A gazdasági hasznot megkérdőjelezi, hogy a privatizált repülőterek általában hatékonyabbak és nagyobb forgalmat hoznak.
Kiszáll az állam az Erste-csoport magyarországi leányvállalatából, hogy a pénzt a reptér megvásárlására költse.
A ferihegyi repülőtér vásárlásakor szakmai fektetőként emlegetett partner az ágazat egyik fontos globális szereplője lehet.
A magyar állam 51 százalékos részesedést szerezhet a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret működtető Budapest Airport Zrt-ben.
A háború után meglóduló energiaárak alaposan kitömték a katari államkasszát, és a pénzt nem restek részben a külpolitikai céljaik mentén befektetni.
Az a vállalkozó szerezte meg az államtól a Malév-székházat, aki a budapesti repülőteret épp az állammal közösen vásárolná meg. Nem ez volt az első hatalmas ügylet a felek között.
A reptér árazása rendkívül magas, de a vállalat finanszírozásának átalakításával és a csoportba tartozó cégekkel is számolva már kedvezőbbek a megtérülési kilátások.
Nem látszik, miért lesz jobb az országnak, ha kiad a reptérért annyi pénzt, amennyiből három évig duplázni lehetne a tanárok fizetését. A megtérülésnél a több évtizedes távlat a kedvező forgatókönyv.
A londoni Luton reptér annyira az ingázó kelet-európaiakra állt rá, hogy onnan Amszterdam mellett Bukarestbe, Varsóba és Budapestre jönnek a legtöbben.
Hat éve nem esett olyan gyorsan a légi úton szállított áruk mennyisége Európában, mint februárban. Ez a nyugat-európai gazdaság gyengélkedését jelzi.