Több esetben is szabálytalan volt a letelepedési kötvényüzletben részt vevő vállalkozások engedélyezési eljárása, amely – azonkívül, hogy bűncselekmény gyanúját veti fel – komoly nemzetbiztonsági kockázatot is jelent Magyarország számára, derült ki a birtokunkba jutott dokumentumokból. Az Orbán-kormány közel 20 ezer külföldinek adott ezen a programon keresztül 2013 és 2017 között letelepedési és tartózkodási engedélyt, vagyis nem mindegy, hogy mi alapján választották ki azt a nyolc céget, amellyel a külföldi ügyfelek szerződtek, és amelyek lejegyezték a magyar állampapírokat.

Eleve furcsa volt, hogy a bevándorlás ellen harciasan küzdő kabinet nem egy, a kormányzat által könnyen ellenőrizhető állami hatóságra bízta a programban részt vevő vállalkozások ellenőrzését, hanem az Országgyűlés gazdasági bizottságára. A parlamenti testületek és az országgyűlési képviselők ugyanis jogi értelemben nem vonhatóak felelősségre döntéseik után. Egy képviselőt például nem lehet azért börtönbe csukni, mert igennel, vagy nemmel szavazott a parlamentben. A gazdasági bizottságot sem lehet beperelni, egyedül a közérdekű adatkérés megtagadása esetén lehet a bírósághoz fordulni.

Mi is a Fővárosi Törvényszék, majd a másodfokú bíróság jogerős döntését követően jutottunk hozzá a dokumentumokhoz.

Ezekből kiderült, hogy egy kivételével az összes cég esetében törvénysértő módon járhatott el a testület.

Pontosabban a bizottság nem is tudott a törvénysértésekről, mert feltételezhetően a testület fideszes elnökei, előbb Rogán Antal, majd miniszterré történő kinevezését követően utódja, Bánki Erik, önhatalmúlag dönthetett arról, hogy a cégek kérvényei közül, melyiket terjeszti a bizottsági ülés elé, és melyiket nem. Ez pedig kimerítheti a hivatali visszaélés bűncselekményét, hiszen szembe megy a kötvényprogramot szabályozó törvénnyel, amely kimondja, hogy a bizottságnak kell dönteni és nem az elnöknek.

Bár a testületben többségben vannak a fideszes képviselők, vannak ellenzéki tagok is. Ők semmit nem tudtak a háttérben zajló eseményekről, mivel a vállalkozásokkal a bizottság elnökei tartották a kapcsolatok. A dokumentumok szerint Rogán Antal és Bánki Erik válaszolt a megkeresésekre, és kért hiánypótlást, ha éppen arra volt szükség. Az átláthatóság nem volt prioritás a kötvényprogramban, hiszen a nyolc cég közül – egy kivételével – mindegyik adóparadicsomnak számító helyszínen volt bejegyezve.

A kötvényprogramban az a külföldi, aki 300 ezer euróval rendelkezett, letelepedési engedélyt kapott Magyarországon. A speciális állampapírt azonban nem a bevándorló jegyezte le személyesen, hanem a gazdasági bizottságtól engedélyt kapó közvetítő cég vásárolhatta csak meg. Egy vállalkozás csak egy országra kapott engedélyt, vagyis mindegyik cég monopolhelyzetben volt a nemzetközi vízumpiacon. Mivel a kötvényprogramot sehol sem hirdették meg az induláskor, feltételezhető, hogy csak olyan cégek jelentkeztek, amelyek valamilyen módon tudomást szereztek a lehetőségről. A jól értesültek az Országgyűlés gazdasági bizottságának honlapján található, [email protected] emailcímen, vagy a parlament postai címére küldött kérvényekkel jelentkeztek a programra.

Minden kérvényről a bizottsági ülésen döntöttek a képviselők, vagyis a napirendi pontok között szerepelnie kellett a vállalkozások kérvényeinek. Ez azonban nem mindig volt így.

A Szingapúrban bejegyzett Euro-Asia Investment Management Ltd. például 2013. május 3-án adta be a szingapúri és thai állampolgárokra vonatkozó kötvényjegyzési kérelmét a bizottságnak. A testület 2013. június 10-i ülésén a fideszes képviselők többségi támogatásával jóváhagyta a kérvényt, de csak a szingapúri állampolgárok esetében. A bizottság elé nem is került a thai kérvény, így erről a testület nem is tudhatott, időközben a cég sem vonta vissza a kérvényét. (Ebben az időszakban Rogán Antal volt a bizottság elnöke.)

