A félelmetes krumplidrágulás csak tünete a magyar krumplitermelés vergődésének
A vöröshagyma és a fejes káposzta mellett az egyik legalapvetőbb élelmiszerünk, a krumpli drágult a legtöbbet az elmúlt három évben, legalábbis a KSH által külön kiemelt közel száz fogyasztási cikk közül. Ezek közül kizárólag ez a három zöldség drágult több mint a duplájára 2015 januárja óta. A szupermarketekben nem ritkán 3-400 forintos kilogrammonkénti burgonyaárakkal is találkozhatunk.
A zöldségek árai tavaly szálltak el, és ennek közvetlenül az az oka, hogy Nyugat-Európa fő burgonyatermesztő vidékeit kedvezőtlen időjárás sújtotta. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet szerint ezeken a területeken soha nem látott aszály volt, amely miatt 20 százalékkal esett vissza az EU termelése.
A burgonya ára Németországban és Lengyelországban is kétszeresére nőtt az időjárás miatt. A legnagyobb európai termelők közé egyébként Oroszország, Ukrajna, Németország, Lengyelország, Hollandia és Franciaország tartozik.
A krumpli a hűvösebb, nedvesebb éghajlatot szereti, ezért az éghajlatváltozás egyik első magyarországi áldozatának tűnik. Korábbi cikkünk szerint pár évtizede még nem volt szükség a krumpli öntözésére, jelenleg azonban már csak öntözéssel lehet biztonsággal krumplit termelni nálunk.
“A hiányzó csapadékot sok esetben öntözéssel kell pótolni, Nyugat-Európában erre csak nagyon ritkán van szükség” – mondta most Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke. Magyarországon azonban az öntözött területek aránya az ötvenes évek szintjének felel meg. Az összes termőterület mindössze 1 százalékát öntözzük, miközben az EU-ban ez az arány 9 százalék.
A visszaesés jól látható az évtizedek óta zuhanó termelésen. Míg a hatvanas években volt olyan év, amikor 3 millió tonna krumplit termeltünk, addig tavaly már ennek csak alig a tizedét, 341 ezer tonnát. Évről évre egyre többen hagynak fel Magyarországon a burgonyatermeléssel, így egyre inkább függünk a külföldi behozataltól.
Magyarországon hiába esett vissza tavaly csak néhány százalékkal a termelés mértéke, a kiszolgáltatottságunk miatt ekkora árfelverő hatása volt a nyugat-európai időjárásnak. A burgonyatermelés csökkenésében az is szerepet játszik, hogy az élelmiszer-feldolgozóipar egyre kevésbé volt versenyképes és bírta a piaci versenyt az uniós csatlakozás után.
“Február környékén szokott elfogyni a hazai termelésű burgonya. Ugyan képesek lennének ezt követően is korszerű tárolókban tárolni a burgonyát, de az elmúlt években olyan mennyiségű burgonya érkezett be dömping áron Nyugat-Európából, hogy nem lehetett tartani a versenyt” – mondta Kecskés Gábor. A KSH adatai szerint az elmúlt öt évben kétszeresére nőtt a burgonyaexportunk, tavaly 55 ezer tonna volt (amely nagyjából 15 százaléka az összes hazai termelésnek).
A krumplitermelés munkaintenzív folyamat, mind az öntözés, mind a betakarítás és a tárolás miatt. Kecskés szerint az országos munkaerőhiány miatt egyre nehezebb a termelés, “a tavalyi évben is már problémás volt”.
Élet
Idén jól jártak a nyugdíjasok a kormány tévedésével, de jövőre fordulhat a kocka
Bár a rendszer ezt elvileg kizárja, idén több százalékkal emelkedik a nyugdíjak reálértéke. Jövőre ez már biztosan nem lesz így.
Nehezen találnak gazdára az energetikai ingyenmilliók, és ez mindannyiunknak sokba kerül
Már nem rohannak a háztartások úgy a támogatásokért, mint régebben.
Egy erős érve van Orbánnak és Karácsonynak az olimpia mellett, de az nem igaz
Budapesten a szükséges sportinfrastruktúra nagy része megépült, ám ebből nem következik, hogy nem kellene még ilyenekre rengeteg pénzt elkölteni.
Fontos
A MÁV óriás megrendelése tarthatja életben a nyugaton felsült NER-es gyártót
Megmentheti a széteséstől a MÁV intercity flottáját a Magyar Vagonra szabott kiírás, de ezzel korszerűtlen megoldást betonozhatnak be több évtizedre.
Aprópénzzel fékezné a lakásdrágulást a kormány, miután százmilliárdokkal gyorsította
Nagy kérdés, hogy ennyi keresletet élénkítő intézkedés mellett elég lesz-e évi 40 milliárd forint lakásépítésre ahhoz, hogy javuljon a lakhatás megfizethetősége.
Beindult Orbán kifektetési terve, de nem úgy, ahogy megálmodta
Elkezdett záródni az olló a ki- és beáramló jövedelmek között, de elsősorban nem a kivitt működőtőke megtérülése, hanem a háztartási vagyon külföldre vándorlása miatt.
