Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. március 23. 06:56 Állam, Pénz

Egy titokzatos belügyminiszteri rendelet küldött tűzoltókat a ferihegyi repülőtérre

Évente több százmillió forintba kerül a magyar adófizetőknek az, hogy egy magáncég által üzemeltetett repülőtéren az állami tűzoltóság látja el a készenléti szolgálatot.

A ferihegyi repteret, pontosabban a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a Budapest Airport Zrt. (BA) üzemelteti. A magáncég német, kanadai és szingapúri tulajdonban van.*A német AviAlliance GmbH 55,44 százalékot, a szingapúri Malton Investment Pte Ltd 23,33, míg a kanadai Caisse de dépot et placement du Québec 21,23 százalékot birtokol a társaságból.

Ferihegyen a Repülőtéri Hivatásos Tűzoltóparancsnokság teljesít szolgálatot. Ez a szerv a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (FKI) tartozik, tehát állami szervezet. Az FKI a G7 közérdekű adatigénylésére adott válaszában azt írta, hogy a repülőteret üzemeltető magáncég 2012-ig nyújtott pénzbeli támogatást a tűzoltóságnak. Az elmúlt öt évben azonban a BA nem fizet a szolgáltatásért, sőt, 2012-ben is a korábbi évek támogatásainak mindössze töredékét utalta át. Vagyis 2011 volt az utolsó év, amikor a magáncég – alig több mint harmadával – hozzájárult a költségekhez.

 

A BA lapunknak azt mondta, hogy bár pénzt nem ad, de minden mást biztosít, ami a feladat ellátásához szükséges: az eszközöket, mint például a védőruhákat, a járműveket, és minden egyebet. Szerintük a nagyságrendekben így sincs változás, évente több millió euróra rúg a működési költség.

A grafikonon látható összegek lényegében a tűzoltóság bér- és egyéb személyi kiadásokat tartalmazzák. Érdekes módon pont 2012-től ugrottak meg a bérköltségek, miközben jelentősen csökkent a személyzet létszáma. 2011-ben például 138-an dolgoztak a repülőtéri tűzoltóságon és 90 millió forint volt a bérköltség. Tavaly már csak 84 személy teljesített szolgálatot, miközben 578 millió forintra nőttek a bér jellegű kiadások. Ez egyébként nem tűnik túlzónak, havi nettó 312 ezer forintos átlagfizetésnek felel meg.

Tény, hogy nincs ingyen a repülőtéri biztonság, ami egyébként mindannyiunk érdeke.

Csakhogy a biztonsági szolgáltatásokért az utasok külön fizetnek.

A nemzetközi szabályok szerint a repülőtéri illeték egy részét a légi kikötő üzemeltetője csak a biztonsági rendszerekre költheti. A budapesti repülőtéren az utasok a repülőtéri illetékből 4,1 eurót, azaz jelenlegi árfolyamon 1275 forintot fizetnek közvetlenül a légi kikötő biztonságára, amelybe a tűzoltóság is beletartozik. Ezért érdekes, hogy mégis az adófizetők pénzéből tartják el a Budapest Airport tűzoltóságát.

A KFI közérdekű adatigényléséből és a BA Zrt. válaszából azonban továbbra sem derült ki, hogy a magyar állam miért fizeti egy magáncég tűzoltóságát. Más társaságok esetében egyébként nem ilyen nagyvonalú az állam. A Mol százhalombattai kőolaj-finomítójában, vagy éppen a Dunaferr dunaújvárosi acélgyárában, de más, első osztályú besorolású reptereken, így a debreceni és a sármelléki reptereken is magántűzoltóságok vannak. Akárcsak a másodosztályú, tehát kereskedelmi repülőtérnek minősülő győri, pécsi, szegedi és nyíregyházi reptéren.

A ferihegyi repülőtéren kívül azonban a többi légi kikötőben létesítményi, azaz magántűzoltóság működik.

A ferihegyi repülőtéri tűzoltóság működését, beleértve a költségek megosztását is egy belügyminiszteri rendelet szabályozza. A Belügyminisztérium azonban két hete nem hajlandó a G7 ezzel kapcsolatos kérdésére válaszolni. Nem tudni, hogy a hallgatásnak van-e köze a budapesti repülőtér 2011-es ügyletéhez. Ebben az évben adta el ugyanis a magyar állam a cégben fennmaradó 25 százalékos részesedését.

A 2005-ös privatizációkor ugyanis a reptér üzemeltetését végző cég (Budapest Airport Rt.) 75 százalékos részesedését adta el az állam 464,5 milliárd forintét. Az Orbán-kormány a kisebbségi részvénypakettet évekkel később 36,6 milliárd forintért adta el. Sok kritika érte emiatt a kormány, mondván túl olcsón adott túl a tulajdonrészén. Nehéz megítélni a valós helyzetet, tény ugyanakkor, hogy a Budapest Airport Zrt. 2016-ban tudott először nyereségesen üzemelni a hivatalos cégadatok szerint.

 

A BA tehát a privatizáció előtt fizetett, aztán már nem fizetett az államnak a tűzoltói szolgáltatásért. Nem tudni, hogy a kormány miért ilyen megengedő a repülőteret üzemeltető magántársasággal szemben, a Belügyminisztériumot erről is kérdeztük, ha mégis válaszolnak, frissítjük a cikket.

Állam Pénz Belügyminisztérium Ferihegy Liszut Ferenc Nemzetközi Repülőtér tűzoltóság Olvasson tovább a kategóriában

Állam

2018. szeptember 19. 06:53 Állam

Ezermilliárdos kaland lehet a varsói gyorsvasút magyar szakasza

Új pályára lesz szükség, ha a varsói gyorsvasút magyar szakaszát 250 km/óránál nagyobb sebességre akarják építeni. A költség 1100 milliárd forint körül lehet.

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 17:42 Állam

Évek óta dolgozik az eltűnésén a Google vezére

Munkatársai sem igazán tudják, hogy mivel foglalkozik Larry Page, a Google-t is tulajdonló Alphabet vezérigazgatója, miközben a cég komoly kihívások előtt áll.

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 11:24 Állam

Úgy tűnik, eldőlt, hogy a klímaváltozással csak alulról szerveződve harcolhatunk

Az államok elbukni látszanak a klímaváltozás megállításában, de lokálisan egyre aktívabbak a különböző szereplők.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 18. 06:53 Élet

A matematika megmondja, miért nem viheted fel a repülőre a kézipoggyászodat

Nincs elég tárolórekesz és nincs kényszerítő szabály sem. Viszont őrült jó üzletet lehet csinálni a kézipoggyászos felfordulásból.

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.