Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. április 5. 16:47 Állam, Pénz

Rogánék nem vétettek a letelepedési program szabályai ellen, mert nem voltak szabályok

Váratlan helyről érkezett lesújtó szakmai értékelés az Orbán-kormány letelepedési államkötvény programjáról. A Központi Nyomozó Főügyészség kénytelen volt mélyebben beleásni magát a magyar letelepedési engedélyt kínáló kormányprogramba, miután a Transparency International (TI) korrupcióellenes civil szervezet feljelentést tett az ügyben.

A főügyészség elutasította a feljelentést. Az indoklás leszögezi, hogy törvény szabályozza a parlament gazdasági bizottságának letelepedési államkötvénnyel kapcsolatos hatáskörét, majd azzal érvel, hogy “a hatáskör gyakorlásának eljárásrendjére jogszabály rendelkezést nem tartalmaz, a bizottság ezt maga jogosult kialakítani”.

Ligeti Miklós a TI jogi igazgatója szerint a főügyészség arra jutott, hogy

a kormánypártok parlamenti többsége a letelepedési kötvények kereskedelmét végző cégek kiválasztásának és engedélyezésének teljességgel felelőtlen és számonkérhetetlen rendszerét alakította ki.

A testület eljárásai, döntései, de még a nyilvánosságra került mulasztásai sem minősülnek jogsértőnek, mert

semmilyen kötelező előírás nem található az engedélyeztetés szabályos menetéről.

Az Orbán-kormány bevándorlási programját eleve úgy alkották meg, hogy jogilag ne, vagy csak nagyon nehezen lehessen felelősségre vonni a közreműködőket, és ne lehessen ellenőrizni az egész procedúrát.

Rogán Antal még az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke volt, amikor 2012-ben törvénymódosító javaslatot nyújtott be a parlamentnek. Ennek értelmében az az Európai Unión kívüli külföldi állampolgár, aki 300 ezer eurót fektet magyar állampapírba, letelepedési engedélyt kap Magyarországon, amivel élete végéig itt tartózkodhat, sőt a családját is ide hozhatja. Az ötéves futamidejű államkötvények lejártakor a magyar állam köteles visszafizetni a befektetett pénzt.

Kezdettől furcsa volt, de a külföldiek nem közvetlenül az államtól vásárolhatják meg a kötvényeket, hanem magáncégektől. Ezeknek a vállalatoknak nem az állami hatóságok adtak engedélyt erre, hanem a parlament gazdasági bizottsága, amelyben a kormánypárti képviselők vannak többségben, vagyis ők döntenek. Összesen nyolc vállalkozás kapott engedélyt, és egy kivételével mind offshore cég volt.

A főügyészség most lényegében arra világított rá, ami eddig is tudható volt: az offshore cégek nem átláthatóak. Új elem viszont, hogy megállapították: a parlamenti bizottságnak nem volt semmilyen előírása az engedélyeztetésre. Sőt, mivel nem állami hatóság adta ki az engedélyeket, hanem egy politikai testület, ez felelősséggel sem tartozik a döntéseiért. Az országgyűlési képviselőket nem lehet számonkérni azért, mert igennel, vagy nemmel szavaztak a parlamentben.*A főügyészség a feljelentést elutasító határozat indokolásában azt fejtette ki, hogy a törvényekből „nem vezethető le olyan kötelezettség, hogy a bizottság az általa szerződéskötésre nem javasolt cégek kérelméről határozatot hozzon, azt formálisan és alakszerűen bírálja el”, amiből az ügyészség szerint az következik, hogy a törvény „a bizottság elnöke, tagjai, valamint a bizottság mellett működő ügyintézők hatás- és feladatkörére, hivatali kötelességükre nem tartalmaz rendelkezést”.

Ligeti Miklós szerint formailag nem kifogásolható az ügyészség álláspontja, de a feljelentés elutasításával elsikkadt a lényeg: a magyar állam átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű cégeknek juttatott tetemes összegű közpénzt, holott az Alaptörvény ezt tiltja.

Bár az Orbán-kormány harciasan küzd a bevándorlás ellen, a kötvényprogramon keresztül 20 ezer tartózkodási engedélyt állított ki. A rendszerváltás óta eltelt időszakban ez volt a legnagyobb állami bevándorlási program. Az offshore cégeknél landolt a program több mint 150 milliárd forintos haszna, az állam pedig 20 milliárd forintot bukott a programon. A kínai ügyfeleknek értékesítő Kajmán-szigeteki vállalkozás végső haszonélvezőinek cégeit egy nappal korábban jegyezték be a Brit Virgin-szigeteken, mint hogy Rogán Antal benyújtotta a törvénymódosító javaslatát a parlamentnek.