A cég 2014. szeptember 10-én kelt, a bizottság által még aznap iktatott dokumentum szerint a vállalkozás újabb országok esetében kért kötvényjegyzési engedélyt: Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán, Örményország, Malajzia, Indonézia, India, Irán. A kérvény ebben az esetben sem került a bizottság elé.

A bizottság akkor sem jogszerűen járt el, amikor 2015. december 15-én elégtelen aktivitás miatt visszavonta egy vállalkozás jóváhagyását. Eszerint „azon vállalkozások jóváhagyását vissza kell vonni, amelyek az elmúlt három évben nem érték el a családtagok nélkül számított összesen száz kérelmezőt”. Az Euro-Asia esetében azonban még nem telt el az elégtelen aktivitás megállapításához szükséges három év. Akkor még a letelepedési programot lehetővé jogszabály életbelépése óta sem telt el három év.

Egy másik céget, a Migrat Immigration Asia Ltd.-t Cipruson jegyeztek be. A vállalkozás ügyvezetője, Bodó János először, 2015. november 10-én egy a Magyarországon bejegyzett cég, a Migrat Bevándorlási Zrt. nevében terjesztett elő kérelmet letelepedési államkötvények forgalmazására Malajzia, Mongólia és a Koreai Köztársaság területére. Ez azonban sosem került a gazdasági bizottság napirendjére. Ezt követően a hasonló nevű ciprusi társaság nevében küldött kérelemre már pozitívan reagált a testület. Feltételezhetően a magyar vállalkozás kérvényét Bánki Erik a testület elnöke nem vitte a bizottság elé, pedig ott kellett volna dönteni a kérvényről.

A liechtensteini S&Z Program Limited cég vezetője, Walter Wachter 2013. május 27-én, Schaan-ban kelt kérvényében egy sor közel-keleti és európai ország területére^*Egyiptom, Marokkó, Tunézia, Algéria, Jemen, Omán, Irán, Katar, Kuvait, Libanon, Irak, Szaúd-Arábia, Szíria, Líbia, Jordánia, Bahrein, az Egyesült Királyság és Svájc terjesztett elő kérelmet. Ezt a dokumentumot, amelynek a keltét a bélyegző lenyomata is igazolja, a gazdasági bizottság négy nappal korábban iktatta. A kérelem tehát időutazáson ment keresztül.

Szinte ugyanez történt a szintén liechtensteini Voldan Investments Limited kérvényével. Ennek ügyvezetője és tulajdonosa, Josef Hermann szintén 2013. május 27-én, Schaan-ban kelt kérvényében kelet-európai és volt szovjet országok ^*Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán, Türkmenisztán, Grúzia, Belarusz Köztársaság, Azerbajdzsán, Üzbegisztán, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Montenegró, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Románia és Horvátország területére terjesztett elő kérelmet. Ennek a kérelemnek a keltét is a körbélyegző lenyomata igazolja, a testület mégis négy nappal korábban iktatta. A bizottság június 10-én jóváhagyta a kérvényt, Kazahsztán és Azerbajdzsán kivételével. Rogán Antal érdekes módon nem vitte a testület elé a két államra vonatkozó kérvényt. (További érdekesség, hogy a Voldan Investments Limited nevében Schönek Béla ügyvéd járt el a gazdasági bizottság előtt, ám az eljárására irányuló meghatalmazást nem adta le, vagyis jogilag nem járhatott volna el a vállalkozás nevében.) Josef Hermann 2015. december 12-én újabb kérelmet adott be a Dél-Afrikai Köztársaság, Kenya, Azerbajdzsán, Ausztria és Törökország tekintetében, de az a kérvény sem került a testület elé. 

A Cipruson bejegyzett Innozone Holding Limited 2013. április 16-án elvileg négy darab dokumentumot csatolt, a cégnek a ciprusi bejegyzését igazoló okiratot és azok magyar nyelvű fordítását, továbbá a cégre vonatkozó ciprusi nyilvántartó okiratot és annak magyar nyelvű fordítását. Az eredeti dokumentumok azonban nem fellelhetők, vagyis a gazdasági bizottság a vállalkozás kérvényét az eredeti okmányok hiányában bírálta el.

A Discus Holding Ltd. elnevezésű cég esetében Zsoldos János Demeter, a cég igazgatója 2013. április 9-én nyújtotta be kérelmét több kontinens különböző országainak területére^*Dél-afrikai Köztársaság, Indonézia, Kazahsztán, Kenya, Nigéria, Amerikai Egyesült Államok, Szingapúr és Thaiföld. A szingapúri kérvény nem került a testület elé. A gazdasági bizottság 2015. december 15-én döntött a Discus Holdings engedélyének visszavonásáról, elégtelen aktivitás miatt. Azonban a társaság esetében sem járt le a hivatkozásul szolgáló hároméves időtartam.

