebb időjárás halálos fenyegetés az állatoknak. A földből sivatag lesz. Nincs kétségem a klímaváltozás felől, minden nap érzem a hatásait, és nagyon aggódom miatta” – mondta Cunhal.

A jelek szerint Magyarországon is előtérbe kerül a fás legelők növelése. Az Erdészeti Lapokban megjelent 2014-es cikk szerint Közép-Európában elsőként Magyarország kezdte meg az EU azon intézkedésének a végrehajtását, hogy “lehetőséget adjon fás legelők létrehozására és hasznosítására”. Ekkoriban az MTA kutatója, Varga Anna szerint is az volt a tendencia, hogy az uniós mezőgazdasági támogatásokból a felhagyott, becserjésedett területeket visszaalakítják fás legelővé. Az agrárerdészetről az első magyar nyelvű könyvet 2018-ban adta ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK).

Élet fás legelő klímaváltozás makkoltatás mezőgazdaság Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Debreczeni Anna
2020. október 19. 12:14 Élet, Támogatói tartalom

Egy adatvizualizáció többet mond ezer szónál – a hálózattudomány közel áll a művészethez

Az információk 90 százalékát vizuálisan fogadjuk be, ezért a hálózatok működését is képekben megjelenítve lehet a legjobban megérteni. Ehhez vizuális szótárt kellett kidolgozni, a munka eredményei most láthatóak először.

Debreczeni Anna
2020. október 18. 07:43 Élet

Évi 50 millió forintból teremtenek nagyobb értéket a közmunkánál

A szociális mikrohitelezés és mentorálás az uborkatermesztéssel ért el eredményeket Északkelet-Magyarországon, de más életképes ötleteket is szeretnének támogatni.

Torontáli Zoltán
2020. október 17. 11:33 Élet

Gyorshajtásnál idegesítően pittyeg vagy elveszi a gázt minden új autó 2022-től

Az biztos, hogy az unióban 14 hónap múlva már csak olyan autót lehet eladni, amely technikailag megpróbálja meggátolni a gyorshajtást.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2020. október 20. 06:47 Vállalat, Világ

A tudomány szerint lehetetlen, az Alibaba alapítója mégis kilapítaná a világot

Jack Ma a világ egyik leggazdagabb üzletembere megtörné a multik uralmát a kkv-k kereskedelmének felfuttatásával, de forradalmának kifutása erősen kétséges.

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.