A Transparency International még februárban tett feljelentést a Budapesti Rendőr-főkapitányságon cikkünk nyomán, amelyben arról írunk, hogy Rogán Antal és Bánki Erik fideszes politikusok – bizottsági elnökként – hivatali visszaélést követhettek el. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHemzsegtek a szabálytalanságok Rogánék letelepedési kötvényprogramjában, büntetőügy lehetSzabálytalan eljárásban kaphattak kötvényforgalmazási engedélyt a letelepedési programban részt vevő offshore cégek, derült ki birtokunkba jutott dokumentumokból. Ezek a cégek összesen 155 milliárd forintot kerestek a programon, miközben az adófizetők nagyjából húszmilliárdot buktak.

A törvény szerint a parlamenti testületnek kellett a kötvényekkel kereskedő cégek engedélykérelmeiről szavaznia, de a birtokunkba került dokumentumok szerint több esetben is a bizottság elnöke döntött egy személyben. Előbb Rogán Antal tett így, majd miniszteri kinevezését követően párttársa, Bánki Erik döntött úgy, hogy nem viszi a testületi ülésekre a cégek kérvényeit, vagy csak módosított formában teszi ezt meg. Azt ezt igazoló dokumentumokat a gazdasági bizottságtól mi is csak úgy kaptuk meg, hogy megnyertük az ezzel kapcsolatos adatigénylési pert.

Az várható volt, hogy a TI feljelentése a rendőrségtől az ügyészséghez kerül, mert országgyűlési képviselőket, vagyis mentelmi joggal rendelkező személyeket érintett. A rendőrség csak a harminc napos határidő lejártakor küldte a főügyészségre a feljelentést.

Pedig nem tűnt bonyolultnak az ügy, a kiperelt dokumentumok és a bizottsági ülések jegyzőkönyvének összehasonlítása nekünk egy munkanapunkba került, és egyértelműen látszott, hogy melyik kérvény érkezett be és ezek közül melyik került a bizottság napirendjére, vagyis mikor kerülte meg a bizottságot Rogán, vagy Bánki, és döntött egy személyben a kérvényekről.

Az ügyészség érvelése szerint azonban a fideszes többségű parlamenti bizottság azt csinált, amit akart, mert nem alakított ki hivatalos ügymenetet. Az ügyészség szerint eljárási szabály híján a kérelmező offshore cégeknek még arra sem volt joguk, hogy ügyfélként kezeljék őket. Vagyis hiába felelnek meg a törvényben megfogalmazott feltételeknek, nem számíthattak arra, hogy objektív kritériumok alapján, formális rendben bírálja el a bizottság a kérvényüket.

Az ügyészség a feljelentés elutasításával nem megcáfolta, hanem megerősítette azt, amiért a TI feljelentést tett: a politikai testület szubjektív szempontok szerint hozott támogató vagy elutasító döntéseket. Csakhogy szerinte ez teljesen legális volt, mert semmilyen jogszabály nem állt a fideszes politikusok útjában.

Állam Pénz Bánki Erik bevándorlás letelepedési kötvény Rogán Antal Transparency International Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán
2018. november 13. 14:42 Állam

Ott is vannak Európában halálutak, ahol kevésbé várnád

Kelet-Európában – és ez alól Magyarország sem kivétel – kevesebb személyi sérüléssel járó balesetben halnak meg jóval többen, mint nyugaton.

Rigó Anita
2018. november 12. 16:13 Állam, Élet

Magyarországon egy apa nem lehet annyira családcentrikus, hogy otthon maradjon a gyerekkel

Nálunk még most is nagyon erős a hagyományos kenyérkereső apai szerep támogatottsága, Németországban viszont más a helyzet.

Fontos

Kasnyik Márton
2018. november 13. 12:51 Podcast

A nagy transzferár-trükközés igazi tétje

Tényleg fontos nekünk, hogy egy-egy multinacionális vállalat hogyan áramoltatja a pénzt az országok között? G7 podcast, a vendég a cikksorozatunk szerzője.

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.

Bucsky Péter
2018. november 12. 06:53 Piac

Évi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multi

Ha csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.