Az Arton Capital Hungary Kft. esetében Balogh Radosztina Veselinova, a cég ügyvezetője 2014. december 2-án kért Kazahsztánra kötvényforgalmazási engedélyt. Ez a dokumentum sem került a testület elé. Az Arton Capital egy évvel később, 2015. december 12-én újabb kérvényt nyújtott be a bizottsághoz Indonézia, Szingapúr, Nigéria, Thaiföld, Amerikai Egyesült Államok és Kazahsztán esetében. A „szokásos forgatókönyv” szerint a testület erről mit sem tudhatott, hiszen nem került napirendre a kérvény.

Feltűnhet, hogy ebben az időben ezek az országok ekkor még foglaltak voltak. Vajon honnan tudhatta Balogh Radosztina – aki egyébként Rogán Antal egyetemi évfolyamtársa volt -, hogy három nappal később a testület olyan szabályt alkot, amelynek következtében visszavonják annak a cégnek az engedélyét, amely éppen ezekben az országokban kötvényeket értékesíthetett.

A Transparency International Magyarország (TI) és a Karsai ügyvédi iroda segítségével pereltük ki a szóban forgó dokumentumokat. Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a héten feljelentést tett az V. kerületi Rendőrkapitányságon hivatali visszaélés és közérdekű adatokkal való visszaélés gyanúja miatt. Ligeti Miklós szerint bár kicsi az esély arra, hogy a törvényhozás szentélyének tartott Országgyűlés ne tartaná be a jogszabályokat, mégis elképzelhető, hogy a gazdasági bizottság nem teljesítette hiánytalanul a közérdekű adatok kiadását elrendelő jogerős, bírósági ítéletben foglaltakat, vagyis nem adott ki minden papírt. Ennek azonban nagyrészt ellenmondanak, a testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek, amelyek tartalmazzák az engedélyeztetéssel kapcsolatos napirendi pontokat.

Sokkal inkább feltételezhető, hogy a bizottság hiányos adatok és dokumentumok alapján folytatta le a letelepedési államkötvények forgalmazását végző vállalkozások jóváhagyására vonatkozó eljárást

– mondta a G7-nek Ligeti Miklós. A szakember szerint a gazdasági bizottság tisztségviselői a büntetőtörvénykönyv szerint hivatalos személynek minősülnek. Emiatt a szabálytalan eljárásra a hivatali kötelességek megszegésével vagy a hivatali helyzettel való visszaéléssel kerülhetett sor.

Kakukktojásnak számít a letelepedési kötvények legnagyobb menője, a Hungary State Special Debt Fund nevű cég, amelyet a Kajmán-szigeteken alapítottak. A társaság dokumentumainak áttekintése során nem tapasztaltunk jogszabálysértést. Ez a cég egyébként szorosan köthető Rogán Antalhoz. A vállalkozás, miután megkapta a kötvényforgalmazási engedélyét, a licencet továbbadta a hasonló nevű, de már Hongkongban alapított Hungary State Special Debt Management vállalkozásnak. Ennek a cégnek a tulajdonosai három Brit Virgin-szigeteken bejegyzett vállalkozások: 25 százalékban a Star Wealth Ltd., 30 százalékban a Prime Ally Ltd. és 45 százalékban az Ace Deal Investments Ltd. Rogán Antal a letelepedési kötvényprogramot lehetővé tevő jogszabályt 2012. október 27-én nyújtotta be az Országgyűlésnek. Ahogy a Magyar Nemzet korábban beszámolt róla, a Prime Ally Ltd. azonban egy nappal korábban – október 26-án – alakult meg a Karib-tengeren lévő adóparadicsomban, majd a következő napokban a másik kettő.

A letelepedési kötvényprogram hátrányosan érintette a magyar költségvetést, mivel kiugróan magas kamatot fizetett az állampapírok után. Számításunk szerint mintegy 20 milliárd forintot vesztett az állam a normál kötvénypiaci finanszírozáshoz képest. Az offshore cégek eközben mesés bevételre tettek szert: négy év alatt 155 milliárd forintot kerestek az Orbán-kormány bevándorlási programján.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz Bánki Erik letelepedési kötvény offshore Rogán Antal Olvasson tovább a kategóriában