Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. március 23. 06:56 Állam, Pénz

Egy titokzatos belügyminiszteri rendelet küldött tűzoltókat a ferihegyi repülőtérre

Évente több százmillió forintba kerül a magyar adófizetőknek az, hogy egy magáncég által üzemeltetett repülőtéren az állami tűzoltóság látja el a készenléti szolgálatot.

A ferihegyi repteret, pontosabban a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a Budapest Airport Zrt. (BA) üzemelteti. A magáncég német, kanadai és szingapúri tulajdonban van.*A német AviAlliance GmbH 55,44 százalékot, a szingapúri Malton Investment Pte Ltd 23,33, míg a kanadai Caisse de dépot et placement du Québec 21,23 százalékot birtokol a társaságból.

Ferihegyen a Repülőtéri Hivatásos Tűzoltóparancsnokság teljesít szolgálatot. Ez a szerv a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (FKI) tartozik, tehát állami szervezet. Az FKI a G7 közérdekű adatigénylésére adott válaszában azt írta, hogy a repülőteret üzemeltető magáncég 2012-ig nyújtott pénzbeli támogatást a tűzoltóságnak. Az elmúlt öt évben azonban a BA nem fizet a szolgáltatásért, sőt, 2012-ben is a korábbi évek támogatásainak mindössze töredékét utalta át. Vagyis 2011 volt az utolsó év, amikor a magáncég – alig több mint harmadával – hozzájárult a költségekhez.

 

A BA lapunknak azt mondta, hogy bár pénzt nem ad, de minden mást biztosít, ami a feladat ellátásához szükséges: az eszközöket, mint például a védőruhákat, a járműveket, és minden egyebet. Szerintük a nagyságrendekben így sincs változás, évente több millió euróra rúg a működési költség.

A grafikonon látható összegek lényegében a tűzoltóság bér- és egyéb személyi kiadásokat tartalmazzák. Érdekes módon pont 2012-től ugrottak meg a bérköltségek, miközben jelentősen csökkent a személyzet létszáma. 2011-ben például 138-an dolgoztak a repülőtéri tűzoltóságon és 90 millió forint volt a bérköltség. Tavaly már csak 84 személy teljesített szolgálatot, miközben 578 millió forintra nőttek a bér jellegű kiadások. Ez egyébként nem tűnik túlzónak, havi nettó 312 ezer forintos átlagfizetésnek felel meg.

Tény, hogy nincs ingyen a repülőtéri biztonság, ami egyébként mindannyiunk érdeke.

Csakhogy a biztonsági szolgáltatásokért az utasok külön fizetnek.

A nemzetközi szabályok szerint a repülőtéri illeték egy részét a légi kikötő üzemeltetője csak a biztonsági rendszerekre költheti. A budapesti repülőtéren az utasok a repülőtéri illetékből 4,1 eurót, azaz jelenlegi árfolyamon 1275 forintot fizetnek közvetlenül a légi kikötő biztonságára, amelybe a tűzoltóság is beletartozik. Ezért érdekes, hogy mégis az adófizetők pénzéből tartják el a Budapest Airport tűzoltóságát.

A KFI közérdekű adatigényléséből és a BA Zrt. válaszából azonban továbbra sem derült ki, hogy a magyar állam miért fizeti egy magáncég tűzoltóságát. Más társaságok esetében egyébként nem ilyen nagyvonalú az állam. A Mol százhalombattai kőolaj-finomítójában, vagy éppen a Dunaferr dunaújvárosi acélgyárában, de más, első osztályú besorolású reptereken, így a debreceni és a sármelléki reptereken is magántűzoltóságok vannak. Akárcsak a másodosztályú, tehát kereskedelmi repülőtérnek minősülő győri, pécsi, szegedi és nyíregyházi reptéren.

A ferihegyi repülőtéren kívül azonban a többi légi kikötőben létesítményi, azaz magántűzoltóság működik.

A ferihegyi repülőtéri tűzoltóság működését, beleértve a költségek megosztását is egy belügyminiszteri rendelet szabályozza. A Belügyminisztérium azonban két hete nem hajlandó a G7 ezzel kapcsolatos kérdésére válaszolni. Nem tudni, hogy a hallgatásnak van-e köze a budapesti repülőtér 2011-es ügyletéhez. Ebben az évben adta el ugyanis a magyar állam a cégben fennmaradó 25 százalékos részesedését.

A 2005-ös privatizációkor ugyanis a reptér üzemeltetését végző cég (Budapest Airport Rt.) 75 százalékos részesedését adta el az állam 464,5 milliárd forintét. Az Orbán-kormány a kisebbségi részvénypakettet évekkel később 36,6 milliárd forintért adta el. Sok kritika érte emiatt a kormány, mondván túl olcsón adott túl a tulajdonrészén. Nehéz megítélni a valós helyzetet, tény ugyanakkor, hogy a Budapest Airport Zrt. 2016-ban tudott először nyereségesen üzemelni a hivatalos cégadatok szerint.

 

A BA tehát a privatizáció előtt fizetett, aztán már nem fizetett az államnak a tűzoltói szolgáltatásért. Nem tudni, hogy a kormány miért ilyen megengedő a repülőteret üzemeltető magántársasággal szemben, a Belügyminisztériumot erről is kérdeztük, ha mégis válaszolnak, frissítjük a cikket.

Állam Pénz Belügyminisztérium Ferihegy liszt ferenc nemzetközi repülőtér tűzoltóság Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.