Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. április 10. 11:58 Élet

A klímaváltozás már javában ostromolja az első vízparti városokat

Saint-Louis egy közel 300 ezres lakosú város Szenegál óceánpartján. Az itt élő Saer Diop mindig is tisztában volt a természet hatalmával. 13 éves volt, amikor elvesztette egyik testvérét és nagybátyját, miután halászat közben felborította egy vihar a pirogájukat, azaz a fatörzsből készült csónakjukat.

Diop most 34 éves, de már a szárazföldön sem volt biztonságban. Két évvel ezelőtt arra riadt fel az egyik éjszaka, hogy egy hatalmas hullám csapódik be az ablakán keresztül. Pár hónappal később összeomlott a háza, és Diop egyike lett annak a 10 ezer városlakónak, akiket áttelepítettek egy átmeneti táborba a város szélére.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElképesztő állapotokhoz vezet a vízhiány AfrikábanAz utóbbi hónapokban egyre több afrikai nagyvárosban alakult ki súlyos vízhiány a szárazság, a gyorsan növekvő népesség és az elégtelen beruházások miatt.

A férfi története a CityLabben jelent meg, amely a szenegáli város példáján mutatja be, hogy a fejlődő országokban milyen károkat okoz már most az éghajlatváltozás, illetve a hatásait elkerülni próbáló, elhibázott emberi lépések.

Saint-Louis óvárosa a folyó és az óceán között egy YouTube-videóban.

Saint-Louis az egyik legfontosabb nyugat-afrikai folyó, a Szenegál torkolatánál fekszik. Az óvárosa a folyó és az óceán közé préselődik egy hosszan elnyúló félszigeten. Ez a rész a kolonialista építészete miatt az UNESCO világörökségi listáján is szerepel.

A Szahara és az óceán találkozásánál elhelyezkedő város különösen ki van téve az éghajlatváltozás hatásainak. A város legmagasabb pontja sincs négy méterrel magasabban a tengerszintnél. Az ENSZ szakosított szerve, az Emberi Települések Központja (UN-HABITAT) szerint egész Afrikában a különleges fekvésű Saint-Louis van leginkább kitéve a növekvő tengerszintnek.

Globálisan a tengerszint átlagosan mintegy 20 centiméterrel nőtt 1880 és 2000 között. A NASA ennél megbízhatóbb adatai szerint 1993 és 2018 között pedig kilenc centivel nőtt a tengerek szintje. A növekvő vízszint által okozott erózió pusztítja a partot, Saint-Louisban is emiatt váltak használhatatlanná iskolák, mecsetek és lakóházak százai. Az emelkedő vízszint miatt ráadásul a Szenegál folyó vize is sósabbá vált, amely súlyos csapást jelent a folyóvölgyben korábban virágzó mezőgazdaságra.


Így néz ki Saint-Louis óvárosa.

Saint-Louis csak az elsők közé tartozik azon városok közül, amelyekben ellehetetlenül az élet a következő évtizedekben az éghajlatváltozás miatt. Az ENSZ fejlesztési programja szerint 2050-ig 200 millió embert kényszerülhet elhagyni lakhelyét Miamitól Lisszabonon keresztül Mumbai-ig a tengerpartok eróziója és a part menti áradások miatt. Nyugat-Afrikában jelenleg több mint 100 millió ember él az óceánpartnál, de vannak olyan partszakaszok, amelyektől évente tíz métert foglal el az óceán.

“Ez egy óriási probléma a fejlődő országoknál, mivel nincsenek megfelelő erőforrásaik, hogy megállítsák a tengerpart erózióját. Mauritániától Kamerunig ez az összes partszakaszt érinti. Ezzel szemben Hollandiában meg tudják védeni magukat, mivel rendelkezésükre áll a szükséges tudás és pénz” – mondta a CityLabnek egy svájci egyetem phd-sa, Loic Brüning, aki három éve kutatja a klímaváltozás hatásait Saint-Louis-ban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEljött az idő, hogy pánikba essünk az éghajlatváltozás miattMegjelent egy könyv, ami szerint nagyon racionális rettegni az éghajlati katasztrófa miatt, mert a mi életünket is ketté fogja törni. Nehéz vitatkozni vele.

A város helyzetét egy elhibázott fejlesztés is súlyosbítja. 2003-ban a heves esőzések miatt kritikus szintre nőtt a Szenegál folyó vízszintje. Emiatt ástak egy elvezető csatornát az óceánhoz, amely a kezdetben 100 méter hosszú volt, és négy méter széles. A tengerszint növekedése miatt azonban a víz elöntötte a csatorna torkolatát. Az elöntés miatt víz alá került egy halászfalu, Doune Baba Dieye. Régebben ez is azon az elnyúló félszigeten feküdt, ahol Saint-Louis óvárosa.

A vízszint növekedése magát az óceánt is veszélyesebbé tette, a CityLab által megkérdezett halászok szerint kiszámíthatatlanabbá, durvábbá vált. “Korábban a munka könnyebb volt. Kihajóztál, aztán vissza, nem volt veszélyes. Most viszont emberek halnak meg egyfolytában” – mondta a cikk elején bemutatott Diop.

Élet Afrika klímaváltozás Szenegál Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Váczi István
2020. augusztus 12. 11:28 Élet

Az óceánjárók még elhagyatottan is vonzzák a turistákat

Amikor egy élelmes angol vállalkozó a szinte üres monstrumokhoz hirdetett meg hajókirándulást, két óra alatt elfogytak a jegyek.

Fabók Bálint
2020. augusztus 9. 07:12 Élet

Megszabadulnál a szemeted harmadától ingyen? Segítünk

Minimális ráfordítással sokat tehetünk környezetünkért a komposztálással. Összegyűjtöttük, hogyan támogatják a komposztálást a megyei jogú városok Békéscsabától Zalaegerszegig.

Fabók Bálint
2020. augusztus 8. 15:33 Élet

Eltettek 9 milliárd közpénzt, majd vietnamiakhoz kerülve köddé váltak

Százezres nézőszámokat blöffölve szereztek állami pénzt a kamuszínházak, de így is több százmillió forintos adótartozást halmoztak fel az állam felé.

Fontos

Bucsky Péter
2020. augusztus 12. 06:51 Közélet

Minden 20. forintot költöttek el hasznosan az elfuserált fővárosi fejlesztésnél

Lassan két évvel a szerződés felmondása után is újabb költségek kerülnek elő, a számla az aktuális kimutatás szerint 11,1 milliárd. Felelős, de még csak gyanúsított sincs.

Váczi István
2020. augusztus 11. 06:52 Vállalat

Veszteséges, de már gyarapítja a gazdaságot a kormány kedvenc multija

Tavaly 30 milliárd forintot tett hozzá a magyar gazdasághoz a Samsung gödi üzeme, amely már több mint kétezer embert foglalkoztat.

Avatar
2020. augusztus 10. 15:33 Adat

Most akkor mekkora a valódi munkanélküliség Magyarországon?

Egymásnak sokszor homlokegyenest ellentmondó kommentárokat lehet olvasni arról, hogy pontosan mekkora munkanélküliség alakult ki, és látható-e már javulás.