Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. április 10. 11:58 Élet

A klímaváltozás már javában ostromolja az első vízparti városokat

Saint-Louis egy közel 300 ezres lakosú város Szenegál óceánpartján. Az itt élő Saer Diop mindig is tisztában volt a természet hatalmával. 13 éves volt, amikor elvesztette egyik testvérét és nagybátyját, miután halászat közben felborította egy vihar a pirogájukat, azaz a fatörzsből készült csónakjukat.

Diop most 34 éves, de már a szárazföldön sem volt biztonságban. Két évvel ezelőtt arra riadt fel az egyik éjszaka, hogy egy hatalmas hullám csapódik be az ablakán keresztül. Pár hónappal később összeomlott a háza, és Diop egyike lett annak a 10 ezer városlakónak, akiket áttelepítettek egy átmeneti táborba a város szélére.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElképesztő állapotokhoz vezet a vízhiány AfrikábanAz utóbbi hónapokban egyre több afrikai nagyvárosban alakult ki súlyos vízhiány a szárazság, a gyorsan növekvő népesség és az elégtelen beruházások miatt.

A férfi története a CityLabben jelent meg, amely a szenegáli város példáján mutatja be, hogy a fejlődő országokban milyen károkat okoz már most az éghajlatváltozás, illetve a hatásait elkerülni próbáló, elhibázott emberi lépések.

Saint-Louis óvárosa a folyó és az óceán között egy YouTube-videóban.

Saint-Louis az egyik legfontosabb nyugat-afrikai folyó, a Szenegál torkolatánál fekszik. Az óvárosa a folyó és az óceán közé préselődik egy hosszan elnyúló félszigeten. Ez a rész a kolonialista építészete miatt az UNESCO világörökségi listáján is szerepel.

A Szahara és az óceán találkozásánál elhelyezkedő város különösen ki van téve az éghajlatváltozás hatásainak. A város legmagasabb pontja sincs négy méterrel magasabban a tengerszintnél. Az ENSZ szakosított szerve, az Emberi Települések Központja (UN-HABITAT) szerint egész Afrikában a különleges fekvésű Saint-Louis van leginkább kitéve a növekvő tengerszintnek.

Globálisan a tengerszint átlagosan mintegy 20 centiméterrel nőtt 1880 és 2000 között. A NASA ennél megbízhatóbb adatai szerint 1993 és 2018 között pedig kilenc centivel nőtt a tengerek szintje. A növekvő vízszint által okozott erózió pusztítja a partot, Saint-Louisban is emiatt váltak használhatatlanná iskolák, mecsetek és lakóházak százai. Az emelkedő vízszint miatt ráadásul a Szenegál folyó vize is sósabbá vált, amely súlyos csapást jelent a folyóvölgyben korábban virágzó mezőgazdaságra.


Így néz ki Saint-Louis óvárosa.

Saint-Louis csak az elsők közé tartozik azon városok közül, amelyekben ellehetetlenül az élet a következő évtizedekben az éghajlatváltozás miatt. Az ENSZ fejlesztési programja szerint 2050-ig 200 millió embert kényszerülhet elhagyni lakhelyét Miamitól Lisszabonon keresztül Mumbai-ig a tengerpartok eróziója és a part menti áradások miatt. Nyugat-Afrikában jelenleg több mint 100 millió ember él az óceánpartnál, de vannak olyan partszakaszok, amelyektől évente tíz métert foglal el az óceán.

“Ez egy óriási probléma a fejlődő országoknál, mivel nincsenek megfelelő erőforrásaik, hogy megállítsák a tengerpart erózióját. Mauritániától Kamerunig ez az összes partszakaszt érinti. Ezzel szemben Hollandiában meg tudják védeni magukat, mivel rendelkezésükre áll a szükséges tudás és pénz” – mondta a CityLabnek egy svájci egyetem phd-sa, Loic Brüning, aki három éve kutatja a klímaváltozás hatásait Saint-Louis-ban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEljött az idő, hogy pánikba essünk az éghajlatváltozás miattMegjelent egy könyv, ami szerint nagyon racionális rettegni az éghajlati katasztrófa miatt, mert a mi életünket is ketté fogja törni. Nehéz vitatkozni vele.

A város helyzetét egy elhibázott fejlesztés is súlyosbítja. 2003-ban a heves esőzések miatt kritikus szintre nőtt a Szenegál folyó vízszintje. Emiatt ástak egy elvezető csatornát az óceánhoz, amely a kezdetben 100 méter hosszú volt, és négy méter széles. A tengerszint növekedése miatt azonban a víz elöntötte a csatorna torkolatát. Az elöntés miatt víz alá került egy halászfalu, Doune Baba Dieye. Régebben ez is azon az elnyúló félszigeten feküdt, ahol Saint-Louis óvárosa.

A vízszint növekedése magát az óceánt is veszélyesebbé tette, a CityLab által megkérdezett halászok szerint kiszámíthatatlanabbá, durvábbá vált. “Korábban a munka könnyebb volt. Kihajóztál, aztán vissza, nem volt veszélyes. Most viszont emberek halnak meg egyfolytában” – mondta a cikk elején bemutatott Diop.

Élet Afrika klímaváltozás Szenegál Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Váczi István
2020. január 16. 14:45 Élet

Eladták és feldarabolják a világ második legnagyobb gyémántját

Ha épp gyémántberakásos Louis Vuitton nyakláncot vagy fülbevalót készültél vásárolni, érdemes várnod egy kicsit.

Váczi István
2020. január 16. 12:12 Élet

Kiderült, mikor érezzük magunkat legrosszabbul életünk során

Az emberek boldogságérzete 47-48 éves korukban éri el a mélypontját – állapította meg egy 132 ország felméréseit összegző brit kutatás.

Avatar
2020. január 16. 10:22 Élet

Jobban sújtja a nyugdíjasokat az árak emelkedése

Többszörösen is előnytelen helyzetben vannak a magyar nyugdíjasok, és ma már nemcsak az alacsony mértékben emelkedő ellátás a probléma.

Fontos

Stubnya Bence
2020. január 16. 17:10 Vállalat, Világ

Európai minimálbért akar az EU, de észak és kelet máris összevitatkozott rajta

Abban egyetértenek a keleti és északi tagállamok szakszervezetei, hogy közelíteni kéne a béreket, de az északiak nem akarnak uniós szinten kötelező minimálbért.

Torontáli Zoltán
2020. január 16. 06:57 Élet, Közélet

Kérdezze meg kezelőorvosát, mielőtt a kormányra hallgat a konyhában

A táplálkozás-egészségtani adatok alapján felesleges, a környezetvédelmi szempontok miatt nem jó irány, de még a nemzetközi trendeknek is ellene megy a húsfogyasztást ösztönző intenzív magyar kampányok sora.

Bucsky Péter
2020. január 15. 06:58 Közélet

Álzöld látszatintézkedésben ért egyet Orbán és Karácsony

A kormányfő elektromos buszos ötletét a főpolgármester is támogatja. Megmutatjuk, miért tévednek mindketten.